Országos Vízgazdálkodási Keretterv (1965)
X. fejezet. Vízerőhasznosítás
2. A VlZERŐHASZNOSlTÁS FEJLESZTÉSE 2.1 A tervezés alapjai 2.11 TUDOMÁNYOS KUTATÁSOK. ADATGYŰJTÉSEK, FELTÁRÁSOK, ELŐMUNKÁLATOK ÉS A TERVEZÉSI MUNKÁK ISMERTETÉSE A vízerőhasznosítás tervezésének elvégzéséhez a tudományos kutatások, adatgyűjtések, feltárások és előmunkálatok adják meg a szükséges alapadatokat, melyek segítségével a műszakilag és gazdaságilag legmegfelelőbb vízerőművek (létesítmények) megvalósíthatók. Az alábbiakban részletesen ismertetjük mindazokat az előkészítő munkákat, melyeket a vízerőhasznosítás fejlesztéséhez a Duna, a Tisza és a Mura,—Dráva völgyben elvégeztek. 2.111 Előmunkálatok a Duna vízgyűjtőterületén 2.1111 A MAGYAR-CSEHSZLOVÁK KÖZÖS DUNAI VÍZERŐMŰRENDSZER A magyar—csehszlovák közös dunai vízerőmű- rendszer előkészítő munkái során jelentős mértékű adatgyűjtési, feltárási és tervezési munka folyt. Ezeket a munkákat megelőzte, vagy kiegészítette szükség szerint a tudományos kutatás. A vízerőművekkel kapcsolatos konkrét adatgyűjtési munka, 1951-ben indult meg. Feldolgozásra kerültek az 1901—1950. évek víz- és jégjárási adatai és a vízhozammérések eredményei. A vízjárási adatok és a nyilvántartási szelvények alapján készültek a duzzasztása szintre és a duzzasztási görbékre vonatkozó számítások, 1952-ben Szakértő Bizottság tanulmányt dolgozott ki a magyar-csehszlovák közös Duna-szakaszon létesítendő vízerőműveknek a jég- és hordalékjárásra vonatkozó hatásáról. A tanulmány megállapításai alapján indultak meg és éveken keresztül folytak a közös Duna-szakaszra kiterjedő hordalékmérések és vizsgálatok. A geológiai helyzet tisztázására, a hidrogeológiai adottságok megállapítására és fedőréteg vastagságának és tulajdonságainak meghatározására részletes tanulmányokat folytattak. Ezek kiegészítésére, illetőleg a megfelelő alapadatok biztosítására nagyszámú geológiai és hidrogeológiai feltáró fúrást, ki,sátmérőjű feltáró fúrást, talajvízszínészlelő kutat készítettek a Szigetközös és a Csallóköziben, továbbá a Nagymarosi Vízerőmű duzzasztása által érintett mélyen fekvő Duna menti területeken, részben 1953—1954, részben 1958—1960. években. Az 1951-ben végzett általános, majd később a vízlépcső kijelölt helyének környezetében végzett részletes mederfeltáró fúrások képet adtak a vízlépcső alapozási és munkatér körülzárási lehetőségeire. Ugyancsak tájékoztató mederfeltáró fúrások készültek, mind a vízlépcső alatti főágban, mind a Váci és Szentendrei Dunaágban az alvízi mederkotrás előterveinek elkészítéséhez. Ezután került sor geoelektromos feltárásra, mellyel a sziklafúrások közötti szelvényeket sűrítették be. A topográfiai térképek és adatok kiegészítésére az üzemvízcsatoma nyomvonala mentén hossz-szelvény szintezés, a hullámtéren keresztszelvény felvétel, a Duna-medrére vonatkozólag szondirtaohi- graifikus mérések készültek. Végül a jelenlegi állapot megállapítása céljából bemérték az érintett folyamszabályozási művek jellemző adatait. Kiterjedt vizsgálatok folytak a vízlépcső hidraulikai kialakításával kapcsolatban. Ezek közül ki kell emelni az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem által a nagymarosi kanyarban éjszaka végzett fáklyás áramlási kísérletet és az egyetem udvarán végzett szabadtéri kismintakísérletet, továbbá a VITUKI laboratóriumában folytatott kisminta kísérletsorozatot, amely a munkatér körülzárásának az árvíz és jéglevoniulásra gyakorolt hatását és vízlépcső általános elrendezésének hidraulikai kialakítását vizsgálta. Kisminta vizsgálatot végzett a Pozsonyi Akadémia a nagymarosi hajózsilip töltésének és ürítésének módjára, végül a Ganz-gyár vízgéplaboratóriuma, a Műszaki Egyetem közreműködésével a nagymarosi vízerőmű turbinái csigaházának, járókerekének legkedvezőbb kialakítására vonatkozólag. A felső-dunai üzemvízcsatornás erőmű kismintakísérleteire még nem került sor. Kiterjedt tudományos, tervezési és kísérleti munka folyt a folyami vízerőmű, továbbá az üzemvíz- csatomás vízerőmű csúcsüzemének lehetőségeivel, módjával, értékelésével és a folyómederre gyakorolt hatásával kapcsolatban. A kiinduló adatok, feltárási munkák és tudományos vizsgálatok eredményeinek felhasználásával készítette el a generáltervező VIZITERV a magyar—csehszlovák közös dunai vízerőműrendszer 2.2 pontban kivonatosan ismertetett előkészítő tervdokumentációját, amely a Felső-Dunai Üzem- vízcsatomás Vízerőművet tanulmányi terv, a Nagymarosi Vízerőművet lényegében tervfeladati szinten tárgyalja. 2.1112 NAGYMAROS—DÉLI-ORSZ ÁGH AT AR KÖZÖTTI DUNA-SZAKASZ A Duna komplex vízhasznosítási tervezésének keretében 1957. évben elkészült az Adonyi vízlépcső első vázlatterve. A tervezésre rendelkezésre álló hidrológiai adatok, az érintett Duna-szakasz jellemző geológiai viszonyainak ismerete alapján általános jellegű és a Duna 1592—1593 fkrn szelvényében végzett rétegfeltáró fúrások eredményeinek felhasználásával, három duzzasztási szint esetében vizsgálták a vízlépcső költségeit, valamint a termelhető energia mennyiségét, a beruházás fajlagos költségmutatóit. Az 1960. évben végzett kiegészítő tervezési munkákban részletesebb vizsgálatot végeztek a duzzasztás hatása által érintett területeken, végzendő járulékos munkákra, különös tekintettel Budapestre. A vízlépcső 1957-ben készített tervanyagából változtatás nélkül átvettük a hidrológiai és geoló582
