Közép-Dunavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 6., 1965)
XIX. fejezet. A vízgazdálkodás és a népgazdasági ágak kapcsolata - Összefoglalás
üdülő területek vízrendezésének munkáit, melyeket patakszabályozás, partrendezés vagy tározóépítés formájában teljesít a vízgazdálkodás. 1.122. Az ipar és a vízgazdálkodás ágazatai A vízerőhasznosítás az a vízgazdálkodási ágazat, amelyik elsősorban ipari célokat szolgál. Az energiatermelés mutatói kétségtelenül rávilágítanak az energiatermelés különböző formádnak gazdaságosságára. Az összefüggés vizsgálata tehát kizárólag gazdasági kérdés. Az ipar vízellátása, szennyvizeinek tisztítása es elvezetése ugyanolyan feladat, amilyen a lakosság vízellátása volt. Ennek az ágazatnak sem lehet a működését mutatókkal kapcsolni az iparhoz. Az iparnak szüksége van erre a vízgazdálkodási ágra, tehát lennie kell. A mutatók csak a különböző műszaki megoldások összefüggésére alkalmazhatók. Megjegyezzük, hogy éppen ebben a helyzetben adódhat, hogy egy szennyvíztisztítási feladat megoldására nem a legolcsóbb, hanem a legkényelmesebb, illetve legkevésebb munkával járó megoldást választja a tervező. Az ipartelepeket védik a vízrendezés szakágazatai műveikkel a vizek kártételei ellen. A vízrendezés tevékenységének teljes gazdasági értékelése mindmáig nem megoldott. Mutatóik bizonytalanok, mert az elhárított káron alapulnak. Munkáikat éppen ezért szükségszerűségből rendeli el a népgazdaság és ' mutatóik csak belső összehasonlításra szolgálnak. Jellemző összefüggés van az építőipar és a folyamszabályozási kavicskotrás között. Itt a helyzet az előbbiekkel ellentétes. A kavicskotrás előírt gazdasági átlag árszinten történik, és a folyamszabályozási haszon teljesen háttérbe szorul. Állíthatjuk, hogyha a termelési szempont elé helyeznék a folyamszabályozási érdeket, több haszna származna e kettős célú tevékenységből a népgazdaságnak, mint a mai adottságok között. A folyamszabályozás munkáival az árvízvédelmet is elősegíti, így közvetve az ipar érdekeit is szolgálja. Az összefüggés népgazdasági szinten nem mutatható ki. 1.123. A mezőgazdaság és a vízgazdálkodás ágazatai Közvetlen kapcsolatban áll a mezőgazdaság és a mezőgazdasági vízhasznosítás: így az öntözés, halastó- és tározóépítés. A kapcsolatot gazdasági mutatókkal lehet jellemezni. A mezőgazdasági célokat szolgálják a vízrendezési ágazatok munkái is. Ezeket az összefüggéseket is gazdaságossági mutatók jellemzik, de a számítás alapja kevésbé biztos, mert ez a számítási mód elmaradt haszonból következtet a gazdaságosságra. A folyamszabályozás kapcsolatban van a mező- gzdasággal, miután az árvízvédelmet szolgálja. Ez a kapcsolat gazdaságossági mutatókkal nem jellemezhető. Végül kapcsolatban van a mezőgazdaság a víz- gazdálkodással a területrendezés terén. A vízügyi szolgálat ugyanis a területrendezési tervek készítésében résztvesz. 1.124. A közlekedés és a vízgazdálkodás ágazatai A közlekedéssel a vízgazdálkodási ágazatok közül a folyamszabályoziás áll legközelebbi kapcsolatban. Az összefüggés gazdasági mutatókkal egyértelműnek mondható. Más vízrendezési ágak is kapcsolatban vannak a közlekedéssel, mert a közlekedési vonalakat és műtárgyakat védik a víz kártételei ellen. A közlekedési vonalakon lévő műtárgyak megfelelő méretű nyílásai pedig a vizek kártétel nélküli levonulását biztosítják. Ez a kapcsolat igen jelentős, de gazdasági mutatókkal nem jellemezhető. összefoglalva: a vízgazdálkodási ágazatok minden népgazdasági ággal kapcsolatban vannak. Ezek a kapcsolatok szorosak, illetve lazák, részben számokkal kifejezhetők. Részletezést adunk a következő fejezetekben. 1.13. TERÜLET IGÉNYBEVÉTELI KERDESEK A KÖZEP-Ü UNAV IDEKEN Mint már korábban említettük, a Duna olyan víztartalékokkal rendelkezik, hogy a környezetében vizének hasznosítását a területi adottságok korlátozzák. Következésképpen a Duna partszakaszain igen nagy értékűek a területek. Ezekre a területekre csakis nagy vízigenyes iparágak üzemei, illetve egyéb vízhasználók telepíthetők. A területi kérdéseket az alábbiakban részletesen vizsgáljuk. A Dunakanyar területi fejlesztési tervét a Dunakanyar Intézőbizottság elkészítette, ennek során a terület távlati felhasználásának irányelveit lefektette. Számításba vette a nagymarosi vízlépcső építését és az alvízi kotrást is, de hatásait nem értékelte úgy, ahogy azok jelentkezni fognak. A Dunakanyar területe elsősorban mint üdülőterület hasznosítandó. Területi problémák jelentkezése a Dunakanyar területén Váctól délre a balparton és a szentendrei szigeten várható. A Forte vízmüvének környezetét számításba vették, mint a vízeilá- ás tartalék területét, de számítanak rá az üdülő- part fejlesztése során is. Feltehetően a Duna vonalától távolabb eső területsávon a fejlődő ipartelepek csökkenteni fogják az igen értékes öntözhető mezőgazdasági területeket. Vác közelében még új ipartelepítéssel is lehet számolni. Különösen szembetűnő a szentendrei szigeten a távlati tervek átfedése. A sziget partvonalain a Fővárosi Vízművek további kútsorokat kíván telepítési a főváros vízellátásának biztosítására. Az öntözésfejlesztési tervben a szigetnek úgyszólván minden mezőgazdaságilag művelhető része szerepel. Ez a két elgondolás nincs összhangban. Területi probléma merült fel a Budakalász—po- mázi öntözésre alkalmas vidéken. Ez a terület ugyanis részben Budapest lakóterületi növekedésére van fenntartva. Mivel a telepítési kérdések esetén mindig a mezőgazdaság szorul háttérbe, Budapest kömyezeté472
