Közép-Dunavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 6., 1965)
II. fejezet. Természeti adottságok, területi vízkészlet
25. táblázat folytatása Víztípus Összes só, mg/1 Na % Fenolftalain lúgosság szóda- egyenértékben О E « c kifejezve,-o >, mg/1 СЛ U Kémiai javítás után alkalmazható hidrokarbonát <500 <40 50—150 3 hidrokarbonátszulfát <500 <45 50—150 3 hidrokarbonátklorid-szulfát <500 <50 50—150 3 Hígításos vízjavítás után egyes talajféleségekre alkalmazható hidrokarbonát hidrokarbonát500—1000 <60 10—30 szulfát hidrokarbonát500—1000 <60 10—30 klorid-szulfát 500—1000 <60 10—30 Hígításos víz javítás után egyes talajféleségekre használható hidrokarbonát 1000—2000 <70 10—50 hidrokarbonátszulfát 1000—2000 <70 10—50 hidrokarbonátklorid-szulfát 1000—2000 <70 10—50 Halászati szempontból a vizek három kategóriába sorolhatók: I. Elsődleges, legnagyobb fokú vízminőségi igény; a víz természetes állapotát a legmesszebbmenően biztosítani kell. II. Vízszennyezésektől messzemenően megóvandó vízterületék : fontos halászati és horgászati érdekek fűződnek hozzájuk. III. Jelenleg többé-kevésbé súlyosan szennyezett vízterületek; fokozatosan biztosítani kell a szeny- nyezések megszüntetését, az ipari és halélettani szempontok összehangolását. A terület jelentősebb felszíni vizeinek kémiai és bakteriológiai jellemzése: Duna (lásd 26/a táblázat), összes keménysége 10—15 nk°, oldott sótartalma alacsony. Ipari és öntözési célokra alkalmas. Bakteriológiai szempontból Budapest határáig kissé szennyezetten (II. o.) érkezik. A Szilas patak torkolata alatt szennyezetté (III. o.) válik. A Margitsziget magasságában már megtisztul és csak kissé szennyezetten (II. o.) folyik a Hámán Kató úti szennyvízcsatorna torkolata alá. Itt azonban a nagymennyiségű szennyvíz betorkolása következtében szennyezetté (III. o.) válik és a Soroksári Dunaág egészen Szigetbecséig szennyezetten folyik tovább, Szigetbecse alatt már az öntisztulás következtében csak kissé szennyezettnek (II. o.) minősíthető. A csepeli Dunaág a sziget északi csúcsánál erősen szennyezett (IV. o.), amely Érd feletti szakaszában már javul és szennyezettnek (III. o.), Ercsi felett már csak kissé szennyezettnek (II. o.) minősül. Soroksári Dunaág. Keménység, oldott sótartalom és Na %-a alapján öntözésre alkalmas. Ipari vízkivétel céljára egyéb szennyezettsége miatt csak az alsó szakaszán alkalmas. 26/a táblázat Vegyvizsgrálatok Folyamkilométer A mintavételi hely megnevezése 1647 1637 Budapest Budapest felett alatt A mintavétel ideje 1959 X. 14. 11.55 X. 14. A levegő hőfoka C° 13,2 14,0 A víz hőfoka C° 11,2 10,9 Átlátszóság mm 50 40 Vezetőképesség —1 cm—1 10—6 391 405 pH-érték 8,1 7,9 Lebegő anyag mg/1 5,0 24,0 összsó mg/1 246 255 Oxigénfogyasztás mg/1 11,7 13,2 Oldott oxigén mg/1 13,1 14,1 Oxigén telítettség % 126 127 Biokémiai oxigén igény mg/1 — — Összes száraz mg/1 251 279 Ammónia (NH4+) mg/1 0,35 0,9 Nitrit (N02-) mg/1 0,035 0,05 Nitrát (NO3-) mg/1 5,0 5,0 Kalcium (Ca++) mg/1 65,8 62,6 Magnézium (Mg++) mg/1 11,7 13,4 Nátrium (Na+) mg/1 11,0 13,1 Vas (Fe+++) mg/1 0,08 0,12 Lúgosság W° 3,6 3,4 Változó keménység nk° 10,1 9,5 Összes keménység nk° 11,7 11,8 Karbonát (CO3) 11,9 5,9 Szulfát (SO4----) mg/ 1 32,2 44,5 Foszfát (PO4-------) mg/ 1 — 0,25 Klorid (Cl-) mg/1 13,6 16,2 Hidrokarbonát (HCO3) mg/1 194 194 Oldott széndioxid (C02) mg/1 — — Fenolok nyom 0,05 Saprobia jelleg 1,2 — 84
