Veszprémi Ellenőr, 1902 (5. évfolyam, 1-26. szám)
1902-05-18 / 20. szám
1905. májú» 18 •tán KacaviHciky-Kálmánné* ég JütintfKálmánné fáradoztak. Aj? isteni tiszteleten testületileg részt- vétt a %Veserhyi Í$r. nStgyler igazgató választmánya-is. Mise után pedig dr.Kráüit» Kálmán meleg szavakban1 emlékezett meg a mai nap jelentőségéről es Isten áldását kérte az ünneplő egylet további működésére^ Az isteni tisztelet végeztével az egész közönség felvonult a . vármegyeház dísztermébe, melynek ezen időre niár minden zugát megtöltötte az ünnepen részt venni óhajtó fényes közönség. Megjelentek a magas klérus, a kegyes- tanitórend, a honvédségi és vármegyei tisztikar tagjai, Veszprémi város női közönségének legelőkelőbbjei. A díszközgyűlés megnyitása előtt, Ssiits Ákos egyleti titkár talpra esett csinos, rövid beszéd kíséretében az egyleti választmány megbízása folytán gyönyörű virágcsokrot adott át ózv. Véghelyi Dezsőné elnöknőnek, mely után megkezdődött a jubiláris díszközgyűlés. Dr. Fenyvessy Ferencz főispán diszelnök, az ünnepély jelentőségét vázoló emelkedett hangú beszéddel nyitottá meg a díszközgyűlést. A megnyitó beszéd után, Gaát Nándor vezetése alatt : Bertalan Mariska, Csomast Béláné, Jiittner Kál- mánné, Nagy Ida, Nagy Margit, Szét bér ling Janka, Sreiner Szidi, Szeiberling Mariska, Andro- vics István, Földes László, Gubicta\a.\Q^yCöndöcs Ferencz, Hordóssy Lajos szives közreműködésével alakult műkedvelői énnekkar kellemes összhangon énekelte a „Honfidalt.“ Majd Nadelburg Alice ragadta el a közönséget. Vaszary Béla „Koldusfiu“ czimü versének elszavalásával. Ezután dr. óváry Ferencz történeti sorrendben ismertette az egylet 30 éves történetét. Egyes részeknél, hol az egylet nagyméretű jótékonyságát említette, — a közönség szinte vissza fojt- hatlan csupálkozással adott kifejezést elismerésének az egylet működése iránt. Nagy és mély hatással volt a közönségre dr. Rédey Gyula ünnepi beszéde. E csudás terjedelmű tudásról tanúskodó beszéd, a társulati jótékonyság keletkezésével foglalkozott s annak fejlődését, jelentőségét és hatását ismertette. Végül kiemelte, hogy az ünneplő egyesület e téren szintén fényes sikerrel működött s a további működésre Isten áldását kérve zárta be gyönyörű beszédét. Soós Lajosnak a mai ünnepélyre irt ünnepi ódáját Papp Margit szavalta s a közönség zajos tapsa jutalmazta a kedves közreműködő szavalását. Az egylet titkára Sxüts Ákos felolvasta özv. Báró Fiáth Ferencznének az egylet első védnökének és Báró Fiáth Pálnak, az egylet egykori buzgó titkárának szívélyes hangú üdvözlő leveleit és az érdem iránti hódolattal, szép beszéddel javasolta, hogy özv. Báró Fiáth Ferenczné, özv. Véghely Dezsőné, özv. Boda Istvánnét, dr. Pillitz Benőt a díszközgyűlés, az egylet örökös disztagjává válassza meg. Az indítvány általános lelkes éljenzés után határozottá emeltetett és az ünnepélyt a műkedvelő énekkar a „Szózat“ éneklésével zárta be, melyet a közönség állva hallgatott Végig. A díszközgyűlés programmja kimerítve lévén dr. Fenyvessy Ferencz, a fényes közönség szives érdeklődését megköszönve, a díszközgyűlést lelkes éljenzés közt bezárta. Részünkről is őszintén üdvözöljük a fényes múltú egyesületet és szívből kívánunk áldást és teljes sikert annak további működéséhez. Miként éljünk a Mknra ideje alatt ? Irta dr. Mangold Henrik kir. tanácsos* VvA különféle főrdőnemek, vagy mint az ivókúrák segédeszközei alkalmaztatnak, VESZPRÉMI ELLENŐR. vagy mint főtényezők használtatnak a gyógyulás elérésére. A fürdők akár közönséges* akár ásványvizét tartalmaznak több- j nyíre hőmérsékttk folytán hatnak és pedig: mint hideg fürdők 4* 5—9, mint hűvös fürdők -j- 10—20, mint langyos fürdők 4- 21—25, mint meleg fürdők 4- 25—30 és mint forró fürdők + 81 R. foktól feljebb. A fürdőkura tartama általában 3—8 hót közt ingadozik, mely idő folyamán vagy minden második napon, vagy legtöbb esetben minden nap egyszer, a legritkább esetekben pedig kétszer is lehet fürdeni. Úgynevezett „parforcekura* a fürdő-idő megrövidítésére igen visszás és káros eljárás, melynek csak az a biztos eredménye, hogy a betegek ilyen kúra után a fürdőhelyet sokkal rosszabb állapotban hagyják el, mint mikor jöttek. 