Közép-Dunavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 6., 1965)
II. fejezet. Természeti adottságok, területi vízkészlet
tyozzuk, hogy ilymódon nem az elméletileg lehetséges maximális, hanem a műszakilag gazdaságosan és tartósan kivehető vízhozamokat határoztuk meg. Az elméletileg kivezető partiszűrésű készlet a megadott értéknek kb. háromszorosan, de ennek kivétele esetén a szűrőréteg a tapasztalatok szerint igen hamar tönkremenne. A partiszűrésű vízkészlet nagyságának a már említett tényezőkön kívül a vízfolyás vízhozama is határt szabhat. Mivel a tapasztalat szerint partiszűrésű kutaknál a vízfolyás hozamának csak egy részét tudjuk kitermelni, feltételeztük, hogy a kitermelt partiszűrésű vízhozam nem lehet több, mint a vízfolyás minimális hozamának 50%-a. A megadott partiszűrésű vízkészletek becslésének bizonytalansága 50%-ra tehető. Minthogy a partiszűrésű víz utánpótlását nagyobbrészt a vízfolyásból kapja, a vízfolyás felszíni vízkészletét elvileg a belőle táplált partiszűrésű vízkészlet 60—80%-ával csökkenteni kellene. (Nagy folyóinknál ez nem számottevő, de pl. a Sajónál esetleg már észrevehető változást okozna). A felszíni vízhozamokat azonban mégsem csökkentettük, mert a levonandó vízhozam általában kisebb, mint a felszíni vízfolyás hozamának meghatározásakor elkövetett hiba értéke. A partiszűrésű víz minőségét — sajátos utánpót- lódási viszonyai következtében — részbeni a tápláló folyó vizének, részben pedig a tápláló talajvízkészlet minősége határozza meg. Az utánpótlás nagyabb része a folyóból származik, — ezért a partiszűrésű vízkészlet minősége is leginkább a folyó vízének minőségétől függ. Átszivárgás közben azonban a szűrőréteg — a kőzetszemcsék anyagától, adszorbeáló képességétől és a szivárgási út- hossztól függően — megtisztítja, megszűri a felszíni vizet. Vannak azonban olyan ipari szennyezések, (pl. fenol) amelyeket a természetes szűrőréteg a vizkivételi helyektől már nem tud távoltartani. Ha ezek megjelennek a felszíni vízben, a partiszűrésű víz minőségét is azonnal rontják. 2.412 A terület partiszűrésű vízkészlete A partiszűrésű vízkészlet megállapításánál csak a nagyobb összefüggő és aránylag nagy vízleadóképességű vízfolyásszakaszokat vettük figyelembe. A területen ezeken kívül még egyes helyeken tudunk néhány m3/nap partiszűrésű vízhez jutni, amelyeket kis jelentőségüknél fogva az értékeléshez nem vettünk számításba. A magyarországi folyók közül kimagaslóan nagy partiszűrésű vízkészlettel rendelkezik a Duna. Az egyes folyószakaszok partiszűrésű vízének minőségére általában részletes adatokat még nem tudunk adni. Általános elvként azonban leszögezhetjük, hogy minél finomabb szemű a parti réteg, annál valószínűbb, hogy a kitermelt víz a megengedettnél nagyobb vízmennyiséget tartalmaz. A partoktól megfelelő távolságban elhelyezett vízkivételi berendezések esetén a partiszűrésű víz bakteriológiai és vegyi szennyezés tekintetében kifogástalan. A Duna magyarországi szakaszán Rajkától Adonyig homokos kavics, illetve kavicsos homok rétegek között folyik. Innen lefelé egyre vastagodó, de homokká finomodó pleisztocén üledéksor kíséri egészen Bajáig. Ez az üledéksor a mosott partok mentén mindenütt lehetővé teszi partiszűrésű víz kivételét. Jól megválasztott szakaszok esetén a víz minden kezelés nélkül ivóvízminőségű, kevésbé szerencsés esetben — Adony alatt általában mindenütt — vastalanítani kell. A Duna partiszűrésű vízkészlete A folyószakasz megnevezése Hasznos hossz km Fajlagos vízhozam m3/nap km Kivehető partiszűrésű vízhozam lit./s. Rajka—Bakonyér torkolata között, jp. Bakonyér—Concó torkolata 96 25 000 24 000 között jp. Conco—Ipoly torkolata 2 8 000 200 között, jp. Ipoly torkolat—Dunakeszi 30 6 000 1 800 között bp. Ipoly torkolat—Budakalász között jp. és Szentendrei 12 25 000 3 000 sziget 25 25 000 6 100 Budapest 4 16 000 600 Csepel-sziget 36 25 000 9 000 Az Ipolynak elsősorban az országhatár—Balassagyarmat közötti szakaszán vehető ki partiszűrésű víz. Itt a folyónak a letarolt oligocén antiklinálison lévő pleisztocén terasza mintegy 3—4 m átlagos vastagságú. A Balassagyarmat alatti szakaszon a kavicsterasz csak helyenként alkalmas partiszűrésű víz kivételére. A folyó szélsőséges vízjárása miatt medre hosszú szakaszokon beiszapolódott, ezért mosott partok csak részletesebb vizsgálatok után találhatók a folyó magyarországi szakaszán. Értékelhető vízkészlete a magyar oldalon 2 km hosszon, 3000 m3/nap km-enként, azaz 60 lit/s. 2.413 A partiszűrésű vízkészlet kitermelése és mesterséges növelése A partiszűrésű vízkivételi létesítményeket általában a vízfolyás partéle közelében, attól 30—50 m-nél nem távolabb szokták elhelyezni. Mivel a partiszűrésű víz legnagyobb ellensége a folyószabályozás, a vízkivételi művek telepítése előtt feltétlenül tisztázni kell a várható szabályozási munkákat. Ha ugyanis a mosott partok helyzete megváltozik, a folyó hordaléklerakódása a vízkivételi helyék előtti szakaszokra teszi. A rétegbe áramló víz lebegtetett hordalékot is visz magával, ami előbb-utóbb eltörni a pórusokat. Ronthatják a helyzetet a kémiai reakciók is, elsősorban a vízben, lévő vas kicsapódása a szűrődés közben. Végül veszedelmes lehet a baktériumok — elsősorban a vasbaktériumok — elszaporodása, ami 12 6 TVK 89
