Dél-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 4., 1965)
XVII. fejezet. Területi vízmérleg
A terület Pécs—Komló és Kaposvár körzetében összpontosult, fejlett ipara helyi vízkészletekből — Pécs város kivételével — ellátható. Pécsett a háztartások és az ipar együttes vízigénye már meghaladta a helyi vízszerzési lehetőségeket. E vízhiányokhoz a pécsi víz túlszennyezett volta is hozzájárul, amennyiben vízhozamát a város területén és az alatt e célokra nem lehet igénybe venni. 2.224 Mezőgazdasági vízfelhasználás A vízhasználatok vízigényei öntözővíz, illetve halastó-tápvíz normák alapján számított becsült adatok. A számbavétel szempontjait illetően a következőket kell megjegyeznünk: a) Mezőgazdasági vízigényekkel szeptemberben már nem számolhatunk; a csurgalékvizeket elhanyagoltuk. b) Az öntözés augusztusi bruttó vízigényét — az esőszerű öntözés kivételével — úgy állapítottuk meg, hogy a júliusi (maximális) nettó vízigény 90%-át vettük, majd 20% veszteséget hozzáadtunk: Növénycsoport Augusztusi bruttó vízigény. (öntözési mód) lit/s. ha Rizs 5,35 Szántó 0,61* Kert 0,71 Legelő, rét, egyéb 0,54** Esőszerű 0,19*** * A barázdás és a sávos-csörgedeztető öntözés vízigényeinek számtani közepe. ** A csörgedeztető-árasztó öntözés normája. *** Az esőszerűen öntözött szántóföldi kapás- és takarmánykultúra, valamint zöldségkertészet júliusi nettó vízigényének átlaga. c) A tógazdasági vízpótlás értékeit 0,43 1/s ha-ra vettük fel: Dunántúl, Északmagyarország, Nyírség 0,43 1/s ha Duna—Tisza köze 1,56 1/s ha Tiszántúl 0,26 1/s ha d) A felszínalatti készletekre támaszkodó mezőgazdasági igényeket — mivel az évnek csak kb. %-án keresztül jelentkeznek — 0,35-tel redukáltuk. A mezőgazdasági vízhasznosítás vízhasználatának zöme a tógazdaságokat táplálja (1,2 mVs), az öntözővízszükséglet ennél lényegesen kevesebb (0,25 m*/s). A kereken 630 ha területű öntözéses gazdálkodás harmadrésze kerti vetemények termesztését szolgálja, több mint fele (350 ha) pedig esőszerű berendezésekkel működik. Az öntözővizet csaknem kizárólag felszíni vízkészletből szerzik be, talajvizekből e célra elenyésző vízmennyiséget hasznosítanak. A felszíni vizek közül a Pécstől délre fekvő, a Drávába ömlő kisvízfolyások (4/b) és a Kapos vannak elsősorban igénybe véve. A kis kiterjedésű öntözéses gazdálkodás vízigénye a felszíni vizekből kielégíthető. A területen fejlett halastógazdálkodás folyik. A tavakat főként a kis patakok, erek táplálják. Annak ellenére, hogy a Pécsi-víz és a Fekete-viz a házi és ipari szennyvizekkel túlterheltek, ez a szennyeződés a halastavaknál számottevő kárt nem okozott. 2.23 A VÍZMÉRLEG 1960-BAN 2.231 Vízmérleg a felszínt vizekre A Déldunántúli Vízgazdálkodási Terület keleti és déli határát országos jelentőségű Duna és Dráva folyó képezi. Kiemelt területi vízfolyásunk a Kapos. A kisebb „területi” vízfolyások mérlegéhez az egységet 4 részre osztottuk: a 4/a jelű a Dráva felsőbb szakaszának (Rinya), a 4/b jelű a Dráva alsóbb szakaszának (Fekete-víz), a 4/c a Kapos, végül a 4/d a Duna közvetlen vízgyűjtője. A felszíni vízkészlet területi megoszlása nem mondható előnyösnek: a terület készletének túlnyomó részét adó, nagy vízhozamú Duna és Dráva a terület határain folynak, az egyéb vízkészletek pedig, bár viszonylag egyenletes elosztásúak, a Kapóst is beleértve, meglehetősen szegényesek. A Duna alapkészlete augusztusban 1415 mVs, szeptemberben 778 m3/s; a Dráváé 290 m3/s, illetve 220 m3/s, azonban külföldi eredetű határfolyó lévén, hazánk egyrészt e készletnek csak 50%-ával rendelkezhet, másrészt — csakúgy mint a többi országot érintő Dunánál — annak is ki vagyunk téve, hogy esetleges külföldi beavatkozások nemcsak vízbőségét, hanem minőségét is megváltoztathatják. A terület összes helyi vízkészlete a Kapóséval együtt sem haladja meg augusztusban az 1,4 m3/s-t, szeptemberben 0,6 m3/s-t. A 4/a, 4/b és 4/c részterületre a készletnek 30—30%-a, a 4/d részterületre mintegy 10%-a jut. A vízkészlet minőségi megoszlása kedvező: 70%- ban „A” minőségű, mindenre alkalmas, 30%-ban „B” minőségű, csak öntözésre alkalmas (4/b részterület, Pécsi-víz). Területünkön a felszíni vizek hasznosítása igen elterjedt. Legjelentősebb a halászati vízigény (1,2 m’/s), de számottevő az ipari (augusztusban 0,35 m3/s, szeptemberben 0,75 m3/s) és öntözési (0,25 m8/s) igény is. A Duna és a Dráva folyó készlete jelenleg teljesen kihasználatlan. (A pécsi távvezeték mintegy 0,46 m3/s igénye pl. elenyészik a Duna vízhozama mellett.) — A Kapos készletét is magukban foglaló helyi vizek augusztusi átlagos kihasználtsága jelentős: 87%, (szeptemberben csak 54%), s az egyes részterületeké is 100% körüli érték, sőt a 4/c területen számottevő hiány (138%-os kihasználtság) is mutatkozik. A Kapos augusztusi kihasználtsága 23%. A mérleg azt is kimutatja, az utóbbi részterületen — éppen a vízhiány miatt — helyenként nem megfelelő minőségű vizet is fel347
