Közép-Dunavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 6., 1965)

XIX. fejezet. A vízgazdálkodás és a népgazdasági ágak kapcsolata - Összefoglalás

üdülő területek vízrendezésének munkáit, melye­ket patakszabályozás, partrendezés vagy tározóépí­tés formájában teljesít a vízgazdálkodás. 1.122. Az ipar és a vízgazdálkodás ágazatai A vízerőhasznosítás az a vízgazdálkodási ágazat, amelyik elsősorban ipari célokat szolgál. Az ener­giatermelés mutatói kétségtelenül rávilágítanak az energiatermelés különböző formádnak gazdaságos­ságára. Az összefüggés vizsgálata tehát kizárólag gazdasági kérdés. Az ipar vízellátása, szennyvizeinek tisztítása es elvezetése ugyanolyan feladat, amilyen a lakosság vízellátása volt. Ennek az ágazatnak sem lehet a működését mutatókkal kapcsolni az iparhoz. Az iparnak szüksége van erre a vízgazdálkodási ágra, tehát lennie kell. A mutatók csak a különböző mű­szaki megoldások összefüggésére alkalmazhatók. Megjegyezzük, hogy éppen ebben a helyzetben adódhat, hogy egy szennyvíztisztítási feladat meg­oldására nem a legolcsóbb, hanem a legkényelme­sebb, illetve legkevésebb munkával járó megoldást választja a tervező. Az ipartelepeket védik a vízrendezés szakágaza­tai műveikkel a vizek kártételei ellen. A vízrende­zés tevékenységének teljes gazdasági értékelése mindmáig nem megoldott. Mutatóik bizonytalanok, mert az elhárított káron alapulnak. Munkáikat ép­pen ezért szükségszerűségből rendeli el a népgaz­daság és ' mutatóik csak belső összehasonlításra szolgálnak. Jellemző összefüggés van az építőipar és a fo­lyamszabályozási kavicskotrás között. Itt a hely­zet az előbbiekkel ellentétes. A kavicskotrás előírt gazdasági átlag árszinten történik, és a folyamsza­bályozási haszon teljesen háttérbe szorul. Állíthat­juk, hogyha a termelési szempont elé helyeznék a folyamszabályozási érdeket, több haszna származ­na e kettős célú tevékenységből a népgazdaságnak, mint a mai adottságok között. A folyamszabályozás munkáival az árvízvédel­met is elősegíti, így közvetve az ipar érdekeit is szolgálja. Az összefüggés népgazdasági szinten nem mutatható ki. 1.123. A mezőgazdaság és a vízgazdálkodás ágazatai Közvetlen kapcsolatban áll a mezőgazdaság és a mezőgazdasági vízhasznosítás: így az öntözés, ha­lastó- és tározóépítés. A kapcsolatot gazdasági mu­tatókkal lehet jellemezni. A mezőgazdasági célokat szolgálják a vízrende­zési ágazatok munkái is. Ezeket az összefüggéseket is gazdaságossági mutatók jellemzik, de a számí­tás alapja kevésbé biztos, mert ez a számítási mód elmaradt haszonból következtet a gazdaságosságra. A folyamszabályozás kapcsolatban van a mező- gzdasággal, miután az árvízvédelmet szolgálja. Ez a kapcsolat gazdaságossági mutatókkal nem jelle­mezhető. Végül kapcsolatban van a mezőgazdaság a víz- gazdálkodással a területrendezés terén. A vízügyi szolgálat ugyanis a területrendezési tervek készí­tésében résztvesz. 1.124. A közlekedés és a vízgazdálkodás ágazatai A közlekedéssel a vízgazdálkodási ágazatok kö­zül a folyamszabályoziás áll legközelebbi kapcso­latban. Az összefüggés gazdasági mutatókkal egy­értelműnek mondható. Más vízrendezési ágak is kapcsolatban vannak a közlekedéssel, mert a közlekedési vonalakat és műtárgyakat védik a víz kártételei ellen. A közle­kedési vonalakon lévő műtárgyak megfelelő mére­tű nyílásai pedig a vizek kártétel nélküli levonulá­sát biztosítják. Ez a kapcsolat igen jelentős, de gaz­dasági mutatókkal nem jellemezhető. összefoglalva: a vízgazdálkodási ágazatok min­den népgazdasági ággal kapcsolatban vannak. Ezek a kapcsolatok szorosak, illetve lazák, részben szá­mokkal kifejezhetők. Részletezést adunk a követ­kező fejezetekben. 1.13. TERÜLET IGÉNYBEVÉTELI KERDESEK A KÖZEP-Ü UNAV IDEKEN Mint már korábban említettük, a Duna olyan víztartalékokkal rendelkezik, hogy a környezeté­ben vizének hasznosítását a területi adottságok kor­látozzák. Következésképpen a Duna partszakaszain igen nagy értékűek a területek. Ezekre a terüle­tekre csakis nagy vízigenyes iparágak üzemei, il­letve egyéb vízhasználók telepíthetők. A területi kérdéseket az alábbiakban részletesen vizsgáljuk. A Dunakanyar területi fejlesztési tervét a Duna­kanyar Intézőbizottság elkészítette, ennek során a terület távlati felhasználásának irányelveit lefek­tette. Számításba vette a nagymarosi vízlépcső épí­tését és az alvízi kotrást is, de hatásait nem érté­kelte úgy, ahogy azok jelentkezni fognak. A Du­nakanyar területe elsősorban mint üdülőterület hasznosítandó. Területi problémák jelentkezése a Dunakanyar területén Váctól délre a balparton és a szentendrei szigeten várható. A Forte vízmüvé­nek környezetét számításba vették, mint a vízeilá- ás tartalék területét, de számítanak rá az üdülő- part fejlesztése során is. Feltehetően a Duna vona­lától távolabb eső területsávon a fejlődő ipartele­pek csökkenteni fogják az igen értékes öntözhető mezőgazdasági területeket. Vác közelében még új ipartelepítéssel is lehet számolni. Különösen szembetűnő a szentendrei szigeten a távlati tervek átfedése. A sziget partvonalain a Fő­városi Vízművek további kútsorokat kíván telepí­tési a főváros vízellátásának biztosítására. Az öntö­zésfejlesztési tervben a szigetnek úgyszólván min­den mezőgazdaságilag művelhető része szerepel. Ez a két elgondolás nincs összhangban. Területi probléma merült fel a Budakalász—po- mázi öntözésre alkalmas vidéken. Ez a terület ugyanis részben Budapest lakóterületi növekedé­sére van fenntartva. Mivel a telepítési kérdések esetén mindig a me­zőgazdaság szorul háttérbe, Budapest kömyezeté­472

Next

/
Oldalképek
Tartalom