Délnyugat-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 2., 1965)
XII. fejezet. Víztározás és annak többcélú hasznosítása
Az öntözhető terület nagysága Vas megyében cca 3 500 ha, Zala megyében 26 810 ha és Somogy megyében 290 ha, feltéve, hogy a hasznosítás a tározó közvetlen környezetében történik. A tározás következtében hasznosítható vízhozam becsült értéke 4 765 1/sec. folyamatos vízsugárban. Az öntözött terület évi többletjövedelmét 7 000 Ft/ha-ra becsültük. A jövedelmezőségi mutatót a »p __ j = ---------- képlet alapján számoltuk, ahol T = a beruházás évi bruttó hozama, K = évi költségek munkabérek nélkül, I = népgazdasági összberuházás. Ennek értéke a vizsgált tározóknál 0,12—1,51 között változik. Járulékos haltenyésztést és víziszámyas nevelést a jövedelmezőségi mutató számításánál nem vettünk figyelembe, mert a kis térfogatú tározóknál az öntözési idényben, kedvezőtlen időjárási körülmények esetén, a tározott víz teljes mennyisége fel- használásra kerülhet, így rendszeres haltenyésztés nem tervezhető. Amennyiben járulékos hasznosítás felmerülne, a jövedelmezőségi mutató javulása várható. Megjegyzés: A 2. sz. mellékleten feltüntettük a tervezés alapjául szolgáló VITUKI kataszter nyilvántartási számát, illetve annak a tervnek a számát, amely rendelkezésünkre állt. 2.3 Javasolt megoldások sorrendje és a sorrend indokolása * 2.31 SÍKVIDÉKI TÁROZÓK ÉPÍTÉSÉNEK SORRENDJE ÉS A SORREND INDOKOLÁSA A területen síkvidéki tározási lehetőség nincs. 2.32 HEGY- ÉS DOMBVIDÉKI TÁROZÓK ÉPÍTÉSÉNEK SORRENDJE ÉS A SORREND INDOKOLÁSA A megvalósítás sorrendje a mezőgazdaság igényeinek megfelelően javasolható. A legcélszerűbb sorrend a fajlagos beruházási költségeknek megfelelően alakulna, azonban a terület öntözési igényétől függően fognak a tározók is megépülni. A beruházásoknál azokat az igénylőket kívánjuk előnyben részesíteni, akiknél a szakszerű öntözési üzem biztosításán kívül a járulékos hasznosítás is biztosítottnak látszik. A mezőgazdasági célokat szolgáló tározók kiépítésénél az azokat hasznosító mezőgazdasági nagyüzemek anyagi és szakmai felkészültsége a döntő, így a hatékonysági vizsgálatok csak azonos körülmények között adnak reális sorrendi javaslatot. A mezőgazdasági célok érdekében létesítendő tározók építését az alábbi sorrendben javasoljuk: Pórszombati I., II.-t, Iborfiait, Becsehelyi I., II.-t, Kozmadombjait, Szepetnekit, Pölöskeit, Petőmihályfait. E tározókat a II. és III. ötéves terv során javasoljuk megépíteni, tehát 1970-ig bezárólag. Az 1970—1980 közötti időszakban (III. és IV. ötéves terv) javasoljuk az alábbi tározókat megépíteni : j: Mikekarácsonyfai, Tótszentmártoni, Bődéi, Ba- bosdöbrétei, Neszelei, Egeraracsai, Budafai, Zala- szentgyörgyi tározót a Zala vízgyűjtőjén, a Mura vízgyűjtő területén a Semjénházai I., II., Barla- hidai tározót. A többi tározó megépítését 1980 utánra ütemeztük. A tározók építési ütemezését az alábbi összefoglaló táblázat adja: Tározók sorszáma 2. mell. szerint Hasznosítás Mg. Abszolút teljesítőképesség Költség db m8/s millió Ft 1970 5, 6, 7, 9,10, 12,14,13,19, 9 1,225 53,2 1980^ épül 8,11,15,17,18, 20, °1, 22, 23, 24 10 1,773 90,6 1980 után 25,16, 26, 27, 28, 29, 30, 31, 32, 33, 34, 35, 36, 37, 38, 39, 40,41, 42, 19 1,75 169,4 38 db dombvidéki 38 4,748 313,2 + 5 db emeltszintű halastó (43—47) 5 +0,21 +42,7 VII. fej. szerint 1980-ig épül. Tehát végső kiépítés esetén a 2. Délnyugat-Dunántúli TVK-n 38 db új tározó, 5 emelt szintű halastó épül 4 db (11 db egységből álló) meglévő tározók mellett. 224
