Veszprém megyei hivatalos heti közlöny, 1883 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1883-09-16 / 37. szám
Dr. Fenyvessy Ferencz — az ugodi vál. kerület orsz. képviselője ez évben is meglátogatta kerületének községeit. Eddig megjelent Acsád, Felső- Görzsöuy, Alsó-Görzsöny, Marczaltő, Takácsi, Vaszar, Gyimötb, Bakony-Ságh, Szent-Iván, Csóth, Béb, S?ücs, Koppány, Ádáz-Tevel, Német-Tevel, Ugod, Homok-Bödőge, Tapolczafő, Bakony-Magyar-Szent- László, Német-Szent-László, Bakony-Tamási, Ro- mánd, Péterd, Lázi, Gyiróth, Varsány, Néráp, Pápa Kovácsi, Kúp, Nyögér, Pápa-Teszér — községekben. — Ma vasárnap délelőtt Nagy-Démen és délután Lovás^-Tatona mezővárosban tartja meg beszámoló beszédjét. Központi választmány. — A felszólalások és észrevételek, a választók névjegyzékének évenkénti kiigazitása alkalmával, minden évi szeptember hó 1—2Ó-áig lévén elintézendők ; hivatalos tisztelettel megkérem a központi választmányi tag urakat, hogy az e czélból folyó évi szeptember hó 18-án délelőtt 9 órakor hivatalos helyiségemben tartandó központi választmányi ülésre megjelenni szíveskedjenek. Ezen ülésen a névjegyzékek a következő sorrendben fognak átvizsgáltatni: 1. az enyingi, — 2. a veszprémi, 3, a nagyvázsonyi, 4. — a somlyóvásárhelyi, — 5. az ugodi és 6. a zirczi választó kerület választóinak névjegyzékei. Vesz prém. 1883. évi szept. hó 10-én. ‘Véghely ‘Dezső, alispán, mint a központi választmány elnöke. Vas Gereben. — Vezérczikkünk foglalkozik azon szép eszmével, hogy irodalmunk egyik díszének, Vas Gerebennek, szülőházát emléktáblával, sírját pedig megfelelő síremlékkel jeleljük meg. E helyen felmentve érezzük magunkat a szent ügy minden bővebb ajánlgatása alól, csak azt hozzuk tisztelt olvasóink szives tudomására, hogy a Vas Gereben-emléktáblára szánt összegek Lévay Imre a »Veszprém* szerkesztőjéhez küldendők, ki azt a veszprémi takarékpénztárban helyezi el addig, mig a tervbe vett emléktáblák költségeit megütik, a tisztelt adakozók neveit pedig adakozásukkal a nyilvánosság elé hozza. A Veszprém jutási szárnyvasut részvényesei tisztelettel felhivatnak, hogy a múlt augusztus 29-én tartott gyülésbeni megállapodáshoz képest f. hó 20-áu délután 3 órára a városház tanácstermében tartandó gyűlésen a vállalat létkérdésében hozandó végérvényes határozat megalkotása végett megjelenni szíveskedjenek. Kelt Veszprémben, 1883. évi szept. 12-én. Padi Dénes. Gyászlnr. — A veszprémi székesegyházi káptalan saját és a keseredett rokonok nevében mélyen szomorodott szívvel jelenti Spránszky Ferencz székesegyházi kanonok és segiisdi főesperesnek élete 71-ik, áldozársága 46-ik évében f. évi szeptember 8-án délutáni 6 órakor a haldoklók szentségének ájtatos felvétele után, rövid betegség következtében történt csendes elhunyták Az engesztelő szent mise-áldozat f. hó 10-én reggeli 9 órakor a székesegyházban fog az Urnák bemutattatni; hűlt tetemei ugyan az nap délutáu 5 órakor az alsóvárosi sirkertbeu eltétetni. Veszprémben, 1883. szeptember hó 8-án. Az örök világosság féuyes- kedjék neki. Fenyvessy Ferencz és a liorvátok. — A mi derék Fenyvessy Ferenczünket ugyancsak megszerették, a horvátok. Traktálják is szebbnél szebb titulusokkal. A napokban küldtek Zágrábból egy levelező-lapot, melyen a fertelemnek minden kifejezését összehalmozták rá. Egyik liorvát lap meg felszólítja a horvátokat, jegyezzék meg jól Fenyvessy Ferencz nevét, mert jönni fog az idő, mikor Fenyvessy összes választói sem fogják megmenteni tudni őt a horvátok boszujától. — Már most Fenyvessy barátunknak nem adhatunk más tauácsot, mint: Rettegj Bizáncz ! A veszprémvidéki kath. néptanítók ön- képzö és segély-egylete — e hó 13-áu tartotta ő^zi nagy;"'! ét Telei ltak: mltságos Pribék :'ván ic> lt dlspök n mint az egylet védnöke és Lévai gymnasiumi igazgató. Az egylet tagjai a idő daczára számosán megjelentek A s 9 orakor vette kezdetét az egyleti In mr beszédjével, azután felolvastatott a múlt t. naggyülés jegyzőkönyve, mely ki yben hagyatott s átíratott. A gyűlő? tárgy óvetkezők voltak: 1-ör. Azon egyleti tagok, k ' éven át a tagsági illetékekkel hátrálj aradra »szőri felszólítás daczára sem tettek eiüget k geiknek, sem pedig késedelmüknek okát ne. Iták, az egylet alapszabályai értelmében t tagjai közül kitöröltettek. — 2 or. Rák Ja . prtíni tanító ur, mint az egylet által kiküldött iszágog tanító-egylet képviselőjének be.H...