Országos Vízgazdálkodási Keretterv (1965)
VIII. fejezet. Ivó- és ipari vízellátás
A vízbeszerzés várható megoszlása a következő: Felszíni vízkészletből 89,5% Felszín alatti vízkészletből 4,0% Közműtől, regionális vízműtől 6,5% A Duna vízgyűjtőjének vízkészletéből a Mohács —Pécs—Komlói Regionális Vízmű 60 000 m3/nap (0,7 m3/sec) mennyiségű nyersvizet Pécs város ipari vízellátására ad át. Budapest ipari frissvíz-igénye a tervidőszak folyamán napi 600 000 m3-rel növekszik. A város- fejlesztési tervek szerint a belső kerületekben működő üzemeket fokozatosan kitelepítik, s a gyárakat az erre a célra kijelölt öt ipari övezetben összpontosítják. Ezeken a területeken a sűrű telepítésű, vízigényes nagyüzemek vízellátását önálló ipari vízművek létesítésével lehet a leggazdaságosabban megoldani. Ugyanakkor az üzemi dolgozók, valamint a speciális technológiai folyamatok ivó- vízminőségű vízigénye továbbra is a Fővárosi Vízművek ivóvízhálózatáról elégíthető ki. A 600 000 m3/nap távlati többletvízigény kielégítése az alábbi létesítmények segítségével biztosítható: Délpesti Ipari Vízmű Délbudai Ipari Vízmű Északpesti Ipari Vízmű Északbudai Ipari Vízmű Csepeli Ipari Vízmű Ipartelepi vízművek bővítése Fővárosi Vízművek Összesen: 80 000 m3/nap 50 000 m3/nap 60 000 m3/nap 80 000 m3/nap 100 000 m3/nap 30 000 m3/nap 200 000 m3/nap 600 000 m3/nap szerzik be. Az önálló ipari vízművel nem rendelkező kisfogyasztású üzemek nyersvíz-igényeiket is vásárolt ivóvízből fedezik. Az ipari vízelvonás távlati értéke a Duna vízgyűjtőjében napi 807 000 m3- re becsülhető, melyből 193 000 m3 regionális vízművektől átvett nyers iparvíz, 614 000 m3 pedig ivóvíz. Az üzemek a jövőben mintegy napi 5,3 millió m3 (61 m3/sec) mennyiségű vizet forgatnak vissza. A távlati összes vízfelhasználás tehát 17,4 millió m3 (201 m3/sec), vagyis az országos érték 46,5%-a. A víz visszaforgatására elsősorban a vízben szegény iparvidékek nagy vízigényű üzemei, (köztük a hűtőtóval, illetve hűtőtoronnyal ellátható hőerőművek) rendezkednek be. A fokozott mértékű visz- szaforgatást, valamint az ipari vizek többszöri fel- használását számos meglévő, illetve tervezett ipartelep vezeti majd be a víztakarékosság érdekében. (Dunaújváros ,Százhalombatta, Baja térsége stb.). Az ipar által felhasznált vízmennyiségnek mintegy 84%-a hűtővíz. A szociális létesítmények és a készenléti lakótelepek jövőbeni vízszükséglete kb. napi 164 000 m3-re becsülhető. A nagyfogyasztású üzemek közül az oroszlányi és a tatabányai hőerőművek, továbbá az Ászári Keményítőgyárnak van jelentősebb kiterjedésű hűtő-, illetve tározótava. A medencékben és víztornyokban biztosítható tárolótérfogat előreláthatólag 316 000 m3 lesz. A Duna vízgyűjtőjén tervezett iparfejlesztés vízügyi beruházásainak költsége mintegy 4 621 millió Ft, melynek 14%-át a fővárosi, 86%-át pedig a vidéki üzemek ipari vízellátásnak fejlesztésére kell fordítani. Az Esztergomtól Győrig húzódó észak-dunántúli iparvidék vízellátásának bázisa a jövőben is a Duna marad, melyből a fejlesztés során fellépő jelentékeny mennyiségű frissvíz-igény is hiánytalanul és biztonságosan kielégíthető. Az ipari szempontból Budapest egyik ellenpólusává 'kiépülő Győr város jelentékenyen megnövekvő ipari frissvíz-igényének kielégítése érdekében a meglévőn kívül még egy önálló ipari vízmüvet kell létesíteni. A két vízmű együttesen naponta mintegy 56 000 m3 mennyiségű Duma-vízzel látja majd el a győri ipartelepek egy részét. Várpalota térségében sem a meglévő üzemek bővítése, sem az idetelepülő új ipartelepek létesítése nem igényel jelentős többletvízmennyiséget. A távlati vízigény ennek ellenére sem elégíthető ki a helyi vízkészletekből. A hiány pótlására a Séd— Gajai Regionális Vízmű mintegy 50 000 m3/nap mennyiségű ipari nyersvizet fog a Balaton vízgyűjtőterületéről az iparvidék részére szállítani. A Tata—dorogi, valamint az ajkai iparvidéki bányaüzemeinek és ipartelepeinek vízellátását a bányavizek és a karsztvíz-készlet fokozott mértékű felhasználásával kell biztosítani. A Budapest alatti Duma-szakasz mentén kiépülő új iparvidékek (Százhalombatta, Paks, Baja, Mohács) ipari vízigénye a Duna vizéből elégíthető ki. Az üzemek a technológiai és szociális célokra szükséges vízmenyiséget részben saját víztermeléssel biztosítják, részben közüzemi ivóvízművektől 2.242 Az ipari vízellátás fejlesztése a Dráva vízgyűjtőjén Az iparfejlesztés távlati terve a Dráva vízgyűjtőjén 1980-ig a terület jelenlegi ipari centrumának (Pécs) további fejlesztése mellett elsősorban Nagykanizsán és Siklós térségében irányozza elő új, helyi jelentőségű iparvidékek kialakítását. A területnek a két folyó völgyén kívül eső részei vízben rendkívül szegények. Ezért a fejlesztés során felmerülő jelentősebb többlet-igények kielégítése többnyire csak a két főfolyó, illetőleg a Duna vizének felhasználásával lehetséges. A hidrogeológiai adotságoktól függően egyes helyeken korlátolt mennyiségben rendelkezésre álló felszínalatti vizeket elsősorban szociális és technológiai célokra kell igénybe venni. Az üzemek részére szükséges ivóvízmennyiség, ott ahol felszínalatti víz beszerzésére nincs lehetőség, közüzemi ivóvízművektől átvett vízből, esetleg tisztított felszíni vízből biztosítható. Az iparfejlesztési terv szerint Pécsett a meglévő üzemek egy része bővítésre kerül. Ezen túlmenően új, elsősorban könnyű- és gépipari üzemek létesülnek a város területén. Az élelmiszeripar fejlesztésével kapcsolatosan a Nagyatádi Konzervgyár bővítését, továbbá Siklóson és Szigetváron új élelmi- szeripari üzemek létesítését irányozza elő a távlati terv. Nagykanizsára üvegkombinát és könnyűipari üzemek telepítése várható Siklós térségében új 487
