Veszprémi Ellenőr, 1907 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1907-03-17 / 11. szám

vériség és egyenlőség szent jeligéje alatt a mindenkivel egyformán veleszületett emberi jogokat megosztjuk, illetve azokat tiszteletben tartjuk. S ekkor szabadok is leszünk. Ekkor, de csakis ekkor lesz jogunk és okunk a nagy idők emlékét s az örök eszmének diadalát méltóan ünnepelhetni. S ez az idő el fog jönni, el kell jönnie, csak akarnunk kell, mert az Isten­ség örök törvénykönyvéből mindnyá­junkba átplántált szenthármas tétel, a szabadság, testvériség, egyenlőség, oly ra­gyogó lángbetükkel vagyon szivünkbe vésve, hogy azokat belőlünk kitörülni nem lehet. Visszhangozza tehát e szent igéket hegy és bérc! Zúgja a vihar, harsogja a fergeteg, suttogja lágy szelő! Ezektől ter- mékenyüljön meg minden a föld kerek­ségén s a végtelen világ egyetemben, mert az Eszme mit ez igék kifejeznek, — tért és időt nem ismer, mert örök vagy óh szent világszabadság ! Hgy. 2. oldal. (11. szám.) A gyermeknap intézménye. „Mert neked élned kell óh Hon ..." Kevesen vagyunk mi magyarok. Szent Ist­ván birodalmának 20 millió lakosának még csak fele se magyar, — nyelvére nézve. Az amerikai kivándorlás, a mindinkább terjedő egy-gyermek- rendszer nagyban hátráltatja számbeli gyarapo­dásunkat. A túlságosan nagy halálozási arány­szám szintén azt igazolja, hogy a magyar faj nem szaporodik azon mértékben, hogy számbeli túlsúlyával is uralhatná a jövőben ezt az orszá­got. S ha az ijesztő mérvben pusztító gümőkórt is figyelembe vesszük, mely éppen a szinma- gyarok lakta területeken szedi áldozatait s hoz­závesszük a gyermekhalálozások megdöbbentően nagy százalékát, úgy a legkisebb fokú kishitű­ség mellett is el kellene csüggednünk s kétségbe­esnünk hazánk, fajunk jövője felett. De hát a magyar, kit az isteni gondvise­lés ezer baj és veszély közt megoltalmazott s oly nagy hazaszeretettel, ellenálló képességgel a mesterség. Végre ez is megtörtént, de csak most álltak legnehezebb feladat előtt, a konyha ajtó kinyitása előtt, mert ez belülről be volt zárva. Edus egy kissé nyugtalan volt s habozott, hogy becsengessen-e ? — Testvér — szólt pajtásához, — ha az anyjukom most kijön s kérdéseket intéz hozzám, légy szives és válaszolj neki helyettem. Oly művésziesen utánzód hangomat, hogy ő nem fogja a különbséget észrevenni. — Jó, csak csengess! Nagy zakatolás és diinnyögés közt csak­hamar megjent Edus életepárja s megkezdődött a vallatás. De a feleletek, melyeket a hang-imitator Edusnénak adott, nagyon furcsák lehettek, mert ez átkozódva és kiabálva s egv seprűvel fel­fegyverkezve rontott a képzelt Edusnak s addig csépelte mig a szegény hang-imitátor a lépcső­házba nem menekült, ahová még szintén ül­dözte a felbőszült Edusné. Ezalatt azonban Edusunk zajtalanul a szobába suriant s már javában ágyába húzódott, mire hitvestársa visszatért s fogcsikorgatva be­zárván a konyhaajtót, szintén lepihent. Midőn reggel Edusné felébredt, s férjét nyugodtan s békésen ágyában aludva ' látta, homlokát dörzsölve gondolatokba méiyedt. Majd odalépett fejéhez s szokás szerint őt keltegetni kezdte. S midőn ez még mindig álmosan sze­meit dörzsölte, igy szólt hozzá: — Eduskám, ne haragudjál, de az éjjel oly rosszat álmodtam felőled ! áldott meg, nem csügged el. Lesújtva, földhöz verve, uj erőt merit s mint Anteús mindig talpraáll. Ennek a megszentelt földnek, zengzetes nyelvének, deli fajának rajongó szeretetében s nagy