Közép-Dunavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 6., 1965)
II. fejezet. Természeti adottságok, területi vízkészlet
Források jellemző adatai 28. táblázat Község Forrás Vízhozam lit./p. Min. I Max. Hőmérséklet C° Budapest Gellér fürdő 462 4319 39.0—46.8 Budapest Lukács fürdő 190 4610 20.6—26.1 Budapest Óbudai Árpád f. 655 2562 14,6—20.2 Etyek Magyar-kút 132 540 11.5—12.0 Nógrádverőce Magyar-kút 30 70 10.0—11.6 Szokolya Csurgó 66 180 10,3—11,4 Zsámbék Török-kút 69 144 10.0—12.0 ezek az adatok kb. 15%-os hibahatáron belül megbízhatóak. Ajánlatos lenne a bányavíz-termelés mérését automatizálni, a forrásfoglalásoknál pedig a mérési lehetőséget rendeletileg biztosítani. Nagy általánosságban a terület forrásainak vízjárása kiegyensúlyozott, ami abból is következik, hogy — hévizes források lévén — nagy mélységen keresztül tör felszínre vizük. 2.436 A karsztvízkészlet mesterséges megcsapolása A terület vízháztartását a nagymértékű bányavíz-termelés többhelyütt erősen megzavarja, bár Budapest gyógyforrásai még kívül estek ezen a határon, de a Római-fürdő forrása már elapadt. A bányavíz-emelések közül elsősorban a területen kívül eső, de leszívásával messzeható dorogi bányát kell említeni. A területen belüli mesterséges vízkivételek az alábbi táblázatban találhatók: 28/a táblázat Mesterséges karsztvíz-kivételek Víztermelőhely Sokévi átlag 1000 1961 évi m3/év Pünkösd fürdői fúrás 246 246 Margitszigeti fúrások 3 709 3 709 Szabadság fürdő 988 988 Széchenyi fürdői fúrások 1 250 1 250 Csepeli fúrás 288 288 Pilisszentiváni bányavíz 220 220 Pilisszentiváni karsztakna 80 145 Törökbálinti karsztakna 1056 720 összesen : 7 837 7 566 A táblázat adatai szerint túlságosan nincs megterhelve mesterséges vízkivétellel a terület, tehát vízháztartása egyensúlyban lehetne, ha — az említett, idáig kiható — Dorog környékén kiemelt bányavíz nem hatna károsan. Ez a káros hatás pedig a jövőben még fokozódni fog. 2.437 A kitermelhető karsztvízkészlet Amint az előző bekezdésből kitűnik, a terület Duna menti részén még csak most kezdi éreztetni hatását a szomszédos területeken folyó bányavíztermelés. Az északnyugati részen viszont jelentős vízszint csökkenést eredményezett a mesterséges víztermelés. A területen sokéves átlagban 15 millió m3/év karsztvíz termelhető ki összesen. Ebből természetes úton, források alakjában átlag 7 millió m3/év vízmennyiség tör elő, a mesterségesen kitermelt vízmennyiség az elmúlt években ezt az értéket jelentősen (magán a területen) nem haladta meg. Mégis azt kell mondanunk, hogy már igen erősen megbomlott a terület vízháztartási egyensúlya, az említett bányavíztermelés miatt és a sztatikus készlet fogyasztása jelentős. A hasznosítható készlet és az igények 1960. évi állapotáról a XVII. fejezetben adunk áttekintést. A karsztvíz hasznosítható készletét, továbbá a terület vízgazdálkodásában jelentősebb szerepet játszó forrásokat és mesterséges feltárásokat (karszt- akna, bányavíz) a „Hasznosítható réteg- és karsztvizek” c. 1 : 500 000 méretarányú térkép szemlélteti. 2.438 A karsztvíz hőmérséklete és vegyi összetétele A leszálló karsztvizet adó hidegforrások hőmérséklete az évi középhőmérséklettel azonos, tehát mintegy 10 C° körüli érték. A melegvizek hőmérséklete tág határok között változik a langyos vizektől (elapadt Római-fürdő: 17.0—23.5 C°) a forró feltörésig (Széchenyi-fürdő forrása 73.0 C°). Vegyi összetétel szempontjából is lényeges eltérés van a vizek között. A Római-fürdő vizének összes keménysége: 23,6 nm° A Pünkösd-fürdői víz pedig Ca: 110.6 Mg/lit Mg: 42.80 Mg/lit HC03 498.10 Mg/lit 2.439 Karsztforrások hozamának előrejelzési lehetősége A karsztvízutánpótlás törvényszerűségének kutatásával kapcsolatos eredmények lehetővé tették, hogy a karsztforrások évi hozamát az év első ne98
