Közép-Dunavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 6., 1965)
I. fejezet. A vízgazdálkodás szerepe és jelentősége a népgazdaságban
шок működésének szabályozása az Ipoly folyón, stb.). Az ország fővárosában alakultak meg először azok a központi szervek, amelyek hazánkban a nagyobb arányú vízi építkezések elindítói voltak. Természetes, hogy ezeknek a szerveknek a TVK területére gyakorolt hatása eredményesen érvényesült. A vízügyi szolgálat országos szerveinek közelsége folytán a TVK területén kezdettől fogva jelentős szervek alakultak ki. A második világháború befejezéséig az alábbi szervezetek foglalkoztak vízügyi feladatokkal: Kultúrmérnöki Hivatal, Budapest, Folyammémöki Hivatal, Budapest, Dunai Állami Kotrások Építésvezetősége, Budapest, Dunabogdányi Kőbányák Kezelősége, Országos Öntözésügyi Hivatal, Budapest, Vízerőügyi Hivatal, Budapest. A Kultúrmérnöki és Folyammémöki Hivatalon kívül felsorolt többi szervek országos hatáskörrel dolgoztak. A felsorolt állami hivatalokon felül az alábbi vízitársulatok működtek a TVK területén. Pilismaróti Ármentesítő Társulat, Pilismarót, Szentendrei Ármentesítő Társulat, Budapest, Sződ-Fedsőgödi Ármentesítő Társulat, Budapest, Gyáli Vízfolyásszabályozó Társulat, Üllő, Csepel-szigeti Ármentesítő Társulat, Ráckeve. Középdunajobbparti Ármentesítő és Belvízrendező Társulat, Budafok, Dunavédgát Társulat, Budapest. A TVK területén a lakosság vízellátásával és a szennyvízelvezetéssel a felsorolt szervek nem foglalkoztak, ezeket a feladatokat a Belügyminisztérium, illetve az Iparügyi Minisztérium az illetékes köz- igazgatási egységek (főváros, városok) útján végezték. Az I. fokú vízügyi hatósági teendőket a Kultúrmérnöki Hivatalok szakértői tevékenységével az illetékes megyei hatóságok látták el. A felszabadulás előtt a TVK területén a vízgazdálkodás egymással szorosan összefüggő ágazataival különböző hivatalok és érdekeltségek foglalkoztak. Hiányzott a fejlődés irányát és a fejlesztés arányait meghatározó központi szervezet és a végrehajtó egységek területi szervezete. A 6.060/1948. Kormányrendelet az összes vízgazdálkodási kérdések megoldását állami feladtalak nyilvánította, és felállította az egységes vízügyi szervezet főhatóságaként az Országos Vízgazdálkodási Hivatalt. Ez a kormányrendelet államosította a felsorolt vízitársulatokat is. Ezekkel az intézkedésekkel a Közép-Dunavidék területén is megteremtődött az egységes vízgazdálkodási szervezet kialakításának lehetősége. A TVK területén kialakult a vízgazdálkodási körzet, amely hivatva volt ellátni mindazokat a feladatokat, amelyeket azelőtt a vizi- társulatok, továbbá az állami folyammémöki és kultúrmérnöki hivatalok végeztek. Ebben az időben a TVK területén az alábbi vízügyi szervek működtek : Vízgazdálkodási Körzet, Budapest, Folyammémöki Kirendeltség, Budapest, Ár- és Belvízvédelmi Kirendeltség, Budapest, Átmenetileg 1951-től 1953-ig az egységes szervezet ketté oszlott és két hivatal alakult ki a TVK területén: az Árvédelmi és Folyamszabályozási Hivatal, valamint a Kultúrmérnöki és Belvízrendező Hivatal. A vízgazdálkodás ágazatai természeti összefüggésüknél fogva szétválaszthatatlanak. Ez a felismerés indította a kormányzatot arra, hogy megszüntette a vízügyek irányításának széttagoltságát, és megteremtette az egységes állami vízügyi szolgálat alapjait. Az egységes állami vízügyi szolgálat szervezetén belül alakult ki a TVK területén a Budapesti Vízügyi Igazgatóság, amelynek később Középdunavöl- gyi Vízügyi Igazgatóság lett a neve. A Vízügyi Igazgatóság mint a TVK területének vízgazdálkodási központja, valamennyi vízgazdálkodási ágazat összefogó területi szerve. Az Igazgatóság feladata a TVK területén a vízzel, mint természeti kinccsel váló tervszerű gazdálkodás, .amelyet fontossá tesz az a körülmény, hogy a vízgazdálkodásban érdekelt szervek megsokasodtak, az igények szerteágazóak és mennyiségben is megemelkedtek. Ezek a körülmények szükségessé teszik jelentős hatáskörrel bíró vízügyi igazgatóság működését. 2.4 Nemzetközi kapcsolatok 1920 óta a Közép-Dunavidék északi hátárát képező Ipoly folyó egyúttal a csehszlovák—magyar határt is alkotja. A két ország között az első és második világháború közötti időszakban nem volt meg az egyetértés, tehát a teljesen elfajult állapotban lévő Ipoly folyó rendezésére nemzetközi megállapodás nem jött létre, habár az 1930-as évek táján a magyar kormány tett ilyen irányú kezdeményezést. A felszabadulás után 1954-ben aláírt közös csehszlovák—magyar vízügyi egyezmény teremtette meg végre az alapjait az Ipoly folyó rendezésének is. Ezen egyezmény során állapodtak meg a felek az Ipoly határmenti szakaszára vonatkozó vízgazdálkodási tervek elkészítésének szükségességében. 1955—56. évben a magyar fél el is készítette a terveket, melyek egyezetetése jelenleg is folyik. 1958-ban a két fél közösen megkezdte a mulai tározó tervezésével kapcsolatos munkát. A csehszlovák fél a mulai tározó megépítését 1965—67-re, az Ipoly rendezésének végrehajtását pedig 1967—70 évekre javasolja. 2.5 A Közép-Dunavidék területén eddig elért vízgazdálkodási eredmények a) Árvízvédelmi töltések hossza, 187,8 km. b) Rendezett vízfolyások hossza folyó 206 km rendezett hossz és összhossz viszonya 53%. kisvízfolyás I. kát. 45,2 km rendezett és összhossz viszonya 100%. 29
