Közép-Dunavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 6., 1965)
II. fejezet. Természeti adottságok, területi vízkészlet
c) Az Országos Földtani Főigazgatóságnak hasznosítás- 30/c táblázat ra átadott meddő szénhidrogénkutató fúrások 2.4 52 Az ásvány-, hév-, és gyógyvíz észlelése A 6. TVK-területén 36 ásvány-, hév- és gyógyvíz előfordulást tartanak nyilván. Észlelésük megoszlik az üzemeltetők, a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet és az Országos Balneológiái Kutató Intézet között. Rendszeres, folyamatos észlelés és időszakos vegyvizsgálat lenne kívánatos. 2.453 Az ásvány-, hév- és gyógyvíztartó kőzetek A triász mészkő és dolomit nagymennyiségű karsztvizet tartalmaz. A Budai hegység felől áramló hideg karsztvíz a dunamenti főtörésvonal mentén keveredik a nagyobb mélységű mezozoos alaphegységből származó hévízzel. A keveredés aránya szabja meg a víz hőfokát. A budai hegység felszíni mezozoos kőzetét a városligeti fúrásokban a felszín alatt 900 és 1250 m mélyen érték el. A Tétényi úti kórház kútjában 520 m mélyen érték el a triászkorú mészkövet. Az alaphegység dolomitjából fakadnak a Gellért fürdő és a Rudas fürdő forrásai. A Budai-hegység felszíni eocén mészköve a margitszigeti fúrásokban 300, a csepeli fürdő fúrásában 1100 m-re van a felszín alatt. A neogén fedőhegység rétegsora igen fontos, de az ebből feltárt ásvány-, hév- és gyógyvizek is a mezozoos alaphegységből származnak. Az eocén mészkő hévízfeltárás szempontjából fontos. Alsó oligocén budai márgából fakadnak pl. az Imre fürdő, a Lukács és Császár fürdő forrásai. Oligocénkorú „kiscelli” agyag és homokos agyagrétegekből termelik a Budapest környéki neves keserűvizet. Ugyancsak oligocénból származik a pesterzsébeti fürdő fúrásainak sós-jódos vize. A Római fürdő forrásainak lényegében langyos karsztvize holocénból fakad. 2.454 Az ásvány-, hév- és gyógyvíztartók nyomása A mezozoos alaphegységet elérő fúrások vize felszálló. A fiatalabb fedőrétegeknek átadott hév- és gyógyvizek szintje, a budai gyógyforrások terület tén a felszín közelében van. A gyógyvizek nyomása általában csökkenő, elsősorban ott, ahol azokhoz hideg karsztvíz keveredik, a karsztvízszint általános szintcsökkenésének megfelelően. A felszínközeli rétegek keserűvizeinek szintje a talajvízjárással változik. О -Н П IT) VO го го го гя с-l (N 2.455 Ásvány-, hév- és gyógyvízkészlet A budapesti gyógyforrások és kutak hozama kereken 30 000 m3/nap langyos és 40 000 m3/nap hévíz. A jelen termelési készlet megfelelő helyek és korszerűen létesített fúrásokkal becslés szerint mintegy 20%-kal növelhető anélkül, hogy ez károsan hatna a víz minőségére és nyomására.. A keserűvíz-termelés jelenlegi átlaga 310 m3/nap. Szükség esetén újabb kutakkal növelhető. 107 Megnyitása nem javasolható Megnyitható (kb 1 millió Ft) Megnyitása nem javasolható Megnyitása nem javasolható Megnyitása nem javasolható Megnyitva édes vízre Megnyitható (kb 0,5 millió Ft) Megnyitható (kb 0,5 millió Ft) Veresegyháza Mátyásföld Cinkota Cinkota Cinkota Gödöllő Gödöllő Gödöllő
