Országos Vízgazdálkodási Keretterv (1965)

IX. fejezet. Települések, ipartelepek csatornázása és a vizek tisztaságának védelme

A Duna vízgyűjtő területének többi városában (Balassagyarmat, Baja, Esztergom, Kalocsa, Keszt­hely, Komárom, Komló, Kőszeg, Oroszlány, Sop­ron, Szekszárd, Tata és Veszprém) az ipari üze­mek vízkibocsátása, kisebb mennyiségű, általában 400—3000 m3/nap. Ezekben a városokban az ösz- szes ipari vízkibocsátás 18 850 m3/nap, melyből 16 900 m3/nap ipari és házi szennyezettségű, a többi szennyezetten. Részleges, ill. teljes mértékű tisztí­tásban összesen 5250 m3/nap ipari szennyvíz része­sül. A szennyvíztisztítás módja és mértéke azonban a legtöbb esetben kifogásolható. Káros szennyvíz összesen 5250 m3/nap mennyiségben keletkezik, melynek mindössze 22%-át hatástalanítják. Az ipari víz kibocsátásából összesen 4500 m3/nap mennyiség kerül a közcsatomahálózatokba. A kisebb települések közül a 16. táblázatban fel­soroltak rendelkeznek nagy mennyiségű szennyvizet kibocsátó ipari létesítményekkel. A dunai vízgyűjtő kisebb településeinek a terü­letén igen sok olyan ipari létesítmény is található. amelyeknek a vízkibocsátása 5000 m3/nap értéknél kisebb. Ezek az ipartelepek együttesen 63 900 m3/nap vízmennyiséget bocsátanak ki, melyből 45 300 m3/nap ipari és házi szennyezettségű. A szennyvízből 16 400 m3/nap részleges, illetve teljes tisztításra kerül, a többit tisztítás nélkül vezetik a befogadókba. A tisztítás mértéke a legtöbb eset­ben nem kielégítő, ami főként a kisebb szennyvízé tisztító berendezések elhanyagolt állapotának, túl­terheltségének és gondatlan kezelésének a követ­kezménye. A káros ipari szennyvizek összes meny- nyisége kereken 13 000 nvVnap, melynek csak 46 %-át hatástalanítják. Külön említést érdemel a dorogi és tokodi ipartelepek jelentős mennyiségű és nagy koncentrációjú fenolos szennyvize, mely a Kenyérmezei patakon keresztül a Dunát is számot­tevő mértékben szennyezi. Ezeket a szennyvizeket a Dorogon épülő központi szennyvíztisztító telep fogja — a dorogi házi szennyvizekkel együtt — tisztítani. A tisztítótelep a közeljövőben kezdi meg üzemét. 16. táblázat összes Szennyezett Káros ipari Tisztítva A település neve (nagyobb üzemek) vízkibocsátás szennyvíz Befogadó m3/nap Almásfüzitő (Kőolajipari V. Timföldgyár) 20 350 11 350 6 000 4 360 Duna Ács (Cukorgyár) 16 500 16 500 3 600 16 500 Székes-Concó patak Balatonfűzfő (Papírgyár, Nitrokémia) 14 000 10 800 8 200 3 900* Veszprémi Séd Ercsi (Cukorgyár) 13 000 13 000 3 000 13 000 Szent László patak Lábatlan (Cementgyár, Papírgyár) 6 760 4 760 3 000 3 060 Duna Nyergesújfalu (Viscosa és Perion gyár) 14 750 9 900 7 000 7 750 Duna Petőháza (Cukorgyár) 40 000 25 000 9 500 40 000 Ikva Sárvár (Cukorgyár) 28 000 27 300 5 000 600 Rába Szőny (Kőolajipari V.) 19 840 1 840 1 500 19 520 Duna Összesen: 173 200 120 450 46 800 108 690 Megjegyzés: * a szennyvíztisztítás mértéke nem megfelelő 1.2214 SZENNYVIZEK HASZNOSÍTÁSA A házi szennyvizet a Duna vízgyűjtőterületén se­hol sem hasznosítják; csupán a komlói, a kapos­vári és az oroszlányi szennyvíztisztító telepen, va­lamint a tatabányai kisberendezésekben összegyűj­tött szennyvíziszapot értékesíti a mezőgazdaság. Az ipari szennyvizek mezőgazdasági hasznosítá­sára mindössze egy esetben történt kísérlet: a sza­badegyházai szeszgyár részlegesen tisztított szenny­vizét kísérleti öntözőtelepen helyezik el. Az eddig elért eredmények biztatóak. 1.222 A települések és az ipartelepek csatornázása a Dráva vízgyűjtőjén A terület lakosszáma 1960-ban 0,51 millió fő volt. Teleoülései között mindössze 2 város talál­ható: Pécs megyei jogú és Nagykanizsa járási jogú város. A csatornahálózattal ellátott lakosszám ará­nya az összlakossághoz viszonyítva 16,4%. A szennyvíztisztító telepek a lakosság 15%-ának a szennyvizét tisztítják rossz hatásfokkal. Megjegyezzük, hogy a terület ellátottsági szint­jére sokkal jellemzőbb adatokat kapunk, ha azt a viszonylag jól ellátott Pécs nélkül vizsgáljuk. Eb­ben az esetben a csatornázással ellátottak arány­száma 5%-ra, a szennyvíztisztítással is ellátottaké pedig 1,8%-ra csökken. A szennyvíztisztító kisbe­rendezések a lakosság további 2,5%-át szolgálják ki. A vízgyűjtőterület csatornázással ellátott lakos­száma a csatornázás módia szerint a következőkén- pan oszlik meg: 530

Next

/
Oldalképek
Tartalom