Országos Vízgazdálkodási Keretterv (1965)

IV. fejezet. Síkvidéki területek vízrendezése

szí. A jövőben, a terület 4 csatomaőrj árásra lesz fel­osztva. 7 csatomaőri telep felállítását tervezzük, amelyeket az üzemi távbeszélőhálózatba kell be­kötni. 42 km új telefonhálózat létesítését irányoz­tuk elő. Növelni kell a hordozható szivattyúk és hajtómotorok számát és gondoskodni kell üzemi személyzetről. A talajvíz megfigyelőhálózatot ki kell építeni, a v,zállás leolvasó- és jelentőszolgála- tot meg kell szervezni. A beruházási költségek elő­irányzata 5,7 millió forinjt. A Balaton mentén a jövőben el kell készíteni a külvizektől védő töltésszakaszok lezárását. A terü­leten belvízievezetési célokból tervezett szivattyú- telep kapacitásbővítés a védekezés gyorsítását is szolgálja. Külön belvízvédekezési beruházás nincs előirányozva. A Duna jobbparti rendszerek a jövőben az V. „Hegy- és dombvidéki területek vízrendezése” cí­mű fejezetben kerülnek tárgyalásra. A Duna balpartján a zsilipek kezelésével lehet a belvízi védekezést ellátni. A tervezett szivattyú- telepek belvízvédekezés-fejlesztést is szolgálnak. Az adonyi vízerőmű kiépítése után a Csepel-szdget jobbpartján összegyűlt vizeket a balpartra kell majd átvezetni és a Soroksári Duna-ágba emelni. A területre 24 csatomaőrház és 148 km telefon- hálózat létesítését irányoztuk elő. Belvízvédeke­zési beruházás 16,9 millió forint. 2.222 A Dráva vízgyűjtőterülete A Dráva vízgyűjtőterületéhez tartozó 9 Dráva-bal- parti belvízrendszer a jövőben az V. fejezetben; „Hegy- és dombvidéki területek vízrendezése” ke­rül tárgyalásra. 2.223 A Tisza vízgyűjtőterülete A felső-tiszai belvízrendszerekben a ti&zalöki duzzasztás miatt belvízrendezés céljából épített szi­vattyútelepek nagymértékben növelik a belvíz- védekezés biztonságát is. Egyébként a belvízvéde- kezés a zsilipelésekre támaszkodik. A szamossályi árapasztó és a nagyari zsilip megépülte után meg kell állapítani az új mértékadó vízszineket. A Sza­mossályi és Tunyogi Holt-Számos tározóképessége belvízveszélyes időszakokban jelentős segítséget nyújt. A területen növelni kell az őrházak számát és ki kell bővíteni a telefonhálózatot. 47 őrtelep és 248 km telefonhálózat építését tervezzük. A bel­vízvédekezés beruházási előirányzata 20 millió fo­rint. A Középső Tisza jobbpartján elhelyezkedő 22., 23. és 24. sz. belvízrendszerekben a korszerű véde­kezést szolgáló csatomaőrj árások számát 13-ra emeltük. A védelmi anyagmennyiséget az előírá­soknak megfelelő szintre kell feltölteni. Az anyag- mozgatást, munkaerőbiztosítást meg kell gyorsítani. 59,6 km telefonhálózat létesítését irányoztuk elő. A terület vízjelzőszolgálatának kiépítése megkez­dődik. Belvízvédelmi beruházás 9,3 millió forint. A Jászság területén a belvízvédekezés módszer rében jelentős változás nem lesz. Összesen 20 új csatomaőrtalep építését és azoknak a meglévő te­lefonhálózatba való bekötését irányoztuk elő 300 km új telefonhálózat létesítésével. A belvízvédeke­zés hathatós végrehajtása érdekében a csatornákon és műtárgyakon vízmércéket szükséges elhelyezni és a közülük legjelentősebbeket táv-vízállásjelzők- kel ellátni. Szükség van nagyteljesítményű terep­járó szállítóeszközök beszerzésére, amelyek egyút­tal, szükség esetén önálló eneregiaellátásukkal szi­vattyúmeghajtó motorok szerepét is betölthetik. A belvízvédekezési létesítmények és felszerelések bemházási összköltsége a Jászság területén 10,4 millió forint. A Kiskunság területén 9 csatornaőrtelepet, 376 km új telefonhálózat létesítését és 42 világítóegység beszerzését tervezzük. Emellett rendelkezésre áll majd, mint fejlesztés, az Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatóság központjában tárolt, összesen 6 m3/s hordozható szivattyúkapacitás és 3,5 tonnás Diesel- tehergépkocsi is. A fejlesztés előirányzata 20 millió forint. A Középső Tisza balpart és Körösök vízgyűjtőjén a hordozható szivattyúpark növelése, csatomaőr- házak és szertárak létesítése a fő feladat. A régi korszerűtlen őrházak közül is több átépítésre szo­rul. A hírközlési lehetőségnek megjavítására 818 km új telefonhálózat építését irányoztuk elő. A csatornákon és műtárgyakon vízmércék elhelye­zését terveztük, komplex üzemi rendeltetésű zsi­lipek és tiltok esetében távjelzőmércéket irányoz­tunk elő. Fontos a hordozható szivattyúk üzemképes álla­potban való tárolása. A III. rendű csatornákon tör­ténő szervezett belvízvédelmi védekezés biztosítá­sára mindenütt ki kell alakítani a Vízügyi Társu­latokat. A Körösök belvízrendszerében a belvíz- védelmi szervezet területi tagozódását jobban össze kell hangolni a természetes vízrajzi és közigazga­tási határokkal. A közös érdekű magyar—román csatornák határszelvényében mérőszelvényt szük­séges kialakítani az érkező vízmennyiségek rend­szeres megfigyelésére. A szivattyútelepeken át­emelt vízmennyiség mérésére mérőműtárgyak be­építését javasoljuk. A területre előirányzott beru­házás 88,4 millió forint. Az Alsó Tisza balpartjára a központi készlet fej­lesztésén kívül 28 csatomaőrház, 325 km telefonr hálózat létesítését és 33 db világítóegység beszer­zését irányoztuk elő. Tervezett beruházási összeg 18,2 millió forint. 2.23 A TALAJVfZSZINTSZABALYOZAS KERETTERVE A belvízrendszerek fejlesztésével kapcsolatos elő­irányzott létesítmények — szivattyútelepek, zsili­pek, csatornahálózat sűrítés —, olykor talajvíz- szint-szabályozó hatást is fejtenek ki (pl. a Hanság területe). Ilyenkor a belvízgazdálkodás keretterve szerves egészet alkot a talajvízszint-szabályozás ke­rettervével. Egyes tőzeges, lápos talajjal, vagy ked­vezőtlen topográfiai adottságokkal rendelkező te­rületek esetében azonban a talajvíz problémáira a megkívánt belvízrendezési fejlesztésen kívül is figyelmet kell fordítani. A talajvízszint-szabályozás fejlesztés adatait táb­lázatosán, a 7. melléklet tartalmazza. 231

Next

/
Oldalképek
Tartalom