Dél-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 4., 1965)

III. fejezet. Árvízmentesítés, árvízvédelem, folyók és tavak szabályozása

Ft költséggel. A hiányzó 9 km hosszú töltés meg­építése 190 850 m3 földmunka végrehajtásával jár. Ennek költsége 35,60 Ft/m3 egységárral számítva 6,8 millió Ft. Egyéb költségek címén 214 ha véderdő telepí­tést ütemeztünk 2,5 millió Ft költséggel. A kisajá- tíási költségekre 150 000 Ft-ot, sorompók, vízmér­cék, szelvénykövek létesítésére 185 000 Ft-ot irá­nyoztunk elő. A megyei töltés hiányainak pótlása, zárt védvo­nallá történő kialakítása révén 11 000 ha nagyságú ártér védelmét biztosítjuk. A szükséges munkák összies költsége 3 gátőrtelep és 40 km árvédelmi távbeszélővonal kiépítésével, valamint védelmi szakfelszerelések beszerzési költségével együtt 18,9 millió Ft, melyből 15,6 millió Ft építési, 3,3 millió Ft pedig egyéb költség. Az előirányzott munkákból 1980 utáni időszakra csak a 214 ha új véderdő telepítést terveztük be 2,5 millió Ft költséggel, a többi munka 1960—1980 közötti időszakban kerül kivitelezésre. Nyári gátak mögötti öblözetek A drávapalkonya—kelemenligeti nyári gátnál 14,2 km töltéshosszon erősítő munkát terveztünk 35 400 m3 földmennyiséggel, 1,74 millió Ft építési költséggel, a vonalra egy db gátőrtelepet tervez­tünk 300 000 Ft költséggel. Védelmi szakfelszere­lésekre 100 000 Ft-ot irányoztunk elő. A gát megrongálódásának kiküszöbölése érdeké­ben a vizek bevezetésére alkalmas helyek kiala­kítását terveztük 3200 m2 szárazon rakott termés­kő-burkolattal, 800 m3 kőanyag felhasználásával, 256 000 Ft költséggel. A meglévő öblözet erősítési munkáinak összes költsége 2,4 millió Ft, melyből egyéb beruházásra 0,1 millió Ft esik. A munkák kivitelezését 1960— 1980 időszakra ütemeztük. Űj nyárigát létesítését terveztük a megyei töltés hullámterében, Kelemenliget—Drávasztára között, 3200 ha mentett ártérrel. Az építendő nyári gát 14 km hosszú, szükséges földmunkája 64 600 m3, költsége 34,20 Ft/m3 egységárral számítva 2,21 mil­lió Ft. A kelemenliget—drávasztárai szakaszra épü­lő 14 km hosszú nyári gát koronáját az 1951. évi LNV szintjében tervezzük elhelyezni, 2,0 m koro­naszélességgel, 1:2 vízfelőli, 1:3 mentett oldali ré­zsűvel. A vonalra egy gátőrtelepet terveztünk 300 000 Ft költséggel, védelmi szakfelszerelés be­szerzésére 100 000 Ft-ot irányoztunk elő. A gát mögötti belvizek levezetéséhez 5 db 60 cm-es átmérőjű zsilip szükséges, melynek költsége 400 000 Ft. 3 db vízbeeresztőhely kialakításához a 400 m2 szárazon rakott terméskő burkolat készí­tendő, ami 600 m3 terméskövet igényel, 190 000 Ft építési költséggel. A betervezett munkák összes költsége 3,2 millió Ft-t tesz ki, melynek kivitele­zését az 1960—1980 időszakra ütemeztük. Árvízvédelem Az árvízvédelem fejlesztésének és korszerűsíté­sének érdekében az egyéb munkák között a kö­vetkezők beszerzését és építését tervezzük a mo­hács—darázsi öblözet Duna-jobbparti védvonalán, Bédán 16 fős munkásszállást, a kölkedi szivattyú- telepen 8 fős munkásszállást, összesen 200 000 Ft költséggel. Védelmi szakfelszerelésre 400 000 Ft-ot (patria lemez, cölöpverő, világító eszközök, stb.) irányoztunk elő. A Dázsony—dárdai öblözet Dráva-balparti véd­vonalán védelmi szakfelszerelés korszerűsítésére 400 000 Ft-ot (patria lemez, cölöpverő, lámpák, hullámverés elleni védelmi anyagok), 3 db gátőr­telep építésére szertárral, munkásszállással (Matty, Drávapalkonya, Kémes), 1,2 millió Ft-ot irányoz­tunk elő. Az árvédelmi távbeszélő hálózat fejlesztését 16 km hosszban 220 000 Ft költséggel tervezzük. A Megyei öblözetben 3 db gátőrtelep létesítéséi tervezzük szertárral, munkásmenhellyel felszerelve 1,2 millió Ft-os összeggel (Vejti, Zaláta, Felsőszent- márton). 40 km árvízvédelmi telefonépítést állítot­tunk be 550 mFt költséggel. Védelmi szakfelszere­lésre 465 000 Ft-ot irányoztunk elő. 2.22 A FOLYÓ SZABÁLYOZÁSÁNAK KERETTERVE Nagyvízi szabályozás a Dráva folyón A nagyvizek levonulását a Dráva folyón meg­lévő töltések nem akadályozzák, ilyen okból töltés- áthelyezésekre nincs szükség. Mederszabályozás a Dráva folyón A Dráva folyó természetes vízjárású határfolyó Magyarország és Jugoszlávia között. Magyarorszá­got érintő szakasza 140,3 km, mely az egyes álla­mok közöt közelítőleg a következőképp oszlik meg: magyar szakasz 22,9 km közös szakasz 95,6 km jugoszláv szakasz 21,8 km A megosztási arány a folyó állandó mederván­dorlásai következtében állandóan változik. A kerettervben a szabályozásra szoruló folyó szakaszokon a meder középvízi szabályozását irá­nyozzuk elő, a szükség szerinti kisvízi művek ki­építésével együtt, a múltban megkezdett hasonló természetű munkák befejezéseként. Szabályozás során a kedvező középvízi meder kialakítása érde­kében hossz és keresztirányú szabályozási művek beépítését tervezzük. A szabályozási művekkel ki­alakítandó mederszélességet az adott esésviszonyok mellett akként állapítjuk meg, hogy a hajózás ér­dekében szükséges 2,50 m vízmélységek Barcsig évente 220 napon át rendelkezésre álljanak. E tar­tósságnak a barcsi vízmércénél az 1948—1959 évi aránylag száraz időszakban 120 cm-es vízállás fe­lelt meg, melynél az 1931. évi mérési adatok alap­ján szerkesztett vízhozamgörbéből megállapítható- lag 304 m3/sec a folyó vízhozama. A fenti adatok alapján számított, az alsó padka magasságában kialakítandó szabályozási mederszé­lességek a következők: 127

Next

/
Oldalképek
Tartalom