Országos Vízgazdálkodási Keretterv (1965)
IX. fejezet. Települések, ipartelepek csatornázása és a vizek tisztaságának védelme
1.3 A fejlesztés szükségessége 1.31 TELEPÜLÉSEK, IPARTELEPEK CSATORNÁZÁSA FEJLESZTÉSÉNEK SZÜKSÉGESSÉGE Településeink csatornázása és szennyvíztisztítása kapcsán súlyos elmaradottságot kell felszámolni. A közműves ivóvízellátottság mögött — bár ennek mértéke sem kielégítő — a csatornahálózattal ellátott lakosság száma messze elmarad. A csatornázás és szennyvíztisztítás jelenlegi helyzetének gyökeres megváltoztatása, felszíni vizeink további elszennyeződésének megakadályozása központi feladat. Az ipar- és településfejlesztési előirányzatok alapvető tényezője az ipari, ill. a házi szennyvizek elvezetése és tisztítása, a korszerű technológiai alapelveknek megfelelően. Az iparfejlesztési tervek az ország ipari vízigényét az első fejlesztési időszak végére az 1960. évi mennyiségnek az ötszörösére irányozzuk elő. Természetesen a kibocsátott szennyvíz mennyisége is növekedni fog. Az ipar frissvízigényének kielégítése a jövőben fcb. 96%-ban felszíni vízkészletből történik majd, s ez a körülmény a felszíni vizek tisztaságának fokozott védelmét kívánja meg. A lakásépítési kormányprogram 1980-ig 1,5 millió lakás építését tervezi, ami a közművesítés, tehát a csatornázás terén is komoly feladatok elvégezését teszi szükségessé. A mezőgazdaság szocialista átszervezése megteremtette a korszerű, nagyüzemi termelés feltételeit. Új mezőgazdasági központok alakulnak ki. A mezőgazdaságnak fokozatosan egy helyre koncentrálódó szennyvizei (az állattenyésztés nagy férőhelyes istállói, növényvédő állomások, tejgyűjtők, gépállomások, stb.) már nem elhanyagolható meny- nyiségűek. Elvezetésük és tisztításuk feltétlenül megoldást igényel. Az életszínvonal emelkedése, a kulfúrigények fokozódása (főleg a falusi lakosság körében) is jelentős tényező, mert a gyors ütemben növekvő vízfogyasztás egyúttal a szennyvíztermelés növekedését is jelenti. Az állandóan bővülő iskolahálózat, gépállomások, közintézmények, üdülők és egyéb létesítmények szennyvízkezelésének megoldásához a csatornaművekkel el nem látott területeken szennyvíztisztító kisberendezések létesítése válik szükségessé. A közműves vízellátás nagymértékű fejlesztésével párhuzamosan a fcözcsatornázás gyorsított ütemű fejlesztése is szükséges, hogy a két közmű között jelenleg meglévő aránytalanság a jövőben csökkenjen. A közcsatomaművekkel rendelkező helységekben a meglévő hálózatot, szennyvíztisztító telepet a növekvő igényeknek megfelelően bővíteni, fejleszteni kell. A csatornázás és szennyvíztisztítás fejlesztési tervének előirányzata szerint minden város és sok község a szükségleteknek megfelelő köz- csatornahálózattal és korszerű szennyvíztisztító teleppel fog rendelkezni. Ezen túlmenően több kisebb, törpevízművel ellátott helységben, ahol a település központi része a fejlődés során már városiassá alakul ás csatornázásra viszonylag éretté válik, a kis csatornaművek létesítését úgy kell megoldani, hogy azok később a kiépítendő központi csatornamű részei lehessenek. Az ipar fejlesztési tervének egyik fontos célkitűzése az ipartelepítés területi aránytalanságainak megjavítása; az iparilag elmaradott területek, elsősorban az Alföld fejlesztése, ugyanakkor az ipar túlzott mértékű fővárosi összpontosításának csökkentése. Erőteljesen fejleszteni kell a jövőben azokat a nagyobb vidéki városokat, melyek gazdasági szempontból is ellenpólusai lehetnek Budapestnek (Debrecen, Győr, Miskolc, Pécs, Szeged). Az ipar területi elhelyezésekor a nyersanyag- és energiabázisok, a szállítási lehetőségek, valamint a munkaerő adottságok mellett a vízbeszerzési, valamint a szennyvízelvezetési lehetőségek figyelembevételének egyre céltudatosabban kell érvényesülnie. Az ipartelepítési terv főbb előirányzatainak ismertetését a vízigényes iparágak üzemegységeinek területi elhelyezésével kapcsolatosan a VIII. fejezet 1.3 pontja tartalmazza. 1.32 A VIZEK TISZTASÁGA VÉDELMÉNEK SZÜKSÉGESSÉGE A fejlesztés során a jelenlegi vízfogyasztáson felül 12 m3/s ivóvizet és 215 m3/s ipari vizet kell biztosítani. A vízigény ily mérvű emelkedése kísérője a fokozott termelésnek és az emelkedő életszínvonalnak. A fellépő vízigényeket a jövőben egyre nagyobb mértékben kell a felszíni vízkészletből kielégíteni. A felszíni vizek azonban egyúttal a vízhasználat eredményeképpen jelentkező szennyvizek befogadói is. A fő vízfolyások vize ma még csaknem bármilyen vízhasznosítási célra alkalmas, a kisebb vízfolyások között azonban sok olyat találunk, melyeknek vízminősége szennyvíz jellegű. A szeny- nyeződés olyan mértékű, hogy a víz biológiai élete teljesen megszűnt és a természetes öntisztulás már lehetetlenné vált. A fokozott vízfelhasználás és az ipar fejlődése megfelelő vízvédelem hiányában a fő vízfolyások minőségét is veszélyezteti. A vízvédelem szorosan összefügg a vízhasznosítás problémáival. A különböző vízhasználatok különböző vízminőséget kívánnak. Ezért a vízkészletgazdálkodás során fokozottabban kell tekintetbe venni a fogyasztás minőségi igényeit. A vízfelhasználás egyes módjai vízvédelmi célokra is alkalmasak, mint pl. a szennyvízöntözés. A fokozódó szennyvízkibocsátás az egyes területeken vízfelhasználási nehézségeket okoz, nemcsak az ivóvíz beszerzésekor, hanem az ipari vízellátásban, sőt a mezőgazdasági vízhasznosítás terén is. Ilyemi zavarok időszakosan még a legnagyobb vízfolyásokon is fellépnek. Az ipari szennyvizek káros hatásai sokszor igen hosszú folyamszakaszokon érvényesülnek: pl. a Bodrogon érkező szennyvízhullámok Szolnok vízellátását nehezítik. A Dunán a nehézségek elsősorban a beömlések környékére korlátozódnak. Az ivóvízellátás szempontjából elsősorban a fenol tartalmú szennyvizek kellemetlenek. Az ipari vízkivételekkel kapcsolatosan előfordul, hogy a folyam mentén települt üzemek egymás üzembiztonságát veszélyeztetik: pl. 536
