Közép-Dunavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 6., 1965)
II. fejezet. Természeti adottságok, területi vízkészlet
hogy a hideg légtömegek kisebb, a meleg légtömegek nagyobb kiterjedésűek, e térképről a hideg és meleg légtömegek területi elhelyezkedéséről kap a meteorológus képet. A felsorolt térképek alapján készült 36 órás prognózist az Országos Meteorológiai Intézet (O. M. I.) naponta 14 órakor rádió útján, továbbá Időjárási Napi jelentés c. kiadványában teszi közzé. E prognózis átlagos beválási valószínűsége az Országos Meteorológiai Intézet értékelése szerint hazánkban a Kárpátok és az Alpok időjárást módosító hatása miatt 80%. Hosszabb idejű (2 hetes) kísérleti előrejelzéseket jelenleg az Országos Meteorológiai Intézet Távidőjelző osztálya készít. Ezek beválási valószínűsége 65% körül van, ezért csak hivatalok, intézmények kapják meg. A vízgazdálkodás szempontjából fontos elemek 5—io napos előrejelzési módszerének kidolgozásával a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet kísérletezik. 2.3 Felszíni vízkészlet 2.31 Altalanos ismertetés Felszínieknek nevezzük — eredetüktől függetlenül — azokat a vizeket, amelyek a Föld szilárd kérgén találhatók. A felszíni vizek részint közvetlenül a légköri csapadékból erednek, részint pedig a felszín alatti vizekből, amelyekkel szoros kapcsolatban vannak (partiszűrésű talajvizek). A földkéreg időlegesen vagy állandóan felszíni vizeket magában foglaló, partokkal határolt mélyedéseit medernek nevezzük. A mederben állandó irányú folyamatos mozgást végző vizek a folyóvizek vagy vízfolyások (ér, csermely, patak, folyó, folyam). Azok a vizek pedig, amelyek valamely mélyedést, teknőt, medencét kitöltenek, de a maguk egészében haladó mozgást nem végeznek, azok az állóvizek (láp, mocsár, tó). Mind a vízfolyások, mind az állóvizek lehetnek időszakosak vagy állandók. Az ember természetalakító tevékenysége folyamán egyre inkább létesít műszaki eszközeivel mesterséges vízfolyásokat (csatornákat) és állóvizeket (pl. tározókat, halastavakat) is. 2.311 Vízrendszer és vízjárás Valamely terület vízrendszerének, nevezzük a felszíni vizek hálózatát, a vízgyűjtő területtel és a műszaki beavatkozásokkal szoros összefüggésben. Valamely vízfolyás vagy állóvíz vízjárásán értjük a vizek mennyiségi és minőségi jellemzői időbeli változásának összességét. A mennyiség és minőség, valamint változásuk számszerű kifejezésére, és törvényeik leírására számos fogalom szolgál. A vízgazdálkodási gyakorlat számára legfontosabb fogalmak a következők: vízállás, vízhozam (víz- mennyiség), vízhőfok, jégmegjelenés — zajlás —, beállás, — felszakadás, hordalékhozam (hordaléktöménység), továbbá az oxigénfogyasztás, keménység, sótöménység, nátriumszázalék, coli-szám, stb. A vízállás a vízszin magassága, a vífoíyás vagy tó vizsgált függélyében, egy önkényesen felvett alapszint felett. Az alapszint általában a mederben szilárdan elhelyezett, beosztásos vízmércelap nullpontja, amely a nagyobb vízfolyásokon rendszerint az előforduló legkisebb vízszínt magasságában, kisvízfolyásokon és tavakon pedig a fenékszinten. van, de lehet más tetszőleges magasságban is. A vízállást rendszerint cím-egységben adjuk meg. Az előfordult legnagyobb és legkisebb vízállás közötti különbség, azaz a vízállásingadozás tartománya, a vízjáték. A vízállásokat — különösen hajózási célokra — szokásos a víz játék hányadában kifejezni. A vízjáték tizedrésze a vízfok, más néven hidrográd. A vízhozam a vízfolyás vizsgált keresztszelvényén másodpercenkint átfolyó vízmennyiség. A víz- mennyiség valamely víztest térfogata. A vízhozamot rendszerint m3/s-, 1/s-egységben, a vízmennyiséget m3-egységben adjuk meg. A vízhőfok a vízfolyás vagy tó vizsgált pontjában fennálló vízhőmérséklet. A vízfolyásokon a vizsgált pontbeli hőfok, valamint a ponthoz tartozó függély és a függélyhez tartozó keresztszelvény többi pomtjabeli hőfok a turbulencia miatt rendszerint nem tér el számottevően egymástól, ezért az egypontbeli hőmérséklet általában a keresztszelvény középhőmérsékleténék tekinthető. A tavaknál azonban általában nem egyenletes a hőmérsékletelosztás. A vízhőfokot rendszerint C°-egységben adjuk meg. A jégjelenségefcre vonatkozó fogalmak maguktól értetődsek. A jégadatok az észlelőhely közvetlen környezetére vonatkoznak. A hordalék a tó Ш. vízfolyás vizében lebegő ill. a víz által szállított kőzettörmelék és ásványszemcse. A lebegtetett hordalék a hordaléknak az a része, amelyet az áramlás ereje lebegésben tart ill. lebegtetve szállít tova. A görgetett hordalék a hordaléknak az a része, amelyet az áramlás ereje a fenéken, görget tova. E kétféle hordalék nem határolható el élesen. A hordaléktöménység a víz egységnyi térfogatában lebegő hordalék súlya. A hordalékhozam a vizsgált keresztszelvényen másodpercenként áthaladó hordalékmennyiség. A hordalékmennyiség valamely hordaléktest térfogata vagy súlya. A hardaléktöménységet rendszerint kg/3, g/m3-egységben, a hordalékhozamot m3/s, t/s-egységben adjuk meg. A felsorolt leghasználatosabb fizikai fogalmak mellett számos kémiai és biológiai fogalom szolgál a vizek jellemzésére. Ezek alapján lehetséges osztály ózni a vizeket aszerint ,hogy milyen mértékben felelnek meg a közegészségügy és a különböző vízhasználó ágazatok minőségi követelményeinek. E fogalmak alapján a területegység felszíni vizeinek vízjárását a 2.32,—2.36 pontokban részletesen ismertetjük. 63
