Dél-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 4., 1965)
XIX. fejezet. A vízgazdálkodás és a népgazdasági ágak kapcsolata - Összefoglalás
tok a múlt század végén indultak meg, és egészen a világháború kitöréséig több helyen folytak. Ez- ideig a Dráván kiterjedt hajózás is volt. A szabályozás a folyó hosszának 25,5%-án fejeződött be, több különálló szakaszon. Eredményeképpen a meder hordalék, jég levezetési viszonyai és a hajózóút lényegesen megjavultak. A meder berágódása folytán az árvízmagasságok Barcsnál kb. 65 cm-rel csökkentek, és a kis- és középvizek szintjében 95—80 cm süllyedés állott elő. A szabályozási munkák 1914. évben történt fél- beszakadása óta a Dráván csak kisebb fenntartási, helyi jellegű partvédő és mederelzárási munkák folytak; 1959. évben a Magyar—Jugoszláv Vízügyi Bizottság által jóváhagyott közös szabályozási terv alapján a matty—drávaszabolcsi szakaszon a meder középvízi szabályozása újból megindulhatott. Jelenleg a meder a már szabályozott szakaszokon jól beágyazott, hajózásnak megfelelő mélységű. A közbenső szabályozatlan folyószakaszokon azonban a meder erősen elfajult, sőt Drávasza- bolcsnál kisebb mederemelkedés is tapasztalható. A nagyméretű medervándorlás egyes parti létesítményeket is veszélyeztet. Az elfajult közbenső szakaszok a Dráva hajózhatóságát is erősen korlátozzák. A Drávára vonatkozó kutatási anyag és feltárások hézagosak. Egységes helyszínrajz és hosszszelvény a Matty—Barcs közötti szakaszra 1930. évből, Barcs feletti szakaszra csak 1887. évből áll rendelkezésre. A nagyvíz levonulását káros szűkületek nem akadályozzák, ilyen okból töltés-áthelyezésekre nincs szükség, csupán a mederben lévő hídroncsokat kell eltávolítani. A hullámtéren szabadon hagyandó sáv a part mentén 10—10 m. A mederelfajulások következményeinek elhárítása érdekében a folyó középvízi szabályozásának befejezése indokolt. A szabályozási munkákat azonban csak a két parti állam, Magyarország és Jugoszlávia együttesen hajthatja végre. A szabályozásnak hosszabb szakaszra kiterjedt mederfelvételen kell alapulnia. A tervezett sodorvonal és mederszelvények kialakítását a homorú oldalon partbiztosítások, kismértékben vezetőművek segítségével végzik, a domború oldalon keresztirányú műveket kell építeni a meder összeszorítása érdekében. A mellékágakat a középvíz vezetéséből mederelzáró gátakkal kell kikapcsolni. A Dráva fejlesztését a következők szerint tervezzük: A nagy vízi meder szűkítésére a kiterjedt hullámtéren a közepes nagyvizekre tervezett nyárigátak építendők, melyek a +525 cm barcsi vízállásig nyújtanak védelmet, ezen túl a hullámteret az árvizek elöntik. A szabadon hagyandó 10 m-es parti sávon a lefolyást akadályozó fák, bokrok fokozatosan eltá- volítandók. A drávaszabolcsi, zalátai és barcsi hidaknál a mederben lévő hídroncsok eltávolítandók. A medervándorlás megszüntetésére, a mederelfajulásból és feltöltődésből eredő veszély kiküszöbölésére, a hajózóút biztosítására s a parti létesítmények védelme érdekében a következő folyószakaszokon végzendők mederszabályozási munkák: 1. Országhatár—drávaszabolcsi híd (68—76 km) közötti szakaszon a magyar—jugoszláv vízügyi egyezmény alapján folytatott középvízi szabályozás befejezésére 13,6 millió Ft. 2. A drávaszabolcsi híd—Majláth-puszta (76—94 km) közötti szakasz középvízi szabályozása magyar részről, 48,7 millió Ft-ot igényel. 3. Kemse—Felsőszentmárton (93,2—127,5 km) közötti folyószakasz szabályozásának költsége magyar részről 58,2 millió Ft. A munka elvégzésével a Dráva szabályozása Barcsig befejezést nyer. 4. Drávagárdony—Drávatamási (127,5—146,1 km) közötti szakasz középvízi szabályozásának költségéből magyar félre 22,3 millió Ft esik. E szakasz a Dráva legelfajultabb része. 5. Heresznye—Bélavár (146,1—200,3 km) közötti középvízi mederszabályozás költsége 54,2 millió Ft. 6. Gyékényes—Örtilos (230—238 km) közötti középvízi mederszabályozás magyar oldalon végzendő munkáinak költsége 15,2 millió Ft. E két utóbbi munka parti létesítmények (MÁV fővonal stb.) védelme érdekében történik. Az előirányzott munkák összes költsége 403,4 millió Ft, melyből Magyarországot 212,2 millió Ft, Jugoszláviát 191,2 millió Ft terheli. Magyarország részéről szükséges kő- és betonmunka mennyisége 387 000 m8, rőzsemunka 506 000 ms. A szabályozandó összes hossz 76,6 km, illetve Barcsig 53,8 km. A Dráva folyó szabályozásának gazdaságosságát a medervándorlások okozta terméskiesés, termelési bizonytalanságok, parton elhelyezett építmények áthelyezésének vagy provizórikus védelmének költségei, a hajózás elmaradásából származó többlet szállítási költségek támasztják alá, melynek együttes összege évi viszonylatban kb. 7,3 millió Ft-ra becsülhető. Felbecsülhetetlen azonban a mederelf ájulás folytatódásának távolabbi káros következményei, a Dráva-vidék vízgazdálkodására, melyek az eddigi munkák során elért eredményeket csökkentik, esetleg megsemmisítik. A szabályozási munkák folytatása nélkül a mezőgazdaságra jelenleg kedvező lefolyás! viszonyok állandósulására nem lehet számítani. Ez okból a szabályozási munkák folytatása kedvezőtlenebb gazdaságossági mutatók mellett is indokolt. A mederszabáyozási munkálatokat a már folyamatban lévő munkálatok folytatásaképpen alulról felfelé haladó megadott sorrendben végezzük, a sorrendiség kérdésébe azonban még a jugoszláv szervekkel megegyezést kell létrehozni. Az 1—4. pontokban 142 millió Ft értékű előirányzott mederszabályozási munkák az Országhatár—Barcs közötti 87 km hosszú folyószakasz régóta megkezdett szabályozási munkáinak befejezését jelentik, melynek kedvező hatása a víz- gazdálkodás minden ágára kiterjed. A kis-, közép- és nagy vizek szintjében várható csökkenés a Dráva menti 89 400 ha belvízi öblözet vízlevezetését meggyorsítja, s olcsóbb, gazdaságosabb megoldását teszi lehetővé. Az árvízveszély 378
