Észak-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 1., 1965)
XV. fejezet. Többfeladatú vízgazdálkodási nagylétesítmények összefoglalása
2.21 A FELSŐDUNAI ÜZEMVlZCSATORNÄZÄS ERŐMŰ JELLEMZŐ ADATAI A wolfsthali vízlépccőhöz csatlakozóan a Felső- Duna vízerőkészletének hasznosítására kidolgozott változatok közül az egylépcsős, üzemvízcsatornás, tározós séma került elfogadásra, mely akár jobboldali akár baloldali változatban egyenértékű. Mindkét esetben azonosak a Dunakiliti duzzasztómű, a tározó és az üzem vízcsatorna méretei. A kivitelire kerülő változatot a két állam kormánybizottsága állapítja meg. Az üzemvízcsatornás vízerőmű fő részei: a tározó, a duzzasztómű Dimakilitanéi kis erőteleppel és kisebb hajózsilippel, a felvízcsatoma, a vízerőtélep és ikerhajózsilip és az alvízcsatorna. A tározó az 1841,9—1860 fkm között túlnyomórészt a jelenlegi hullámtéren terült el, egynegyedrészben magyar területen, keréken 58 km2 vízfelülettel. A tervezett 131,77 m. A. f. statikus duzzasztása szint a legkedvezőbb csatlakozást biztosít a Wolfsthal—Bratislavai Vízerőmű alvízéhez. E duz- zasztási szint mellett mintegy 270 millió m3 a tározó teljes térfogata, a hasznos térfogata 1,0 m-es vízjáték feltételezésével 58 millió m3. A tározó töltése kereken 50 km hosszú, földből készült, alacsony völgyzárógát típusú. A felső szakaszon a terep felett a vízoszlop magassága 0—1,0 m, az alsó szakaszon 5—6 m. A töltések vízfelöli oldalán: a finom szemcséjű fedőrétegből tömörítéssel 1,5 m vastag szigetelőréteget terveztek, mely a gát előtt létesített 300 m széles és 2,0 m vastag hasonló anyagból készült vízzárószőnyeghez csatlakozik. A szőnyeg a szivárgás útját meghosszabbítja. Hullámverés ellen kavácságyazaton elhelyezett 15 cm vastag betonburkolat szolgál. A töltéseket keresztező mellékágakat kaviccsal feltöltik, és a vízfelöli oldalon 2,0 m vastag, kevéssé vízáteresztő fedőréteggel szigetelik. A mentett oldalon 20 m széles padka után a feltöltés rézsűjét kőszórás biztosítja. A Dunakiliti Duzzasztómű rövid, jobboldali átvágásban épül a Duna 1841,9 fkm szelvényében, mely 7, egyenként 24 m-es nyílással rendelkezik. Elzárószerkezete kettős, kampós szegmens táblákból áll. A duzzasztóművet 10 400 m3/sec. (1% gyakoriságú) árvíz levezetésére méretezték. A duzzaszt tómű mellett a hajózás biztosítására egy 24x85 m-es belső méretű hajózsilip létesül. A régi Duna-me- der 100 m3/sec. frissítő vizet kap továbbra is, melyet a duzzasztó mellé építendő 1 gépegységes erőmű hasznosítaná fog k'b. 10 MW teljesítménnyel. A Mosoni-Dunaág 30 m3/sec., a Csallóközi Dunaág 50 m3/sec. élővizet kap, míg a magyar és csehszlovák területek öntözésére 7—7 m3/sec-ot, az átzsili- pelési veszteségekre pedig 6 m3/sec. vízmennyiséget irányoztak elő. A duzzasztóműhöz csatlakozik az átmetszés mederelzárása, amely kőhányás gátak közötti kavics- feltöltésből épül, 40 cm vastag kőburkolattal. A vízzárást szigetelő mag é® réteg biztosítja. A tnagas- vezetósű felvízcsatoma a tározóból indul ki. Hosz- sza 18 km, vízzáró betonburkolattal készül. Kétoldali töltése — a mederélzárás koronaszintjével egyezően — 133,77 m. A. f. fcoronaszintű a terep felett 9—17 m magasan. A csatorna fenékszélessége 350—230 m, trapézszelvényű, fenékesése 35 cm/km, vízvezetőképessége 4 800 m3/sec. A csatornának a vízerőtelep közelében lévő 2 km hosszú szakaszán a fenék 1,0 m kavicsborítást kap, a horgonyzási céljára. A vízerőtelep Gabcikovanál a 18 cskm szelvényben épül. A nyolc turbina egyenként 500 nr'ysec. nyelőképességgel és 87,5 MW maximális teljesítménnyel rendelkezik. A vízerőtelep maximális teljesítménye összesen 700 MW és energiatermelése átlagos vízhozamú évben 2690 millió kWó. A mértékadó esés 4000 m3/sec. kiépítési vízhozamnál 18,3 m Az erőtelep jobb és baloldalán összesen 40 m szélességű biztonsági túlfolyót terveztek, összesen 2000 rrr/s vízemésztéssel. Az erőtelephez 24x230 m belső méretű ikerhajózsilip csatlakozik, mely a dunai hajóúton a nemzetközi hajózás zavartalanságát biztosítja. Az alvízcsatorna szelvénye csésze alakú, mely bevágásban halad és az 1814,5 ífcm-nél torkollik a Dunába. A bevágás maximális mélysége közel 20 m, de a legkisebb mélységié is meghaladja a 12 m-t. A csatorna fenékszélessége 180 m, esése 1,5 cm/km. A rézsűk felső részét a változó vizszmt magasságúban a hullámverés ellen betonlemez burkolat védi. Az alvízcsatorna torkolata alatti Duna-szakaszon az 1814 fkm-től 1780,8 ffcm-ig nagyméretű mederkotrást terveztek (40 millió m;:). 2.22 A NAGYMAROSI VÍZERŐMŰ JELLEMZŐ ADATAI A Felsődunai Vízlépcsőhöz csatlakozóan építendő a Nagymarosi Vízlépcső a Duna 1696,25 fkm szelvényében. A vízlépcső duzzasztóműből, két részre osztott vízerőtelepből, és iker hajózsilipből áü. A hozzátartozó létesítmények még a vízlépcsőn keresztül vezető közúti híd, a bekötő utak, a lakótelep stb. A duzzasztómű 9 nyílású, egyenként 24 m széles. A nyílásokat kétrészes szegmensgáttal lehet elzárni. A duzzasztás! szint 2300 m3/sec-nál kisebb dunai vízhozamok esetén 108,50 m. A. f. 3000 m3/sec-nál nagyobb vízhozamok esetén pedig 108,0 m. A. f. 6000 m3/sec-nál, — tehát árvíz idején — a duzzasztás megszűnik. A duzzasztóműtől balra és jobbra 6—6, egyenként 300 m3/sec. vízemésztésű turbinát magábafoglaló erőtelep létesül. A kiépítési vízhozam tehát 3600 m3/sec. Az erőtelep együttes teljesítőképessége 187 MW, energia termetese pedig átlagos vízhozamú évben 1090 millió kWó. A hajózás távlati, akadálytalan lebonyolítására a balpart mellé 34x260 m belső méretű ikerhajózsilipet terveztek. Mindkét vízierőmű létesítése még számos járulékos védelmi létesítménnyel jár, ezeket a továbbiakban, részben a szakágazati hatásoknál, részben külön tárgyalni fogjuk, 55 1 TVK 433
