Közép-Dunavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 6., 1965)
III. fejezet. Árvízmentesítés, árvízvédelem, folyók és tavak szabályozása
amekkora víztömegek eddig érkeztek. Az 1.31 fejezetből azonban kitűnik, hogy a fővárosi árvíz- biztonság érdekében az árvízszint magasságának emelkedése nem engedhető meg, ezért tehát a Duna-medrét kell nagyobb víztömegek elvezetésére képessé tenni. A folyamszabályozás a múltban is csak olymódon tudta elérni, hogy a legmagasabb árvizek 100 év óta nem növekedtek, hogy a sok folyamszabályozási mű építésén kívül még nagymennyiségű kotrást is végzett. Sokat kotortak a Vád, Budafoki Dunaágakban, de még a fővárosi Dunában >s a Margitsziget mellett. A jövőben is szükség lesz a meder jobb beágyaztatása érdekében kotrásokra, sőt sziklarobbantásokra és a Duna medrében ma még meglevő egyenes szakaszokon (1606—1595, 1622—1619 fkm, 1642—1537 fkm, 1656—1650 fkm és 1684—1661 fkm) kanyarulatok kiképzésére, hogy a kisvíz jobban beágyazódjék. Ezért a 6. TVK területén alig különböztethető meg a középvizi és kisvizi szabályozás egymástól. A hullámterek viszonylagosan magas volta miatt a hullámterek vízvezetőképessége csekély és a hullámtereket ellepő vízállások csekély gyakorisága folytán a védgá- taknak szinte semmi mederalakító hatásuk; sincs. Mindamellett a nagyvizi lefolyási viszonyok megjavítása érdekében a hullámterek vízvezetőképességét is a lehetőséghez képest növelni kell, és ezért a hullámtereken erdőterületek letárolása szükséges, jóllehet, hogy a meder mélyítése sokszorosan hatásosabb eszköze a vízszállítóképesség növelésének, mint a hullámtár szabadon hagyása. A hajózás számára is kívánatos, hogy minél nagyobb kisvizi mélységek legyenek. Szükséges, hogy a Dunabizottság előírásainak megfelelően a nagy Dunán Ipolytorok és Budapest között a dunabizott- sági szabályozási és hajózási kisvízszintél 180 m széles és 3,0 m mély; Budapest alatt pedig 240 m széles és 3,5 m mély hajóút álljon rendelkezésre. Az árvízvédelmi okokból is szükséges folyamszabályozás végrehajtása esetén előreláthatólag ennél nagyobb vízmélységek állnak elő. A Szentendrei Dunaágban D. B. vízszintnél 80 m széles és 3,0 m mély hajóút létesítését irányozza elő a terv. A mederben Nagymaros tájékán sziklák vannak, melyeket ma kisvíz idején, a hajóút-jelzés érdekében ki kell tűzni. E sziklák kirobbantása esetén a kitűzés felesleges lesz, s a kitűzési költségek megtakarításából a robbantás költsége megtérül. A Soroksári Dunaág (0—58 fkm) ma csatornázott folyó, ennek fejlesztését az alábbi okok sürgetik; 1. A Dunaág vízforgalma a Kvassay erőmű üzembehelyezésével, a Duna—Tisza csatorna, a kiskunsági öntözőrendszer megépítésével a jelenleginek többszörösére növekedik. 2. A Ferencvárosi kikötő felé a bővülő csepeli Nemzeti és Szabadkikötő, valamint az ide települő hajóépítő és javító üzemek felé a Duna felől — alulról és felülről — a távolabbi jövőben pedig a DTCS-n keresztül is a hajóforgalom tetemesen megnövekedik. 4. Az üdülésnek és vizisportoknak a Dunaágban várható nagyarányú fejlődése is szükségessé teszi a fejlesztést. 5. A mintegy 3000 kh vízterületen belterjes halgazdálkodás és sporthorgászat folyik. A halgazdálkodás nagyméretű növekedése várható. Az Ipoly rendezését és szabályozását elsősorban határfolyó volta teszi szükségessé. Mindkét szomszédos állam az állandó meder kialakítását kívánja. Az Ipoly árvizei is sok kárt tesznek, ármentesítés pedig csak szabályozott, állandó medrű folyó partján lehetséges. Vízhasználatok, tározás, öntözés stb. is gazdaságos lenne a folyó szabályozása esetén. A nagymarosi erőmű megépülte után az Ipoly 15 km hosszú torkolati szakasza állandóan hajózhatóvá válik, itt vizi szállítások lesznek lebonyolíthatók. Ezek érdekében is szükséges mederszabályozás. A nagymarosi vízilépcső létesítése kapcsán szükséges folyamszabályzási fejlesztés A nagymarosi vízerőmű 1971-re készül el s kezd működni. A felvízi szaka,szón eddig az időpontig el kell végezni mindazokat a hullámtér-rendezési munkákat, amelyek szükségesek a megváltozott vízjárás mellett a víz és jég zavartalan levonulásának biztosítására. Az erőmű létesítéséhez tartozik az alvizi mederszakasz mélyítése kotrással, a hasznos esés növelésére. A medermélyítés a meglevő szabályozási művek elbontását és átalakítását teszi szükségessé. Szükséges továbbá a mederszakasz megfelelő kialakítása és rögzítése az árvízvédelem, a hajózás és az erőmű zavartalan működése érdekében. 126
