Közép-Dunavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 6., 1965)
XV. fejezet. Többfeladatú vízgazdálkodási nagylétesítmények összefoglalása
22,5 km-es szakaszát a hároméves terv keretéven félszélességben megépítették, valamint a Dömsödi árapasztó csatorna (más néven Északi főcsatorna) segítségével ma már kereken 13 m3/s-al, az 1960- ban épült Sári terelőzsilip útján további 4,5 m3/s-al tehermentesíthető a Dunavölgyi főcsatorna Bács megyei szakasza, mert fenti művek útján a felesleges belvizek a Soroksári Dunaágba terelhetők. öntözési szempontból is nagy jelentősége van a Soroksári Dunaágnak. Közvetlenül az ágból öntözhető többezer kh. terület, az említett kettős működésű csatornákon keresztül pedig jóminőségű öntözővíz adagolható. Ez, a víz a Dunavölgyi belvíz- rendszer csatornáin át Pest és Bács megyék területének öntözését biztosíthatja. A Soroksári Dunaág rögzített vízszintje a hajózás számára megbízható szélességű és mélységű hajóutat biztosít, hegymenetben a majdnem álló- vízbena vontatási költségek csökkennek, a csepeli Nemzeti és Szabadkikötőben az elkészült egy medencén (Francia öböl) kívül e területen további, rögzített vízszintű medencék építhetők. A Soroksári Dunaág a környező ipartelepek vízellátását biztosítja, és szennyvizének befogadója. A Dunaág ezenkívül Európának halban leggazdagabb horgászvizei közé tartozik. A Soroksári Dunaágban lehetőség van korszerű állóvízű evezős versenypálya kialakítására. 1.3 A vízgazdálkodási nagylétesítmények fejlesztésének szükségessége A területen a vízgazdálkodási nagylétesítmények fejlesztésének szükségessége a Duna komplex hasznosítására, továbbá a Soroksári Dunaág fejlesztésére és ezzel kapcsolatosan a Duna—Tisza- csatomára terjed ki. Energiagazdálkodás A népgazdaság gyorsütemű fejlesztésével együtt fokozott mértékben növekszik a villamosenergiaszükséglet. Hazánk villaomsenergia termelése az 1938. évi 1,4 milliárd kWó-ról az 1960. évi 8,0 milliárd kWó-ra emelkedett, 1965. évben 12,4 milliárd kWó,1980. évben pedig 50 miliárd kWó évi villamosenergiaigény várható. A terület mai energiaellátása elsősorban hazai, köztudomásúan kis kalóriájú és korlátozott meny- nyiségű szénkészletére és import energiára támaszkodik. Szénkészletünk csekély, és a fokozott fel- használás következtében rohamosan apad, ezért a növekvő igény kielégítését az eddig alig-alig kiaknázott vízerőkészletünk hasznosításával kell biztosítanunk. A területen átfolyó Duna folyam nagy vízhozamánál fogva hazai viszonylatban a legnagyobb elméleti vízerőkészlettel rendelkezik. A terület hazánk többi területéhez viszonyítva vízerőhasznosítás tekintetében kedvező helyzetben van. i; I i '• Mezőgazdasági termelés A területen ma is intenzív mezőgazdasági művelés folyik, annak ellenére, hogy a mezőgazdaság a nagyvizek idején a magas talajvízállás, közepes és kisvizek idején pedig a talajnedvesség elégtelensége miatt több helyen sokszor kárt szenved. A Duna völgyében országosan nagyszabású öntözési munkákat tervezünk, ezenfelül a Tisza völgyében is kell a Dunából való átvezetéssel a Duna—Tisza csatornán keresztül öntözővizet biztosítani. A dunai vízlépcsők megépítése esetén a duzzasztott vízszint kedvezőbb feltéetleket biztosít a vízkivételek számára. Biztosítható a Soorksári Dunaág gravitációs úton való rendszeres élővízellátása, és a Csepel-szigeten mintegy 3 000 ha gravitációs úton való öntözése. A vízerőművek építésével kapcsolatosan az árvédelmi töltések erősítése és magasítása szükséges, ezzel egyúttal fokozódik az ártéri területek árvédelmi biztonság és a területek mezőgazdasági hasznosítása. A dunai vízlépcsők duzzasztott vízszintie következtében a taláovízszint megemelkedésével kell számolni, a belvizek és a befogadó felé tartó kül- vizek gravitációs levezetése megszűnik, részben nehézségekbe ütközik. Ezért sor keríil a belvízrendszerek és szivattyútelepek feilesztésére. A vízerőművek duzzasztásával biztosított öntözési lehetőségek. másrészt pedig a belvizeket és szivárgóvizeket elvezető hálózat feilesztése lehetővé teszi a talainedvesség kétiránvú szabályozása útján a célszerű talaivízgazdálkodást. A területen a termőképesség minél nagvohh fokú növelése érdekében talaüavítá.si, szikiavítási és egvéb agrotechnikai munkálatokat terveznek, ezek haték on vsa gának emelésére vízgazdálkodási iellegű beavatkozások, öntözés, lecsaoolás szükséges. A halászat érdekében is szükséges a nagviéfesít- ménvek feilesztése. A területre eső Dunaszakaszon a vízfelület lénvegesep nem változna, és a halgazdasági hasznosítás előreláthatólag megmaradna a jelenlegi körülmények között. Más a heivzte a Soroksári Dunaáeon. Az ág rögzített vízszintiének és megfelelő vízforgalmának biztosításához szükséges vízmenviség be- és kieresztése ieienleg a Nagv- Duna vízállásától függ. Míhelvt a Naev-Dima vízállása az ág vízszintie alá kerül, a vízellátás gravitációs úton megszűnik, és csak költséges ideiglenes szivattyúzással biztosítható. A felső torkolat közelében az ipari üzemek által bebocsátott nagvmeny- nyiségű fenolt tartalmazó szennyvíz egv rövid szakaszon ilyenkor megreked. Az élővízforgalbm helyreállítása után a Dunaágon végighajtott „fenoldugó” tetemes halpusztítást okoz. A Kvassay vízierőmű szivattyúüzemének üzembehelyezésével ez a kár elkerülhető, a dunai vízlépcsők duzzasztása esetén pedig az állandó élővízutánpótlás gravitációs úton biztosítható lesz. Víziközlekedés. A Duna folyam a Keletet a Nyugattal összekötő víziút, nemcsak nagyfontosságú belvízi út, hanem hazánk legértékesebb területeit kapcsolja be a nem420