önbizalmában keresi és meg is találja a módokat és eszközöket, hogy a magyar fajt számbelileg is fentartsa és szaporítsa s lehetővé tegye annak az időnek eljövetelét, amidőn az a bizonyos „30 millió szinmagyar“ fogja benépe­síteni a Tisza és Duna partjait. A kormányok s társadalom, hathatós esz­közökkel s nagy áldozatokkal törekesznek arra, hogy a magyar fajt erősítsék, szaporodását elő­mozdítsák. Az amerikai kivándorlásnak észszerű és a személyes szabadságot nem korlátozó módon leendő csökkentése, máris komoly munka tár­gyát képezi. Az országos egészségügyi viszonyok javí­tása széles mederben folyik. A legutóbbi időben pedig nagyszabású intézkedések történtek a gyermekhalandóság csökkentésére. Minthogy pedig a nagy gyermekhalandó­ságot leginkább a gyermekek gondozásának hi­ánya, az elhagyottság idézte elő, a kormány állami gyermek menhelyeket létesített, melyek már is számbavehető módon teljesitik áldásos hivatásukat. Egyesületek és magánosok, nyári gyermek-telepeket létesítettek s megalakult az „Országos Gyermekvédő Liga“, — melynek ma­gasztos célja a címében is ki van fejezve. — S megalakultak mindenfelé az országban a Liga vidéki bizottságai. így megalakult városunkban is, f. hó 9-én Hunkár Dénes főispán elnöklete alatt s rögtön megkezdte működését. Kis, stilszerü falragaszok hirdetik, hogy április 2-án és 3-án „gyermeknap“-ot tartanak városunkban. Nagy cél eléréséről van szó. Nemcsak ha­zafias szempontból, hanem emberbaráti szem­pontból is. Hisz nincs szebb, bájosabb, kedve­sebb teremtménye a jósigos Istennek, mint az Ő képére és hasonlatoságára teremtett ember­csemete, a gyermek, az ő ártatlan, üde, szeplő­telen érintetlenségében? Van-e nagyobb boldog­ság, mint gyermekekkel bírni s nem e vágyó­dik a minden földi javakban és dicsőségben bővelkedő, de gyermektelen ember is gyermek után? S ez természetes! így van az ember te­remtve és ha minden egyébb szemponttól el is tekintünk, igy rendeli ezt a fajfenntartási ösztön ! Védelmezzük meg tehát a gyermekeket, kikben tovább élünk, akikben önmagunkat látjuk újjá­születni, — mint ahogy megvédelmezte őket az Isten-Ember, midőn maga köré gyüjté őket e szavakkal: „hagyjátok hozzám jönni a kisdede­ket, mert övék a mennyek országa.“ Nem lehet jó, vagy legalább is normális ember, aki a vi­rágot s a gyermeket nem szereti, a gyermek pedig gyenge, bájos virág. Ismertetjük a „Gyermeknap“ intézményét amit azt a „Liga“ értesítéséből megismertük s meg vagyunk győződve, hogy soha szebb, ne­mesebb és hazafias szempontból is szüksége­sebb vállalkozás nem került szőnyegre, mint ez! Ép ezért hisszük és várjuk, hogy minden ép gondolkozást!, egészséges szivü ember csatla­kozik a Ligához, azt tőle telhetőleg támogatja, mert ezáltal önmagát, hazáját támogatja ! A Gyermeknap célja és lefolyása a kö­vetkező: A gyermeknapon a kereskedők, iparosok, munkások, lelkészek, ügyvédek, orvosok, gazdák, tisztviselők, katonák, kávéházak, vendéglők, szál­lodák, közlekedési és más vállalatok (színházak, mulatóhelyek stb.) tulajdonosai, szóval minden­féle állású égyének önként kötelezik maguk t arra, hogy ezen egy napi bevételüknek tetszés­szerinti hányadát a gyermekvédő alap javára befizetik — ami által belépnek a ligába. ____________VESZPRÉMI ELLENŐR 19 07. március 17. E napon a társadalom minden rendű és rangú egyéne jövedelmének egy csekély önkén­tesen megajánlott hányadát gyermekvédelmi célra áldozza. Gyermeknapi vásár: A fősulyt