21 fürdő három hét alatt használva teszi a rendes kúrát; 3—4k fürdő hat-nyolcz hét folyamán véve elégséges a tökéletes fürdő- kúrához. Mi az egyes fürdőnek tartamát illeti, az néhány perez, 7» és egy óra közt váltakozik. Általában a fürdő annál jövidebb ideig használtassák, mennél inkább közeledik annak hőmérséke a két véglethez, de az időtartam meghatározása főképen a beteg természetétől és betegségétől függ, mi mindig a kezelő orvosnak dolga és soha sem szabad ezt a beteg önkényére bízni. A fürdőkurák rendesen középhőmér- séki fokkal kezdődnek és annak lefolyásában a meglevő körülmények szerint a hőmérsék emeltetik vagy leszállittatik. A fürdő-orvostól meghatározott hőmérséki fokot soha sem szabad a kéz bőérzésére bízni, hanem az mindig csak a thermo- metrummal méressék. A fürdő hőmérséké- nek főkelléke az, hogy a fürdőzö kellemesen érezze magát és se hideget se tulmelegei ne érezzen. A legalkalmasabb « fürdési idő kora reggel, amikor a test az álom által erősödött és pedig vagy éhgyomorra, vagy egy csésze leves, thea vagy kávé élvezése után. Akik a fürdő- kúrával egyúttal ivókúrát is használnak, azok kora reggel fürödnek és azután isz- szák a rendelt ásványvizet, azután könnyű reggelit vesznek és csak két órával később fürödnek, körülbelül a délelőtti 9—11 óra között. E szerint a legalkalmasabb fürdő-idő vagy éhgyomorra 6—8, vagy reggeli után 9—11 óra között. Ha a fürdés délután is meg van engedve, az csak az emésztés után 5 és 6 óra között végzendő! A kúrának első és utolsó fürdői nem naponta, hanem 1—2 napi megszakítással használtatnak. Nedves, hideg időjárásnál, kedvezőtlen szeleknél, a nőknek havi tisztulásakor és gyönge egyéneknél, kik az első fürdőktől már nagyon afficiál- tatnak, több napi megszakítás szükséges. A fürdőkura ilyen időközei egyáltalán nem késleltetik a gyógyulást, sőt inkább az ilyen szünetek sok esetben annyiban hasz3, oldat-----■ ■----- ■ ' ^ 1 Tí ^ „ i y .T r rí «<** j* • riosak, amennyiben a szervezetet fogékonyabbá tesáii á fürdő gyógyító behatásáfa. Az Úgynevezett fördőküteg beálltával, a kúra néhány napra beszüntetendő. .. Gyönge, bénult, görcsös állapotra ájulásra és gutaütésre hajlamos egyének, továbbá azok, kik a fürdőben könnyen elalusznak, mindig kísérővel menjenek a fürdőbe, hogy azok rájuk felügyelhessenek és szükség esetén segítségre lehessenek, de azokkal a sok beszélgetést mellőzni kell. Kik sérvben szenvednek, a sérvkötöt ne tegyék le, minthogy a sérvek a fürdőben könnyen előesnek, de a fürdés után kell, hogy szárazzal cseréljék fel és eszerint ezen igen szükséges elővigyázat végett több sérvkötővel legyenek ellátva. Fürdés előtt minden kedélyindulat mellőzendő, továbbá erős mozgás által beálló hevülés, minden szellemi megerőltetés, valamint az emésztöerőt nagyon igénybe vevő ételek kerülendők. De a fürdőben a mozgás hasznos, minthogy annak hatását emeli, miért is czélszerü a fürdés alatt az egész testet, különösen pedig a szenvedő részeket kézzel, szivacscsal, vagy flanell darabbal gyöngén dörzsölni. Hideg fürdő után, ha a test tökéletesen megszáradt, mozgás ajánlandó, a hőfejlődés emálésére és trauspiratia előmozdítására ; gyöngébb egyéneknek, vagy melegebb fürdő után tanácsos legalább fél óráig pihenni, hogy ily módon a meghűlés megakadályozása végett bekövetkező bőr- kipárolgást bevárhassa. Egyébként minden, az ivókúránál figyelembe veendő életrendi szabályok a fürdőkuránál is tekintetbe jönnek. Fürdés után az alvás mellőzendő, az étkezés csak 7« 1 óra múlva történjék ; ezen két életrendi szabályt, mely a fürdőkura sikerének biztosításánál fontos szerepet játszik, a fürdővendégek sajnos, még mindig nem eléggé méltányolják. Fürdőkurák ellenjavaltak viselős nőknél, szoptatósoknál, havibajnál, szervi szívós tüdőbajoknál, ingerlékeny és gyönge egyéneknél, kik egy fürdő használata után is rosszul érzik magukat. Különben csak a kezelő orvos rendelése mérvadó, csak ő képes mindegyik esetben a fen- forgó mozzanatokat tekintetbe véve, ott is a fürdő használatát megengedni és óvatos fürdőkurát javaltnak és hasznosnak nyilvánítani, hol ilyen fürdőkura a laikusnak megengedhetetlennek látszik. Végül legyen még felemlítve, hogy a fürdőkura sem közvetlen a fürdőhelyre való megérkezés után ne kezdessék meg, se ne végződjék közvetlen az elutazás előtt; a fürdőkura előtt és után 1—2 napi szünet legyen. A tulbuzgalom, melylyel az utazókocsiból a fürdőbe és a fürdőből az utazókocsiba sietni szoktak, nem ritkán a legkárosabb befolyással van a megkezdendő vagy éppen bevégzett fürdőkurára.
