Közép-Dunavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 6., 1965)
III. fejezet. Árvízmentesítés, árvízvédelem, folyók és tavak szabályozása
nyegesen csokiként, 1,00—2,00 m mély kiüregelődé- sek képződtek, a beton morzsa! ék ossá vált. Hosszabb szakaszokon 10—20 cm-es függőleges elmozdulások és kipúposodások is észlelhetők. Jelentős rongálódások és elmozdulások vannak a Margithíd alatt a budai oldalon, kb. 3 km hosszban és a Szabadság-híd—Petőfi-híd—Összekötő vasúti híd között 2,4 km hosszban a pesti oldalon. A függőleges szádgerendák mederből kiálló részei korhadtak, nem zárnak, a hézagokon keresztül bejátszó víz az alapokat rongálja. A szádfalak előtt a kőszórás hiányzik. Ennek helyreállítását a Közlekedési Igazgatóság 1961-ben megkezdte. A partfalak állékonyság-vizsgálatával a Fővárosi Tanács a BFMTV-t bízta meg, a helyreállításra vagy az átépítésre vonatkozó tanulmányterv 1963. évben készül el. A partfalak helyreállításának vagy részleges átépítésének tájékoztató jellegű becsült költsége, a Fővárosi Tanács Közlekedési Igazgatóságának és a BFMTV véleménye szerint 150 mill. Ft. A nagymarosi és az adonyi vízerőművek védelmi létesítményei. Nagymarosi vízerőmű üzemének idején, az 1971. évtől kezdve a Duna vízszintjét az 1696,25 flannel max. 108,50 m A. f. szintre duzzasztja. E duzzasztás szint az erőműnél 74 cm-el magasabb, mint a mértékadó árvízszint. A duzzasztás következtében a Duna és mellékfolyói mentén az alacsony fekvésű hullámtereket a víz elönti, az árterületeken pedig szivárgó víz jelenik meg. A duzzasztómű felett a 6. sz. TVK területéhez tartozó következő Duna-parti községekben és az Ipoly völgyében szükséges védelmi építkezéseket végezni. Pilismarót határában az ottani ármentesített öb- lözet és a hullámtér nagyrésze elöntés alá kerül. A községtől északra 60 ha területet 370 m hosszú gáttal fognak védeni. A hajóállomást áttelepítik, a 11. sz. közút 1998 m hosszú részét áthelyezik, ill. megemelik. Az elöntés alá kerülő 543 ha terület kisajátításra kerül, a házak és üdülők egy részét, 135 épületet át kell telepíteni a község északi oldalára. Az öb- lözeten áthaladó elektromos távvezetéket 13 km hosszban áthelyezik. Visegrád és Dömös határában, 120 ha mezőgazda- sági terület elöntés alá kerül, e területeket kisajátítják. A 11. sz. közutat 3640 m hosszban áthelyezik a hegyek lábához a 110—112 m szintre. Az elöntés alá kerülő területekről az épületek áttele- pítése szükséges, így négy szerv középületeit és Dömösön 14 házat áttelepítenek. Áthelyezésre kerül még a két hajóállomás, vízműtelep, a parton haladó elektromos távvezeték és távbeszélőhálózat. Dömös község Duma-partján 1 km hosszban burkolt rézsüs partvédőmű épül. Szob és Nagymaros határában a duzzasztott víz az alacsony parti területsávot, a rajta lévő épületeket, Szob község egy részét és a 121. sz. közút egyes szakaszait elöntené, ezért a következő védelmi intézkedések szükségesek: a) Szob község mély részének védelmére 1820 m hosszú gát szivárgóval és 1 m3/s teljesítményű szivattyútelep épül. b) A 121. sz. közút Szob—Nagymaros közötti 3030 m hosszú szakaszát emelni kell, 4220 fm hosszban pedig rézsűvédelemmel kell ellátni. c) A vasúti töltés Szob—Zebegény közötti 2110 fm szakaszát kőszórással szükséges védeni. d) A vasút és út néhány műtárgyát meg kell erősíteni, ill. át kell építeni. e) Az elöntés miatt, ill. a védművek részére 318 ha területet, továbbá 85 épületet ki kell sajátítani. Ipoly völgye. A duzzasztás hatása az Ipoly mentén a 13. km-ig terjed, e szakaszon az alábbi védelmi létesítmények szükségesek. Letkés község közelében mederátvágás és 1620 m gát, meg 0,15 m3/s teljesítményű szivattyútelep épül. Tereprendezés Letkés és Ipolydamásd községek közvetlen közelében. Az Ipoly mellett 4560 m hosszban az utat átépíteni és 2 km hosszban a rézsüt hullámverés ellen védeni szükséges. Az adonyi vízerőmű a Duna 1601. kilóméterénél épül. Duzzasztó hatása Nagymarosig terjed. A duzzasztott vízszint 100,50 m A. f., amely a duzzasztómű tengelyében 50 cm-el alatta marad a mértékadó árvízszintnek. A vízlépcső felett az 1601—1633 km közötti Duna-szafcaszon, a hullámtér állandó elöntés alá kerül. A megnövekedet vízfelületen kialakuló hullámverés a gátrézsüt rongálja. A magas és tartós vízborítás a gát altalajában hidraulikus talajtörés előidézője lehet, ezért a gát kellő kiépítéséről gondoskodni kell. A Csepel-szigeti öblözetben a duzzasztás a mértékadó árvízszint alatt marad, ezért a gátak magasságát csak azokon a szakaszokon kell emelni, ahol a biztonsági magasság a jelenlegi mértékadó vízszint fölött sincs meg. A „Duna komplex vízhasznosítása” című tervbe felvették a Budapest alatti gátszakaszoknak a mértékadó árvízszintre kiépítését arra az esetre, ha a vízerőmű korábban épülne meg, mint amikor már a gátakat megerősítették. A gátaknak az állandó vízborítás miatt a koronaszélességét 5,00 m-re szükséges kiépíteni. Az erőmű felvízének kedvező kialakítása és a jéglevonulás biztosítása céljából, az árvédelmi gát vonalvezetését a vízlépcső felett 3,3 km hosszban módosítani akarják. Ezzel kapcsolatban átépítésre szorul az 51. sz. közútnak az a szakasza, amely az árvízvédelmi gáton, ill. közvetlenül a gát mellett halad. A védvonal altalajának hidraulikus talajtörését a fedőréteg leterhelésével és a hullámtéri oldalon 20 m-es sávnak a fedőréteg anyagával való feltöltésével tervezik megakadályozni. Az átszivárgó és fakadó vizeket lecsapoló csatornák gyűjtik össze, és szivattyútelepek emelik át a Soroksári Dunaág- ba. A rézsűk védelmére burkolatot irányoz elő a terv. A gát mentett oldali lábától 20 m széles sáv kisajátítását irányozzák elő. E területet csak legelőként vagy kaszálóként lehet hasznosítani. 138
