Dél-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 4., 1965)
XVI. fejezet. A vízgazdálkodás nemzetközi kapcsolatai
XVI; FEJEZET Á vízgazdálkodás nemzetközi kapcsolatai 1. A TÉMAKÖR ISMERTETÉSE A fejezet a szomszédos államokhoz kapcsolódó közi kapcsolatainak együttműködési, műszaki kér- vízgyűj tő területeink vízgazdálkodási kölcsönható- déseit és megoldását, sát vizsgálja. Ismerteti a vízgazdálkodás nemzetг. a vízgazdálkodási nemzetközi kapcsolatok értékelésének alapelve 2.1 A nemzetközi kapcsolatok fejlesztése A Déldunántúli Vízgazdálkodási Terület a ju- goszláv állam területével határos. A határ érinti a Dráva folyót, továbbá a Duna-jobbparti és a Dráva-balparti töltését, több belvízöblözetet és számos kisvízfolyás vízgyűjtőterületét. A határ leghosszabb szakasza a Dráva folyón halad, a trianoni békeszerződés során a Dráva sodorvonalát jelölték ki országhatárul Mattytól a Somogy megyei Béla- vár községig, majd Gyékényes község Ny-i határától a Mura és Dráva összetorkolásáig. A trianoni szerződés után a határként rögzített sodorvonalhoz képest a Dráva, különösen a még nem szabályozott szakaszokon jelentős vándorlást végzett és így ma már a jelenlegi sodorvonal az országhatárt több helyen metszi. Barcs és Bélavár közti szakaszon a határ csak egyes helyeken haladt az élő Dráván, már az eredeti megállapításkor is nagyrészben Dráva-holt- ágak mentén haladt, pl. Péterhidától délre. Folyószabályozás szempontjából a közös 140 km hosszú Dráva szakaszon a határvonal azt jelenti, hogy eredményes szabályozási munkálatokat csak a szomszéd országgal együtt működve, ill. közösen lehet végrehajtani. Az árvédelmi töltés. A Dráva balpartján húzódó árvédelmi töltés még az I. világháború előtt Drávaszabolcstól a jugoszláv területen fekvő dárdai magaslatig épült meg. Drávaszabolcstól a dárdai magaslatig terjedő Dráva- balparti töltés egységes vonalat képez, az államhatárt Old község határában metszi. A Duna-jobbpartján húzódó védtöltés legalsó szakasza Mohácstól egészen a jugoszláv területen fekvő baranyavári magaspartig tart, ezt a védvonalat az alsó végétől mintegy 4,0 km-re metszi az államhatár. Érintkező belvízöblözetek. A Duna mentén Mohácstól délre, a Duna jobbpartján a mohács—darázsi belvízöblözet terül el. Az öblözet több önálló részre tagolódik, így a mohács—kölkedi, a vizslaki, a gerecháti, a bédai holtág, a dályok—topoljai és a budzsáki öblözetre, melyet a topoljai holtág vesz körül. A Karasica mentén Villánytól egészen Darázsig kb 40,0 km hosszú, viszonylag keskeny belvízöblözet húzódik, melynek belvizeit a Szívó-csatorna vezeti a darázsi szivattyútelephez. A belvízöblözet területe 3850 ha-ra tehető. A szivattyútelep kapacitása jelenleg 1,5 m’/s. A Dráva mentén levő érintkező belvízöblözetek közül a Lanka főcsatorna öblözet vízrajzi egységet képez, a határ az árvédelmi töltés hullámterében halad és így csupán a Lanka belvízi főcsatorna alsó torkolati szakasza esik jugoszláv területre. A Tapolca patak öblözete, amely szintén drávai öblözet, átnyúlik az országhatáron és főcsatornája a Tapolca patak, a jugoszláv drávai töltésszakaszt a 2x2 m nyílású Bakánkai zsilipnél keresztezi, itt belvízvédelmi szivattyútelep még nincsen. A Tapolca öblözetének alsó része a Dráva-töltés mellett fekszik és erősen fakadó vizes, különösen magas Dráva vízállások esetén. A Tapolcába torkollik a Beremendi csatorna, mely Beremend környékének vizeit vezeti le. Az országhatár által érintett kisvízfolyások. A fenti belvízöblözeteken kívül az alábbi vízfolyások vízgyűjtő területe esik a Déldunántúli Vízgazdálkodási Területre, ill. a vele szomszédos ju- jugoszláv területre: A Borza patak 188 km2, a teljes vízgyűjtőterülete több ágból egyesül, a babarci ágból, amely egyúttal a főág is, a nagynyárádi ágból, amely a versendi és a szajkai ágak össetorkolásából keletkezik, végül a majs—töttösi ágból. A Borza patak a topoljai Duna-holtágba ömlik. A topoljai-holt- ágat a dunai árvédelmi töltésben épült izsépi, ill. topoljai zsilip választja el az élő Dunába vezető ún. Sárkány-Dunától. Ez a zsilip a Duna magas vízállása esetén zárva van, hasonlóképpen a Borza torkolatánál lévő zsilipet is lezárják és ekkor a 42 * TVK 329
