Közép-Dunavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 6., 1965)
XIII. fejezet. Ásványvizek, gyógyvizek és hévizek hasznosítása
Gellêrt—Lukács távvezeték és magastárózó építését indokolja a Lukácsnál rendelkezésre álló 22 C°-os napfl 000 m3 ki nem használt vízmennyiség, ugyanakkor a Gellért fürdőnél mutatkozó vízhiány. Ezen beruházás megvalósításával lehetővé válik, hogy a Geliert—Rudas fürdőben az uszodákban a városi víz használata megszűnjön, és az eddig használt gyógyvíz mennyiség egyrésze felszabaduljon gyógy célokra. Távvezeték ép. költs. 6 000 000,— Ft. Magastározó 8 000 000,— Ft. 14 000 000,— Ft. 1980-ig. Gödöllő A tervben szereplő strand létesítését indokolja a rendelkezésre álló víz, valamint a környék egyre fejlődő iparosítása és az egyetemi városrész kialakulása. Strand ép. költs. 1 800 000,— Ft. 1980-ig. 2.33. AZ ÁSVÁNY, GYÓGY- ÉS HÉVIZEK KOMPLEX HASZNOSÍTÁSÁNAK SORRENDJE ÉS A SORREND INDOKLÁSA Budapest. Népligeti fürdőkomplexum. Ezen fürdő létesítmény megvalósítását indokolja Budapest kedvező geológiai adottsága, és indokolja még az is, hogy ez a terület hévíz feltárás szempontjából távol esik a meglévő gyógyforrásoktól, és így kicsi a valószínűsége annak, hogy azokat károsan befolyásolja. Ugyancsak létesítése mellett szól Kőbánya és az Üllői út környékének nagyméretű kiépítése, lakások sokaságának megvalósítása. A fürdő megvalósulásával lehetőség nyílik, hogy az amúgyis túlzsúfolt fővárosi strandok és fürdők zsúfolsága némileg csökkenjen. Kútfúrás költsége 5 000 000,— Ft. Strand ép. költs'. 50 000 000,— Ft. 55 000 000,— Ft. 1980-ig. Csepeli strandfürdő. Téliesítését indokolja a rendelkezésre álló, ki nem használt gyógyvíz mennyiség, valamint Csepel lakosságának az igénye. Építési költség 10 000 000,— Ft. 1980-ig. 3. BEFEJEZÉS 3.1. A terv értékelése Az ásvány-, hév- és gyógyvizeinket elsősorban gyógyászati hasznosításra kell igénybe venni. A társadalom fejlődése, az öregekről, munkaképtelenekről való gondoskodás és a termelés problémái világszerte — de különösen a szocialista országokban — előtérbe helyezték a krónikus betegek ellátásának, gyógyításának kérdését. Ezeknek a betegségeknek kezelésében elsőrendű fontossága van a szervezet reagáló készségének, ellenálló képességének megfelelő irányú befolyásnak. Ezt a feladatot az orvostudomány egyelőre csak kis részben oldotta meg. Megoldásához a rendelkezésre álló eszközök leghatásosabbika az ásványvíz — gyógyvíz. I Az ásványvíznek, gyógyvíznek a ' betegellátás, betegségmegelőzés teendői között a mainál sokkal fontosabb helyet kellene betöltenie. Az antibiotikumokkal való gyógyítás egy időre visszavetette a gyógyvizek használatát. Hátrányt jelentett még az is, hogy a gyógyvizekre vonatkozó ismereteink nem mindenben feleltek meg a modern természettudományoknak, illetve azok alapelveinek. Felismerve azt, hogy a gyógyvizeink hatása a krónikus betegségek gyógyításában és tartósságában sok esetben a gyors eredményeket felmutató antibiotikumoknál is nagyobb, valamint, hogy a modem orvostudománynak sikerült felfedezni több esetben az ásványvíz gyógyításának mibenlétét, az orvostudomány a jövőben a mainál sokkal nagyobb mértékben kíván támaszkodni az ásvány-, gyógy- és hévizek hasznosítására. Ásvány-, gyógy- és hévizeink hasznosításában elsősorban a területünkön lévő községek ivóvíz, tisztasági és egyéb fürdőinek vízellátását kell biztosítanunk. Ezt a feladatot a jelenlegi kútállomá- nyunkkal megoldani nem. tudjuk, további kutatás és feltárás elengedhetetlen, különösen ha azt vesz- szük tekintetbe, hogy 1985-ig minden községet korszerű ivóvízhálózattal kell ellátni. Ez ugyan nem mérhető népgazdasági haszonnal, sőt a népgazdaság igen komoly anyagi áldozatot hoz a fenti cél érdekében., de az emberről való gondoskodás ezt feltétlenül szükségessé teszi. Ásvány-, gyógy- és hévizek komplex hasznosításáról területünkön a jelenleg feltárt kútjaink alapján —• Budapest kivételével — nem beszélhetünk. Ismerve azonban Magyarország különleges hidrogeológiai adottságai?, erről a kérdésről is meg kell emlékeznünk, hisz várható, hogy a kutatások során a közeljövőben erre sor kerülhet. A hévízhasznosítás a kivételes természeti kincsünk kihasználását biztosítja, és egyben egyéb energiahordozókat szabadít fel más célra. Hévizeinknek általában hőtartalmát és vízértékét tudjuk hasznosítani. A hőtartalmat lehet fűtésre, melegvízszolgáltatásra, fürdésre hasznosítani. Ezek közül a legkedvezőtlenebb a fűtésre való felhasználás, mivel itt a víz kb. 10%-át tudjuk hasznosítani. A hévizeink hőtartalmát +10 C°-hoz (országos átlaghőmérséklet) szokás viszonyítani. Az ország jelenlegi készlete 300 millió Kal/ó,melyet ha mesterségesen akarnánk felmelegíteni, az átlagos szénminőségből (3 300 Kai.) 150 t/ó mennyiséget tenne szükségessé. 399
