Dél-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 4., 1965)

XVIII. fejezet. A vízgazdálkodással kapcsolatos egyéb feladatok

1. táblázat II. 1 Ш. 1 IV. V. összesen ötéves t érv m i 1 ió Ft-ban A vízgazdálkodás, 20 éves fejlesztési tervének tervezési költsége 1 000 1 200 1 500 1 800 5 500 A budapesti Központi Tervező Vállalat által végzendő tervezés (850 fő) 300 (1000 fő) 580 (1000 fő) 380 (1000 fő) 390 1450 A középszintű Tiszavidéki és Dunántúli, valamint a Vízig-ek Tervezési Osztályai (1000 fő) (1050 fő) (1300 fő) (1700 fő) a Vízügyi Társulatok által végzendő tervezés 350 400 500 650 1 900 Az Országos Vízügyi Főigazgatóság fennhatósága alá tartozó szerveknél végzendő összesen: (1850 fő) 650 (2050 fő) 780 (2300 fő) 880 (2700 fő) 1 040 3 350 Az ÊM, a megyei Tanácsok, valamint más minisztériumok és szervek fennhatósága alatt lévő tervezési vállalatoknál végzendő összesein: 350 420 620 760 2150 mintegy 1,5 milliárd Ft tervezési munka elvégzé­sére legyen alkalmas. Másodsorban két középszintű Tervező Vállalatot kell létesíteni, továbbá a Vízügyi Igazdaságok Ter­vezési Osztályait, valamint Vízügyi Társulatok ter­vezési csoportjait kell továbbfejleszteni úgy, hogy ezek a 20 éves terv alatt összesen kereken mintegy 1,9 milliárd Ft tervezési munkát legyenek képesek elvégezni. A fennmaradó mintegy 2,1 milliárd Ft értékű tervezési munka — amelyet a vízügyi tervezési szerveken kívül állami vállalatok fognak elvégez­ni — nagy vonalakban az alábbiak, városok és ipartelepek fejlesztésével kapcsolatos ivó- és ipari­víz ellátás és csatornázás, új ipartelepek vízbeszer­zése, szennyvíztisztítás, ásvány-, gyógy- és hévizek hasznosítása, vízparti üdülés stb. Budapest, 1964. február hó 6. 4. KIVITELEZÉSI MUNKA К MŰSZAKI FEJLESZTÉSE: A terület kivitelezési munkáit a korábbi évek­ben túlnyomó részben kézi munkával végezték. Csupán a Fekete-vízen, az Okor-csatornán és a Gyöngyös patakon végzett az Igazgatóság vállalati úton gépi földmunkát. Ma az elvégzendő földmun­kák mintegy 50%-a van gépesítve, elsősorban a nagycsatomák építése, nincs megoldva azonban a kisebb csatornák építésének, felújításának és fenn­tartásának gépesítése, valamint megoldatlan még a csatornák gaztalanítása is. Az igazgatóság jelen­leg egy gépműhellyel rendelkezik Pécs város terü­letén, mivel azonban ez nem fejleszthető, új gép­műhelyre és géptelepre van szükség. A területen kavicstermelésre alkalmas a Dráva Vízvár környéki szakasza, ahol megfelelő minőségű betonkavics van. Gyékényes mellett az ÉM-nek van kavicsbányája. Az igazgatóság a betonműtár­gyak kis volumenére tekintettel, ezideig nagyobb arányú kavicskitermelésre nem rendezkedett be. Saját kőbányája az igazgatóságnak nincs, vízépí­tési célokra alkalmas terméskövet a Komlói Kő­bánya Vállalat erdősmecskei kőbányájából szerzik be. Kivitelezési munkát nagy területen, szétszórtan végeznek, de munkásszállás barakokkal nem ren­delkeznek. 1960-ban a pécsi VÍZIG 3,7 millió Ft értékű épí­tési munkát végzett. Ezen belül 749 ezer m3 kézi, 255 ezer m3 gépi földmunka, 993 m” helyszíni be­ton és 463 m3 előregyártott beton készült el. Fenti mennyiségekben a beruházási munkákon kívül a felújítási és fenntartási, valamint az idegen meg­rendelőknek készített munkák is benne vannak. A beruházási munka mintegy 20%-ra tehető. A kivitelezési munkákra, tömegüknél fogva a föld, a beton és a kőmunkák jellemzők. A 20 éves terv keretén belül szakágazati bontás­ban a 2. táblázatban feltüntetett beruházási mun­kákat kell elvégezni 1000 m3-ben. A munkák zömét a kisvízfolyások vízrendezési munkája teszi ki. Az összes földmunkának mintegy 6,6%-a a kézi földmunka. A betonozási munkánál 40 4 TVK 361

Next

/
Oldalképek
Tartalom