termé­szetesen a kereskedő világra kell helyezni, még pedig olyképpen, hogy előzetes hírlapi és egyéb agitátió révén gondoskodunk arról, hogy a gyer­meknapon a szokottnál sokkal nagyobb mérvű vásár fejlődjék ki, minek révén a kereskedők nagyobb pénzforgalomhoz jutván szívesen áldoz­zák jótékony célra aznapi jövedelmüknek egy kis részét. Az agitátió : A közönség tájékoztatására, hogy melyik kereskedőnél vásároljon a gyer­meknapon az Országos Gyermekvédő Liga köz­ponti vezetősége egy piros-kék plakátot készít­tetett a következő szöveggel: Országos Gyermekvédő Liga. ijí ^ * Április 2-án és 3-án a gyer­meknapot cégünk megtartja. Kér­jük a nagyérdemű közönséget, hogy e napon minél többet vá­sároljon, mert a bevétel egy ré­szét az Országos Gyermekvédő Liga alapján k gyarapítására for­dítjuk. Vásároljunk a gyermeknapon ! E plakátok már 2—3 héttel a gyermeknap előtt a kereskedők kirakataiban feltűnő helyen helyezendők el. Az a kereskedő aki ilyen pla­kátot kíván, levelezőlap utján kérje a plakátot attól a rendező bizottságtól illetve egyéntől, aki a plakátok terjesztésével meg van bízva. Igen természetes, hogy a város hölgyei rendkívül előmozdíthatják a plakátok kifüggesztését azál­tal, hogy az ismerős üzletekben az üzlettulaj­donosokat arra személyesen felkérik. A levele­zőlapokat a rendező bizottság mind összegyűjti és beküldi az Országos Gyermekvédő Liga köz­ponti irodájába. A levelezőlap pontos k,töltésére különös súly helyezendő, már csak azért is, mert az a kereskedő akinek a bejelentő levezőlapja a köz­ponti irodába be nem érkezik, a gyermeknap után megjelenő kimutatásból és a Beszerzési forrás cimii kiadványból kimarad. Egy nyomtatvány (sárga-kék plakát) „Ma van a gyermeknap“ szöveggel a gyermeknap reggelén esetleg a megelőző estén ragasztandó ki a fenti szövegű plakát fölé, — továbbá hir­detési oszlopokra, házak falaira s egyébb fel­tűnő helyekre. A sajtó : A gyermeknap erkölcsi és anyagi sikere érdekében nagyon sokat tehet a helyi sajtó részben az által, hogy a gyermeknapot megelőzőleg különféle czikkekben és közlemé­nyekben ismerteti a gyermekvédelem fontos kér­déseit, másrészt kisebb közleményekkel ébren tartja a társadalom érdeklődését. Ajánlatos te­hát a siker érdekébenegy sajtóbizottságot szer­vezni. Reklám cédulák: Minthogy az anyagi siker nagyrészt attól függ, hogy minél több ember ismerkedjék meg a gyermeknap intéz­ményével, a Liga központi irodája kis reklám­cédulákat készíttetett, melyeket szét kell osztatni részben az utcákon, részben pedig a kereskedők és vendéglősök között, akik számoló cédulának használják fel ezeket a gyermeknapig. Jótékonysági bélyeggel ellátott szá­molócédulák-. A jövedelem szaporítása céljá­ból a Liga központi irodája készíttetett jóté­konysági bélyeggel ellátott számolócédulákat vendéglők és kávéházak részére. Ezen számoló­cédulák szétosztandók a vendéglőkben, a hol olyképen használtatnak fel a gyermeknapon, hogy a bélyeg ára (két fillér) minden vendég­nek egyenkint fölszámolandó. Oly csekély meg­adóztatása ez a vendégeknek e napon, hogy ez ellen senkinek kifogása nem lehet. Fölszólító levél: Ez szétosztandó 50-es csomagokban a kereskedők között, akik ezt oly­képen használják föl, hogy saját borítékaikban küldik szét vevőiknek, figyelmeztetvén őket azon körülményre, hogy a gyermeknapon kiegyenlí­tett számlák összegéből ugyancsak egy részt a gyermekvédő alapra juttatnak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom