Közép-Dunavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 6., 1965)
III. fejezet. Árvízmentesítés, árvízvédelem, folyók és tavak szabályozása
pet létesítünk. Összesen 4 új őrtelep létesítése és a többi átépítése szükséges. A belsőség! területtől távoleső szakaszokon a gát- örházak között munkásmelegedők létesítését irányozzuk elő. Csepel-szigeten 6 dfo-ot Szentendre-szigeten 4 db-t Épületek kiviteli költsége 8,0 mill. Ft. Felszerelések A területhez tartozó hat árvízvédelmi szakasz védekezési anyaga, eszközei és felszerelésénék fejlesztése céljából az alábbi beszerzéseket irányozzuk elő: vasszádlemez 910 db ladik 5 db evezővel 7 „ robbanó motoros szádfalverő 4 „ fémvázas istrángos szádfalverő 10 „ elektromos kézilámpa 365 „ száraz elem 2200 „ gumikábel 750 fm fényszóró 20 db fényszóró állvány 20 „ terméskő 860 m3 egyéb felszerelések beszerzése. Híradás A fejlesztés alkalmával az üzemi távbeszélőhálózat többcsatornás rendszerre való átépítését tervezzük. Minthogy az oszlopsorok és légvezetékek már készen vannak, az átépítés az automata központ, meg a távbeszélőkészülékek beszerzésével megtörténhet. Ezenkívül a szakaszvédelmi központok és az árvízvédekezés központjában rövidhullámú rádió adóvevő készülékek rendszeresítését is tervezzük. Beszerzendő automata központ Távbeszélőkészülékek U. R. H. Egyéb A hozzávetőleges költségek: 1 db 800 000,— Ft 60 db 60 000,— Ft 10 db 500 000,— Ft 140 000,— Ft 1 500 000,— Ft Költségmegosztás öblözetenként: Öblözetek Költség épületek árvédelmi felszerelések híradás összesen 1000 forintban Felsőgöd 700 30 70 800 Szentendre-sziget 2 300 450 200 2 950 Szentendre város 700 30 70 800 Csepel-sziget 3 50*0 430 1 120 5 050 Érd 800 30 20 850 Dunafüred — 30 20 50 összesen : 8 000 1 000 1 500 10 500 b) Az Ipoly-menti tervezett védműveknél. Az árvízvédelem ellátása érdekében szükséges gátőrházakat és telefonhálózatot a 2.21 fejezet alatt már tárgyaltuk és költségeit ott előirányoztuk. A szükséges árvízvédelmi anyagokat, eszközöket az OÄBSZ II. sz. kimutatása szerinti előírások figyelembevételével, védvonalhossz alapján tervezzük (felsorolás nélkül). Ezek beszerzési költsége 1 millió 200 000 forint. 2.22 A FOLYÖK SZABÄLYOZÄSÄNAK KERETTERVE A 6. TVK területére eső Duna-szakasz szabályozásának kerettervét az eddigi tárgyalásnak megfelelően felülről lefelé, szakaszokra bontva tárgyaljuk. DUNA FOLYAM IPOLY TORKOLAT—ÚJPEST KÖZÖTT (1708—1657 fkm) ÉS A SZENTENDREI DUNAÁG (0—32 fkm). Az Ipoly torkolat—Szentendre-sziget északi csúcsa közötti Duna-szakasz, a Váci Duna és a Szentendrei Dunaág árvízi és mederszabályozása a nagymarosi vízlépcső építésével kapcsolatban nyer végleges megoldást. A jelenlegi tervek szerint a csehszlovák—magyar közös érdekű Duna-szakasz vízierejének hasznosítása az 1842. kilométernél, Dunakilitinél és az 1696. kilométernél Nagymarosnál épülő vízlépcsők útján az 1980. évig megtörténik. A kizárólag magyar érdekű Duna-szakasz hasznosítására csak az 1980. év utáni időben kerül sor az adonyi, fajszi és mohácsi vízlépcsők megépítésével. A nagymarosi vízlépcső 100,0—108,5 m A. f. magasságig fog duzzasztani. A 6. TVK területére eső folyamszakaszból az Ipoly torkolata—Nagymaros vízlépcső közötti (1708—1696,2) kereken, 12 km hosszú szakasz a vízlépcső felvízéhez, míg az alább fekvő szakaszok annak alvízéhez fognak tartozni. A vízlépcső részletes műszaki és gazdasági ismertetése a TVK X. és XV. sz fejezeteihez tartozik, így itt csak azok 6. TVK területét érintő folyamszabályozási hatásaira térünk ki. A duzzasztott térben Szob, Zebegény, Dömös községek legalacsonyabb területein házakat kell elbontani, ezenkívül a közút és vasút egyes szakaszait át kell helyezni, a védtöltések átázás és hullám elleni védelmét növelni, ezenkívül egynéhány kis öblözetet új gáttal kell védeni és sok helyen új partvédőművet kell építeni. Mindezek a költségek a nagymarosi nagylétesítményt fogják terhelni, mert ezek a munkák csupán a nagymarosi nagylétesítmény miatt váltak szükségessé. Az alvízi oldalon a VIZITERV idevonatkozó terve szerint a Nagy-Dunán egészen Újpestig (1696— 1657 fkm), míg a Szentendrei Dunaág teljes hosz- szában (0—32 fkm) mintegy 24,6 millió m3 mederkotrást irányoz elő az energiatermelés növelése, az árvizek jobb levezetése és a hajóút megjavítása érdekében. A „Hasznos esés növelése alvízi mederkotrással” című, А/l jelű tervvázlatot a VIZITERV 1960 derekán készítette el. A tervezés alapelvei voltak : a) Az alvizi mederkotrással a Váci és Szentendrei Dunaágak közötti természetes vízhozam megoszlása lényegileg ne változzék. Ezért mindkét ágat kotorni kell. 141
