Közép-Dunavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 6., 1965)
III. fejezet. Árvízmentesítés, árvízvédelem, folyók és tavak szabályozása
Budapest önállóan védekező város. Az árvízvédekezési feladatokat a Fővárosi Tanács VB-án belül a VIII. Közlekedési Igazgatóság látja el. A főváros egy közpoti őrteleppel rendelkezik, az árvédekezési anyagot a Fővárosi Csatornázási Művek kezelik és tárolják. Külön árvédelmi telefon- hálózat nincs kiépítve, de arra szükség sincs, mert a védvonal mentén sok telefonállomás van. Nyárigátak A fővédvonalak és a Duna közötti hullámtéri te- íületen a nyári árvizek elöntése ellen az érdekeltek nyárigátakat építettek. A TVK területén nyárigátak létesültek Kismaros, Dunabogdány, Dunakeszi, Százhalombatta, Tököl, Ráckeve határában. A nyárigátak a községi tanácsok kezelésébe tartoznak, ezek fenntartásáról, a nyárigátakon a védekezésről is tanácsok gondoskodnak. A tárgyalt időszak végéig nyárigát társulat nem alakult. A nyárigátakra vonatkozó műszaki adatokat az alábbi táblázat tartalmazza: romi és Besztercebányai Kultúrmérnöki Hivatalok készítettek szabályozási terveket, melyek mind tartalmaztak az árvízvédelemre vonatkozó gondolatokat is. A második világháború előtt az Érsekújvári Kultúrmérnöki Hivatal készített Ipoly szabályozási tervet, mely árvízvédelmi elemeket is tartalmazott, s e tervek részben meg is valósultak. Ezek a tervek az árvédelmet főként azzal szolgálták, hogy az átmetszésekből kikerülő földet a folyó mentén árvíztöltéshez hasonlóan deponálták. A második világháború óta különféle csehszlovák szervek, a KMB, sőt a KGST is foglalkozott az Ipoly szabályozásával és ennek keretében az Ipolyvölgy ár- vízvédelmével. Ezek az árvédelmi tervek azonban csak akkor valósulhatnak meg, ha előbb az Ipoly szabályozását oldják meg. 1.22 A DUNA FOLYAM SZABÁLYOZÁSÁNAK MŰLTJA ÉS JELENE A 6. TKV területéhez a Duna Ipolytorok—Soroksári Dunaág alsó torkolata közötti szakasza tarKorona Rézsűhajlás Védhető magasság Sorszám Nyárigát megnevezése Folyamkilométer ált. mag. szélesség vízfelőli ment. vízmérce m A. f. m old. old. helye vízáll. í. Kismarosi 1689,5—1690,5 106,5 1,0 1 :1,5 1 :1,5 Bp. 750 2. Dunabogdányi Kisduna 24,5—27 105,6 1,0 1 :1,5 1 :1 Bp. 680 3. Dunakeszi 1662 —1664 104,75 3,0 1 : 3 1 :2 Bp. 760 4. Bp., XXII. kér. Vöröscsillag Tsz. 1631,4—1632,5 101,63 2,0 1 :1,5 1 :1,5 Bp. 700 5. Százhalombattai 1619,3—1622 101,6 2,0 1 : 2 1 :1,5 Bp. 815 6. Tököli 1617,5—1625 100,0 2,0 1 : 2 1 : 2 Bp. 650 2,0 1 :1,5 1 :1 7. Ráckevei 1600 —1606 98,6 2,0 1 : 2 1 :2 Bp. 700 2,0 1 : 2 1 : 1,5 Megjegyzés: a védhető magasság felett a nyári gátakmég 40—50 cm biztonságnak. A felsorolt nyárigátak öszesen 2325,8 ha mező- gazdasági területet védenek, túlnyomó részük erősen rongált állapotban van. A községi tanácsok az árvízvédekezéshez szükséges védekezési anyagokkal és eszközökkel általában nem, vagy csak igen kis mennyiségben rendelkeznek. Az Ipoly folyó ármentesítésének múltja és jelene Az Ipoly-ármentesítés gondolata már a múlt évszázadban felmerült, mégsem készültek mind a mai napig sem az Ipoly mentén rendszeres árvízvédelmi művek. Már az 1842. évben kormánybiztost neveztek ki az Ipoly folyó szabályozási munkáinak intézésére, s az akkori felfogásnak megfelelően Beszédes József tervei szerint átmetszéseket készítettek, s az átmetszések az Ipoly árvízszintjét csökkentvén, az árvízmentesítést is megoldották volna. Később az 1885., 1900. és 1902. években a Komátozik, amely teljes egészében a Középdunavölgyi Vízügyi Igazgatóság (ezután KÖVÍZIG) kezelésében van (1708—1586 fkm). E szakasz ma már nagy részben szabályozott. A szabályozás múltját és jelenét a szakasz északi végétől kezdve dél felé haladva a következő alsza- kaszokra bontva tárgyaljuk: 1. Ipolytorkolat—Szentendre-száget északi csúcs (1708—1692 fkm) 2. Vád Dunaág (főág) (1692—1657 fkm) 3. Szentendrei Dunaág (mellékág) ( 0— 32 fkm) a főágban (1692—1657 fkm) 4. Budapesti Dunaszakasz (1657—1633 fkm) 5. Budafoki Dunaág (főág) (1633—1586 fkm) 6. Soroksári Dunaág (mellékág) (0— 58 fkm) a főágban (1642—1586 fkm) 118
