Kelet-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 5., 1965)

VIII. fejezet. Ivó- és ipari vízellátás

800 m3 vizet vásárolnak. Az összes vízbeszerzés tehát 6550 m3. Tározásra két 160 m3-es medence, valamint egy 160 m3-es magasszintű tározó áll rendelkezésre. Az erőmű főleg hűtésre, az Ahydráló és a Szénbányászati Tröszt üzemei pedig egyéb ipari célra használják fel a beszerzett vízmennyiséget.

Veszprém jelenleg öt jelentősebb ipari üzemmel rendelkezik, melyek napi 2080 ms vizet igényelnek. Ebből az üzemek 1080 m3 mennyiséget saját ipari vízmüveikről tudnak biztosítani, a hiányzó 1000 m8-t a városi vízműtől vásárolják. A saját vízbeszerzés 360 m3 mennyiségben felszíni, 720 m3 mennyiségben pedig fúrt kutakból biztosítható. A napi vízfelhasználás 2100 m3, melyből 1680 m3 üzemi, 420 m3 pedig szociális célokat szolgál. Az ipari víz szétosztását 30 km hosszú csőhálózat, a tározást három 260 m3 össztérforgatú víztorony biztosítja.

Balinka három üzemének együttes víztermelése 3350 m3. A Gaja-patakra telepített felszíni vízmű 750 m3-t, a Szénbányászati Tröszt András és KISZ aknája pedig bányavízből 2600 m3-t biztosít. Tárolásra a bányában kettő, összesen 1100 m3-es zsomp áll rendelkezésre.

Bicske két üzeme napi 660 m3 vizet termel, részben talaj- (230 m3), részben rétegvízből (430 m3). A termelt vízmennyiség teljes egészében ipar (mosás, áztatás, kazán tápvíz) céljait szolgálja.

Bonyhád. A Zománcipari Művek egy fúrt és egy aknakútból összesen 110 m3-t, a Téglagyártól pedig 40 m3-t szerez be, melyet zománcőrlésre, sav- talanításra és kazán tápvízként használ fel. Víztárolásra egy medence és egy víztorony szolgál. A lakótelep részére 10 m“ szociális vízigényt biztosít az üzem.

Dunaföldvár két ipari üzemmel rendelkezik; és pedig a Dunántúli Rostkikészítő, valamint a Malomipari Vállalattal. A két üzem ipari vízbeszerzése 770 m3, melyből 720 m3-t üzemi, 50 m'-t pedig vízellátási célokra fordítanak. Az ipari víz elsősorban kazántápvíz céljait szolgálja. Víztárolásra két 110 m3 össztérfogatú medence szolgál. Az ipari vízszükségletet részben a Dunából (660 m3), részben mélyfúrású kutakból (110 m3) biztosítják az üzemek.

Ercsi. A Cukorgyár 1910-ben létesült. Ugyanez időben épült meg az üzem dunamenti kavicsrétegre telepített ipari vízműve is a gyártól mintegy 1,5 km-re. A vízbeszerzés hét csőkútból történik, melyek kapacitása 15 200 mVnap. A kampány időszakban fellépő maximális igény ezzel szemben 20 000 m3, ami azt jelenti, hogy időszakosan komoly vízhiány jelentkezik. Valamennyi berendezés, így a vezetékek is elhasznált állapotban vannak, a kutak vize védterület hiányában tavasszal nitrátot tartalmaz.

Az üzemen belüli vízgazdálkodást tekintve elsősorban a répa úszitatására és mosására használt vizek nagyobbmérvű visszaforgatása szükséges. A jelenlegi forgatás 14 400 m3, a napi vízforgalom tehát 29 600 m3, melyből 29 240 m3 üzemi, a többi ivóvízellátási célokat szolgál.

Paks. A Paksi Konzervgyár 2900 m3 vizet termel naponta, és pedig 1200 m3 nyersvizet a Dunából,

1700 m3 minőségi vizet pedig két fúrt kútból. A forgatott víz mennyisége 500 m3, a teljes napi vízfelhasználás ennek megfelelően 3400 m3, melyből 3380 m3 ipari, 20 m3 pedig vízellátási célokat szolgál.

Papkeszi. A Colorkémia Festékgyár 800 m"/nap mennyiségű vizet emel ki a Sédből, a berhidai malomcsatorna kiágazásánál lévő duzzasztózsilip felett. Az ivóvíztermelést egy aknakút biztosítja, melyből maximálisan 50 m3/nap vizet lehet kiemelni. A termelt vízből hűtésre 700 m3-t, kazántápvízként 100 m3-t, üzemi dolgozók részére 30 m3-t, lakótelep részére 20 m3-t használnak fel naponta, az összes vízfelhasználás tehát 850 m3. A víz tárolása kettő, összesen 300 m3 térfogatú tárolómedencében történik. Az üzem ivóvíztermelése elégtelen; az aknaút hozama száraz időben 30 m3/nap-ra_ csökken, így a vízellátásban gyakran jelentkeznek zavarok.

Peremarton vegyipari üzemének víztermelő telepe 4 fúrt kútból összesen 3430 m3/nap mennyiségű ivóvizet termel. A termelt víz tározására három, összesen 1370 m3 térfogatú medence és egy 250 m3-es víztorony szolgál. Az üzemi dolgozók, illetve a lakótelep részére napi 600 m3 ivóvíz áll rendelkezésre. Az üzemi felhasználás a 4800 m8 forgatott vízzel együtt 8230 m3.

Pusztaszabolcs-on a MÁV vasútállomás 4 fúrt kútból 950 m3 mennyiségű ivóvízminőségű vizet szerez be, melyből 900 m3-t kazántápvízként, 50 m3-t pedig üzemi dolgozók, illetve lakótelep vízellátására használ fel. Tározásra egy 200 m3-es víztorony szolgál.

Simontornya két ipari üzemének napi víztermelése 2700 m3. A bőrgyár felszíni vízműve a Sió csatornából 1340 m3-t emel ki, míg a hét mélyfúrású kút napi víztermelése 1360 m3. Vízforgatás nincs. A termelt vízből 2550 m* üzemi (20%-ban hűtési), 150 m3 pedig szociális célokat szolgál. Az ipari víz tározását egy alacsonyszintű medence, továbbá három víztorony biztosítja.

Szabadegyháza. A szeszgyár 2 víztermelő teleppel rendelkezik: és pedig a kút vízművel és a tartalékként szolgáló tóvízművel. A kút vízmű két mélyfúrású kútból 1800 mVnap vizet termel, melyet szivattyúk nyomnak részben az üzemi hálózatba, részben a 30 m3-es vastartályba. A hűtővíz fa hűtőtornyon áramlik át, a forgatott vízmennyiség 5100 m3.

A 11 ha kiterjedésű Nádas-tóból (tóvízmű) kizárólag hűtésre használnak esetenként vizet.

A víz kezelésére egy Permutit szűrő szolgál. A mésztej adagolás jelenleg használaton kívül van.

A napi vízfelhasználás a forgatott vízmennyiséggel együtt 6920 m3, melyből 6840 m3 ipari (döntően hűtési) célokat,' 80 m3 pedig ivóvízellátási célokat szolgál.

Szászvár. A bányaüzem bányavízből 580 m3, felszínközeli vízből 30 m3 vizet termel naponta. A teljes vízmennyiségből 580 m8-t üzemi célra használnak fel, míg 30 m3 ivóvízellátás céljait szolgálja. Tárolásra egy 60 m3-es magaslati medence szolgál.

Tolna- A fonógyár ipari vizét a Holt Dunából emeli ki, napi 250 m3 mennyiségben. A nyersvíz

220