Dél-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 4., 1965)
III. fejezet. Árvízmentesítés, árvízvédelem, folyók és tavak szabályozása
I országhatár—egerszegi csatorna torkolata között 1,0 m, az Egerszegi csatornán 1,0 m, a Feketevíz mentén 1,0 m. A Dráva töltés koronaszélessége 4,0 m, a vízfelőli rézsű 1:3 mentett oldali rézsű 1:2. Az Egerszegi csatorna töltésein a koronaszélesség 3,0 m. A rézsű vízfelőli 1:2, mentett oldalon 1:1,5. A Feketevíz balpartján a koronaszélesség 3,0 m, mindkét oldali rézsű 1:2. A drávai töltés átlagos magassága 2,5 méter, átlagos keresztszelvény 25,0 m2, a beépített földtömeg 427 600 m3. Az Egerszegi csatorna visszatöltésezésénél az átlagos töltésmagasság 1,6 méter, átlagos keresztszelvény terület 9,8 m2, beépített földtömeg 83 600 m3. A Feketevíz balparton az átlagos töltésmagasság 2,2 m, az átlagos szerel vényterület 19,5 m2, a beépített földtömeg 149 000 m3. A Dráva balparti állami védvonalba beépített összes földtömeg: 660 000 m3. Drávai nyárigát öblözet A Drávai Tyárigát Társulat kezelésében tartozik Drávapalkonya—Kelemenliget között 1955—56. években épült 19 500 km hosszú nyárigát és ugyancsak a nyárigát öblözetének védelmét szolgáló 9,100 km hosszú Feketevíz jobbparti depónia. A két gát együttesen 3200 ha nagyságú ártér védelmét szolgálja. A Drávapalkonya—Kelemenliget közötti nyári gát az 1951. évi nagyvízhez viszonyított 24 cm-es magassági biztonsággal 2.0 m koronaszélességei, 1:2 rézsűkkel készült. A Feketevíz jobbparti töltés mértékadó árvize az 1951. évi árvíz, a magassági biztonság értéke 30 cm, korona- szélesség 3.0 m, a rézsűk hajlása 1:2. Megyei öblözet Az öblözetet védő megyei töltés Szaporcától indul és Drávatamásinál köt be a magas partba. A védvonal hossza 52,5 km. A vonalon Drávasztára —Drávakeresztúr tértésében 9 km hosszban töltés még nincs. A megyei védvonalhoz tartozó mentett ártér 11 000 ha. A gákorona az 1951. évi árvíz felett 0,5—2,0 m-re van. A töltésszelvény is eltérő jellegű, Szaporca—Felsőszentmárton között a korona 2.0—2,5 m, 1:1,2—1,5-es vízfelöli, 1:1,5—2,7-es mentett oldali rézsűvel. Felsőszentmárton—Dráva- tamási között 4,0—6,0 m koronaszélesség is található, a rézsűhajlás egyezik az alsó szakaszéval. Az átlagos töltésmagasság 2,1 m, az átlagos szelvény 14,Oö, a becsült beépített földtömeg 610 000 m3. A Dráva balparti állami védvonal altalaja homok és homokos vályog, áteresztő és félig áteresztő jellegű fedőréteggel. Árvíz esetén a fakadóvíz az egész vonal mentén tömegesen jelentkezik, a 0—12 km közötti szakasz buzgárosodásra hajlamos. A nyári gát és a megyei töltés altalajáról nincsenek vizsgálati adatok, itt főleg áteresztő homok található vékony fedőrétegegl. A három öblözet védelmét szolgáló gátrendszert kezdetben az árvíz gyakran áttörte, mivel a gátak kiépítése nem volt megfelelő, a védekezés pedig nem volt szervezett. Az árvizek közül nevezetes az 1827. évi, mely a kezdetleges gátvonallal védett öblözetet teljesen elárasztotta. Az árvíz a töltések koronáját is túlhaladta, azonkívül a töltést felülről meg is kerülte. Az árvíz a feljegyzésekből megállapíthatóan Drávaszabolcson +646 cm-rel, Barcson +752 cm-rel tetőzött. Az 1951. évi, vagyis a legutolsó nagy drávai árvíz a mai nyári gát öblö- zetében okozott elöntést, a fővonalon kár nem keletkezett. A XVIII. sz. derekán épült drávai gátakon a védelmet először a közigazgatás szervezte meg az érdekeltek bevonásával. 1918-tól a Dárda—Drávasza- bolcs közötti szakaszt az államosításig a Dázsony— Dárdai Armentesítő Társulat kezelte és a védekezést is a társulat szervezte meg. A Drávaszabolcs— Drávatamási közötti szakasz megyei felügyelet alá tartozik. A Dázsony—Dárdai Társulat működési területén gátőrjárásokat alakított ki, gátőrházakat és raktárakat épített és némi védelmi anyagot is beszerzett. A védekezés a társulat műszaki dolgozóinak irányításával az érdekeltektől szervezett közerő bevonásával történt. Ma az állami védvonalon a védelem felelős irányítója a Déldunántúli Vízügyi Igazgatóság vezetője. Dombóvári öblözet Az öblözetet védő 618 m hosszúságú árvízvédelmi töltést a „Kaposvári Társulat” építette az 1947 évi árvíz után. Dombóvár 65 ha belsőségéből 65 ha terület védelmére 2 m koronaszélességgel, mindkét oldalon 1:1,5 rézsűvel. A védtöltésbe két db zsilip épült a belvizek levezetésére. A töltés magassága az 1940. évi LNV felett mintegy 50 cm-es biztonságot nyújt. Anyaga vályogos és részben tőzeges, kisebb részban homokos agyag, az altalaj ugyanaz. A töltés jelenlegi méretei a kis tartosságú és gyakoriságú árvizekre való tekintettel megfelelő. Kezelését és védelmét 1961 évtől a tanács veszi át. 1.22 A DRÁVA FOLYÓ SZABÁLYOZÁSÁNAK MtJLTJA ÉS JELENE A Déldunántúli Vízgazdálkodási területhez a Dráva folyó 140,3 km hosszú szakasza tartozik. A Dráva őrtilosnál a 238 fkm-nél lép Magyarország területére a Mura folyó torkolata felett. Rövid szakaszon nagyjából a magyar—jugoszláv határon folyik, Zákánytól 29,7 km hosszú jugoszláv folyószakasz következik, majd Bélavárnál ismét magyar területre lép. Innen Barcsig a folyó medervándorlásai folytán az országhatár nem esik egybe a meder középvonalával, hanem a folyót több helyen metszi, így váltakozva magyar, jugoszláv és közös szakaszok követik egymást. A folyó mindkét partja magyar területre esik, a bélavár—vízvári, vízvár—heresznyei, bolhói, ba- bócsai, jaminai, sáncpusztai szakaszokon. A barcsi téli kikötőtől Mattyig az 154,6—68,0 fkm között 86,6 km hosszban az országhatár általában a főmederben húzódik. A 68,0 fkm-nél végleg elhagyja Magyarország területét, s a folyó alsó szakasza a Dunába való betorkollásig Jugoszlávia tedületére esik. 10 4 TVK 121
