Országos Vízgazdálkodási Keretterv (1965)
IX. fejezet. Települések, ipartelepek csatornázása és a vizek tisztaságának védelme
Az ipartelepek által kibocsátott vízmennyiség irányoztuk elő: Közcsatomahálózat útján Ipari szennyvíztisztító berendezésben tisztítva: részlegesen teljesen Nem szennyezett vízkibocsátásból közvetlenül a befogadóba vezetve összesen: A Duna mellett lévő, illetve az oda telepítendő nagy vízigényű, tehát sok vizet kibocsátó ipartelepek szennyvizének elhelyezése — a megfelelő tisztítás után — nem okoz gondot. Annál több nehézséget jelentenek a Dunántúli-középhegység jelentős vízkibocsátású ipartelepeinek a szennyvizei. Különösen vonatkozik ez Várpalota és Székesfehérvár térségére. A balatonfüzfői, várpalotai (Várpalota—Inota—Pét) és székesfehérvári ipari létesítmények a Séd és a Gaja patak, valamint a Nádor csatorna vizét erősen szennyezik. Budapest ipari szennyvizeinek ártalmatlanná tétele a fejlesztési terv fő feladatai közé tartozik. Az iparfejlesztés célkitűzéseinek eredményeképpen a főváros részesedése a vízgyűjtő ipari vízkibocsátásából a vidék iparának nagymérvű fejlesztése következtében a jövőben lényegesen lecsökken éspedig a kibocsátott összes vízmennyiséghez viszonyítva a jelenlegi 59%-ról 16%-ra, a szennyezett vízkibocsátás szempontjából pedig 47%-ról 35%-ra. Abszolút értelemben azonban — az összes távozó víz- mennyiséget tekintve — közel 6 m3/s-os növekedéssel kell számolnunk. A fővárosban elsősorban a csepeli ipartelepek szennyvizeinek kielégítő mértékű tisztítását kell megoldani. A Csepeli Vas- és Fémművek pl. jelenleg 1,5 millió lakosegyen értéknek megfelelő szeny- nyezettségű vizet bocsát 'ki. Meg kell szüntetni továbbá a káros ipari szennyvizeknek a közcsatorna- hálózatba előzetes tisztítás nélkül történő bevezetését. Az észak-dunántúli iparvidék (Szőny, Almásfüzitő, Nyergesújfalu) szennyvíztisztításának megoldásával a Duna szennyezése jelentős mértékben csökken. A dorogi ipari körzet fenolos szennyvizeinek tisztítására épül a dorogi központi szennyvíz- tisztító telep, mely a Dunának innen származó fenol szennyeződését teljesen megszünteti, Dunaújváros térségében a Dunai Vasmű szennyvíztisztító telepét kell fejleszteni. A Duna alsó szakaszán pedig az ott lévő és jelentős mértékben fejlesztendő üzemek (pl. Mohács) szennyvíztisztító berendezéseinek kiépítése történik meg az időszak folyamán. Az ipartelepek szennyvized által okozott károsodások azonban nemcsak szennyvíztisztító berendezések létesítésével, hanem korszerűbb gyártási technológiák bevezetésével is csökkenthetők. A petőházai cukorgyárban pl. a J. diffúzió bevezetésével a szennyező hatás a jelenleginél lényegesen kisebb lesz. Az élelmiszeripari üzemek szennyvize — általában minden különösebb nehézség nélkül — öntözésre használható fel. elvezetését, illetve kezelését a következőképpen 0,54 millió m3/nap 5,0% 0,59 millió m3/nap 5,5% 0,65 millió m3/nap 6,0% 8,96 millió m3/nap 83.5% 10,74 millió m3/nap 100,0% A távlati tervben több helyre (Ercsi, Szabadegyháza, stb.) irányoztunk elő szennyvízöntözést. Az ipartelepekről távozó vízmennyiség kezelése (átemelés, szennyvíztisztítás) során az energiafelhasználás előreláthatólag kb. 268 millió kWó lesz. A Duna vízgyűjtőjén a meglévő és a fejlesztési időszak folyamán létesülő üzemek csatornázására és szennyvíztisztítására előirányzott beruházási költség 4288 millió Ft. Ebből új létesítményekre 4050 millió Ft, a meglévő, de rosszul működő berendezések korszerűsítésére pedig 238 millió Ft szükséges. 2.2214 SZENNYVIZEK TERVEZETT HASZNOSÍTÁSA A Duna vízgyűjtőjén Celldömölk, Dunaföldvár, Keszthely, Paks és Sárvár, valamint Budapesten a dél-pesti területek szennyvizének az öntözésre váló felhasználását irányoztuk elő összesen 62 000 m3/nap mennyiségben. Tógazdaságokban a Balatoni Regionális Csatornamű balatonlelle—fonyódi rendszerének tisztított szennyvize teljes egészében, továbbá Dunaújváros, Mór, Székesfehérvár, Szek- szárd és Veszprém szennyvizének egy része — ösz- szesen 15 000 m3/nap mennyiségű szennyvíz — kerül hasznosításra. Az ipartelepek vízkibocsátásból öntözésre gazdaságosan 35 200 m3/nap vízmennyiség használható fel, mely Szabadegyháza, Kiskőrös és Ercsi ipari üzemeiből származik. 2.222 A települések és ipartelepek csatornázásának fejlesztése a Dráva vízgyűjtőjén A Dráva-vízgyűjtő lakosszáma az első fejlesztési időszak végén. kb. 0,58 millió fő lesz. A csatornázás és szennyvíztisztítás fejlesztési tervének előirányzatai szerint a csatornázással ellátót lakosszám előreláthatólag 0,29 millió főre, az ellátottság mértéke tehát a jelenlegi 16,4%-ról 51%-ra növekszik. A terület összlakosságának 34%-át magában foglaló Pécs város nélkül vizsgálva az ellátottságot, az az 1960. évi 5%-kal szemben 28,4%-ra adódik; a fejlesztés tehát a Pécsen kívüli területeken több mint ötszörös mértékű. Még jelentősebb a fejlődés a szennyvíztisztítás terén. Jelenleg a viszonylag kevés számú csatornamű által összegyűjtött szennyvizet sem tisztítják mindenütt; a jövőben viszont az elvezetett szennyvízmennyiség teljes egészében tisztításra kerül. A csatornázással és egyben szennyvíztisztítással is ellátott lakosszámnak a csatornázás módja szerinti tervezett megoszlása a következő: 543
