Közép-Dunavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 6., 1965)

II. fejezet. Természeti adottságok, területi vízkészlet

hogy a hideg légtömegek kisebb, a meleg légtöme­gek nagyobb kiterjedésűek, e térképről a hideg és meleg légtömegek területi elhelyezkedéséről kap a meteorológus képet. A felsorolt térképek alapján készült 36 órás prognózist az Országos Meteorológiai Intézet (O. M. I.) naponta 14 órakor rádió útján, továbbá Idő­járási Napi jelentés c. kiadványában teszi közzé. E prognózis átlagos beválási valószínűsége az Or­szágos Meteorológiai Intézet értékelése szerint ha­zánkban a Kárpátok és az Alpok időjárást módosí­tó hatása miatt 80%. Hosszabb idejű (2 hetes) kísérleti előrejelzése­ket jelenleg az Országos Meteorológiai Intézet Táv­időjelző osztálya készít. Ezek beválási valószínűsé­ge 65% körül van, ezért csak hivatalok, intézmé­nyek kapják meg. A vízgazdálkodás szempontjából fontos elemek 5—io napos előrejelzési módszerének kidolgozásá­val a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet kísérletezik. 2.3 Felszíni vízkészlet 2.31 Altalanos ismertetés Felszínieknek nevezzük — eredetüktől függet­lenül — azokat a vizeket, amelyek a Föld szilárd kérgén találhatók. A felszíni vizek részint közvet­lenül a légköri csapadékból erednek, részint pedig a felszín alatti vizekből, amelyekkel szoros kapcso­latban vannak (partiszűrésű talajvizek). A földkéreg időlegesen vagy állandóan felszíni vizeket magában foglaló, partokkal határolt mélye­déseit medernek nevezzük. A mederben állandó irányú folyamatos mozgást végző vizek a folyóvi­zek vagy vízfolyások (ér, csermely, patak, folyó, folyam). Azok a vizek pedig, amelyek valamely mé­lyedést, teknőt, medencét kitöltenek, de a maguk egészében haladó mozgást nem végeznek, azok az állóvizek (láp, mocsár, tó). Mind a vízfolyások, mind az állóvizek lehetnek időszakosak vagy ál­landók. Az ember természetalakító tevékenysége folya­mán egyre inkább létesít műszaki eszközeivel mesterséges vízfolyásokat (csatornákat) és állóvi­zeket (pl. tározókat, halastavakat) is. 2.311 Vízrendszer és vízjárás Valamely terület vízrendszerének, nevezzük a felszíni vizek hálózatát, a vízgyűjtő területtel és a műszaki beavatkozásokkal szoros összefüggésben. Valamely vízfolyás vagy állóvíz vízjárásán ért­jük a vizek mennyiségi és minőségi jellemzői idő­beli változásának összességét. A mennyiség és mi­nőség, valamint változásuk számszerű kifejezésére, és törvényeik leírására számos fogalom szolgál. A vízgazdálkodási gyakorlat számára legfontosabb fogalmak a következők: vízállás, vízhozam (víz- mennyiség), vízhőfok, jégmegjelenés — zajlás —, beállás, — felszakadás, hordalékhozam (hordalék­töménység), továbbá az oxigénfogyasztás, kemény­ség, sótöménység, nátriumszázalék, coli-szám, stb. A vízállás a vízszin magassága, a vífoíyás vagy tó vizsgált függélyében, egy önkényesen felvett alapszint felett. Az alapszint általában a meder­ben szilárdan elhelyezett, beosztásos vízmércelap nullpontja, amely a nagyobb vízfolyásokon rendsze­rint az előforduló legkisebb vízszínt magasságá­ban, kisvízfolyásokon és tavakon pedig a fenék­szinten. van, de lehet más tetszőleges magasságban is. A vízállást rendszerint cím-egységben adjuk meg. Az előfordult legnagyobb és legkisebb víz­állás közötti különbség, azaz a vízállásingadozás tartománya, a vízjáték. A vízállásokat — különösen hajózási célokra — szokásos a víz játék hányadában kifejezni. A vízjáték tizedrésze a vízfok, más néven hidrográd. A vízhozam a vízfolyás vizsgált keresztszelvé­nyén másodpercenkint átfolyó vízmennyiség. A víz- mennyiség valamely víztest térfogata. A vízhoza­mot rendszerint m3/s-, 1/s-egységben, a vízmennyi­séget m3-egységben adjuk meg. A vízhőfok a vízfolyás vagy tó vizsgált pontjá­ban fennálló vízhőmérséklet. A vízfolyásokon a vizsgált pontbeli hőfok, valamint a ponthoz tartozó függély és a függélyhez tartozó keresztszelvény többi pomtjabeli hőfok a turbulencia miatt rend­szerint nem tér el számottevően egymástól, ezért az egypontbeli hőmérséklet általában a keresztszel­vény középhőmérsékleténék tekinthető. A tavaknál azonban általában nem egyenletes a hőmérséklet­elosztás. A vízhőfokot rendszerint C°-egységben adjuk meg. A jégjelenségefcre vonatkozó fogalmak maguktól értetődsek. A jégadatok az észlelőhely közvetlen környezetére vonatkoznak. A hordalék a tó Ш. vízfolyás vizében lebegő ill. a víz által szállított kőzettörmelék és ásványszem­cse. A lebegtetett hordalék a hordaléknak az a ré­sze, amelyet az áramlás ereje lebegésben tart ill. lebegtetve szállít tova. A görgetett hordalék a hordaléknak az a része, amelyet az áramlás ereje a fenéken, görget tova. E kétféle hordalék nem ha­tárolható el élesen. A hordaléktöménység a víz egységnyi térfogatában lebegő hordalék súlya. A hordalékhozam a vizsgált keresztszelvényen másodpercenként áthaladó hordalékmennyiség. A hordalékmennyiség valamely hordaléktest térfo­gata vagy súlya. A hardaléktöménységet rendsze­rint kg/3, g/m3-egységben, a hordalékhozamot m3/s, t/s-egységben adjuk meg. A felsorolt leghasználatosabb fizikai fogalmak mellett számos kémiai és biológiai fogalom szol­gál a vizek jellemzésére. Ezek alapján lehetséges osztály ózni a vizeket aszerint ,hogy milyen mér­tékben felelnek meg a közegészségügy és a külön­böző vízhasználó ágazatok minőségi követelmé­nyeinek. E fogalmak alapján a területegység felszíni vi­zeinek vízjárását a 2.32,—2.36 pontokban részlete­sen ismertetjük. 63

Next

/
Oldalképek
Tartalom