Dél-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 4., 1965)
XVI. fejezet. A vízgazdálkodás nemzetközi kapcsolatai
Borza vize a Dályok és Topol ja községek határában szétterül. A Karasica vízfolyás vízgyűjtő területe 623 km2, ennek kisebbik része esik jugoszláv területre. A Karasica alsó, Villányi alatti szakasza általában a völgy szélén halad, és Darázsnál gravitációsan ömlik a Dunába, alsó szakaszon a 35 m7s. max, víz- mennyiség levezetésére nyert kiépítést. A darázsi szakaszán egy átmetszés készült, azonkívül vissza- töltésezték a dunai töltés magasságának megfelelően. A Karasica vízgyűjtőjének nagyobbik része magyar területre esik, a Mecsek vonulatánál kezdődik. Zömében dombvidéki a vízgyűjtőterület. Több vízfolyást egyesít magában, így a szilágy—berkes- di, az erzsébeti, továbbá a vasas—belvárdi és a villany—pogányi árkot. A Karasica mentén, a Borjád alatti szakasztól kezdve végig az árvíz leveztésében is résztvevő de~ póniák épültek ki egészen a dunai visszatöltésezé- sig. A Rinya patak teljes vízgyűjtő területe magyar területre esik, csupán csak a Rinyát befogadó Dráva holtág, amely mintegy 14 km hosszú, képez országhatárt. A Zdala-patak, Ш. csatorna az Országhatáron halad, egy Dráva holtmederben, vízgyűjtő területe teljesen sík. Ennek a vízfolyásnak a rendezése a 1961. évben ill. a következő évben fog megtörténni. 2.2 A jelenlegi helyzet vizsgálata Folyamszabályozás és árvédelem. Az Országhatár jelentősége az egyes vízgazdálkodási ágak szempontjából a következő: Az Országhatár a Dráva folyót a 2,1 pontban leírt szakasz metszi, ily módon a Dráva szabályozása csak egységesen a szomszédos országgal együttműködve hajtható végre. Külön-külön végzett beavatkozások nem járnak megfelelő eredménnyel. Jelenleg közös szabályozási munkák: a 65—75 fkm közötti szakaszon folynak. Ennek a szakasznak a felvételét, tervét is közös albizottság dolgozta ki. Az Országhatár a Dráva vonatkozásában árvédelem szempontjából azt jelenti, hogy szabályozási munkákat csak a szomszéd féllel együttműködve, vele együttesen lehet végrehajtani. A Dráva menti árvédelmi töltést az Országhatár Old határában metszi, a jugoszláv szakaszon bekövetkező töltésszakadás a magyar területen is okozhat árvízi elborítást, hasonlóképpen a jugoszláv területet elöntheti a Drávaszabolcs alatti szakaszon bekövetkező töltésszakadás folytán előálló kiöntés. Harmadfokú védekezés esetén ezért a két szomszédos ország határmenti vízügyi szerveinek legszorosabban együtt kell működni. A töltés előtere mintegy 2 km hosszon a Lanka-zsiliptől felfelé jugoszláv területre esik, azaz az Országhatár a töltés hullámtér felöli lábánál halad, ezért az előtérnek a káros növényzettől való megtisztítását ezen a szakaszon a jugoszláv fél végzi. A Duna mentén az árvédelmi töltést a topoljai holtág felső végénél metszi az államhatár és ettől kezdve mintegy 2,8 km hosszon a töltés hullámtér felöli lábánál halad. A magyar területen bekövetkező töltésszakadás a jugoszláv területet is érintené, ugyanakkor a jugoszláv területen bekövetkező töltésszakadás vissza hatna a magyar területre is, és éppen ezért az árvédekezésben a két szomszéd ország határmenti vízügyi szerveinek szorosan együtt kell működnie. Az együttműködés érdekében az, Országhatárig kiépített telefonvonalakat a III. fokú árvédekezésnél összekapcsolják, hogy közvetlen telefonérintkezés váljon lehetővé a szomszédos árvédekezési egységekkel. Az említett 2,8 km hosszon a jugoszláv fél végzi a töltés előterének 10 m szélességben fáktól, bokroktól való megtisztítását. Ezen a szakaszon a töltés fenntartásához, ill. erősítéséhez hullámtér felől földanyagot kitermelni nem lehet, az itteni erősítésekhez csak távszállítással lehet földanyagot hozni. A töltéserősítési munkákról mindkét fél egymást kölcsönösen tájékoztatja. Belvízvédelem Az érintkező belvízöblözetek közül a mohács— darázsi öblözetet vízgazdálkodási szempontból hátrányosan nem érinti a határ, mert az a vizslaki, ill. gerecháti öblözetek (rész öblözet egységek) határán halad. A Tapolca öblözetnél a főcsatorna határmenti mintegy 3 km hosszú szakaszának tisztogatása biztosítja a csatorna, ill. a belvízrendszer működését, továbbá az a körülmény, hogy az öblözet rendezésére vonatkozólag közös magyar—jugoszláv terv készül. A Karasica öblözetnél a Szivó-csatoma 1,5 km hosszon országhatárt képez, ez az öblözet szempontjából nem jelent hátrányt, viszont tekintettel arra, hogy az öblözet alakja keskeny hosszú csík, kívánatos lenne a belvizeket a Karasicába, mint befogadóba több ponton átemelni, ezáltal a belvízmentesítés hatékonyságát növelni. Az ilyen irányú tervezések folyamatban vannak. Kisvízfolyások A Borza és a Karasica vízgyűjtőterülete az Országhatártól függetlenül egységesként kerül tárgyalásra. A Borza pataknál a határ az Udvar—mohácsi út hídjánál van. A hídtól lefelé mélyebb területen folyik a Borza, így az alsó szakaszon uralkodó mederviszonyok csak egész rövid magyar szakaszra hatnak vissza. A Karasica vízfolyás cc. 1 km hosszon képez határt, Ilocskától délkeletre, a vízrendszer egységét azonban a határ nem szakítja meg. A Karasica de- póniái mind a magyar, mind a jugoszláv területen az árvizek ellen kiépültek, a Karasica közös mederrendezési tervének készítése iránti tárgyalások folyamatban vannak. A Karasica vízgyűjtő területének egy részén, éspedig Magyarbóly, Ivándárda, Sárok határánál az országhatár több kisebb vízfolyást és csatornát keresztez, amelyek a keskeny völgyben haladnak magyar területről jugoszláv területre és a Karásica medre alatt átbújtatva jut330