ám< ■■ ■ (!jn nyet olvasóink vesznek. 3-or. loluai á tanító ur tartott felolvasást a babonáról: Vigy fajos veszprémi tanító ur pedig az . -8.’- fmn a számtanitás miv.:nii ' u [ind a két felolvasás köztetí "zesült 4-er A jövő tavaszi uagygyülé . fajos veszp’ mi tanító ur gyakorlati e'oadá :zott V ;g . lépések tétettek, hogy a gyű' í tauito: k zségük részéről, mint ez má m igen he; esen divatban van, fuvar- é ,‘u része: nekíoPibok czim alatt Baráth Sándor r etet ad ki, példányonkiut 1 frt 50 kr i a !• afolyt jövedelem egy részét a hin gdi íi íek alapja javára for i kiadótulajdonos szeriét árhoz Budapest Mária alá iniezendok, a muuka ez év “7 T? ■■ k»u nagyja el a sajtót. Uymege: »sités. — Az enyingi f fyai a m. kir. belügyim- mt,/ i ,: szám alatt a bemutatói i ellátta F át. "'j' ttrédén — az ott feunálló nyári tá.irdaáiiöwasnak ez íaeuyre való bezáratása mellett egy uj a póstával egyesitett m. kir. államtávirda- mellékállomás korlátolt napi szolgálattal nyittatott meg, mely évenkiut csak a téli idény tartama alatt fog működni és a nyári állomásnak megnyitása napján, mindannyiszor bezáratik. Utonállás. — Keddre virradóra egy szegény mosónő' ment munkába. A pandúr-laktanya közelében egy ismert asztalos nem tudni, mi szándékból és mily állapotban, űzőbe veszi a nőt, ki előle egy szomszédos házba menekült. Az ütött lármára az üldöző elillant, de neve a rendőrségnél tudva van. Jó lesz az illetőt orvosilag is megvizsgáltatni. A Fülöp-temetö. — Egy pár kérdést kell városi hatóságunkhoz iutézni. Mi történik a Fülöp- temetővel ? Be íog-je az már kerittetni ? Es ha be- kerittetett, nem. fog-e temető-kereszttel elláttatni, felszenteltetni és azután befásitva reudeztetni ? A „Vasmegyei közlöny“ — derék szerkesztőjét, Török Ernő urat azon szomorú csapás érte, hogy fiacskája, Ernő, 17 napi súlyos szenvedés után szeptember hó 11-éa roncsoló toroklobban jobblétre szeuderült. Isten vigasztalja meg tisztelt kartársunkat és enyhítse lesújtó nagy fájdalmát. 6- és ujtestamenfutni szentirásbeli mondatok. — Rövid elmélkedésekkel és imákkal, ovoddk, iskolák és buzgó keresztyén szülék számára szerkeszté és kiadja: Varga Mátyás volt iskolai tanító. Székesfehérvár. 1883. — czime egy kis füzetnek, mely vallásos lélekkel, kiváló gonddal és czólszerü beosztással az év minden hetére, jó formán a hét minden napjára egy-egy magvas és tanulságos szentirási mondatot hoz megfelelő elmélkedés mellett. Megkapóan szép előszó; tanulságos az utószó, melyet szép napi fohászok zárnak be. A füzetke nagyon olcsó, 30 br. és kapható a szerzőnél Lajos-Komáromban. Simonyi nyelvtana. — Egy kritikai tanulmányt vettünk, e czimeu Tbewrewk Árpádtól, ki erélyesen sikraszáll nyelvünk érdekében. E kritikai tanulmányát e sokatmondó jelszó alatt adta ki: „Nyelvünknek alig árthat valami annyit mint egy esztelen grammatika. Ilyet tankönyvül ajánlani vagy használni, valóban nagy felelőséggel jár “ Az a cséplőgép. — Hock Jáuos, rátóthi illetőségű 16 éves itju, szept. hó 11-én Hajmáské- ren a püspökségi majorban működő cséplőgépnél kévét adogatott; dolog közben megcsúszott s ballábával az etetőbe esvén az által egész fel a ezomb Ízületig összezuzatott. Roppaut mennyiségű vérvesztéssel hozatott be már haldokolva a Veszprém városi kórházba esti 5 óra után, ahol 8 órakor meg is halt. Élete megmentéséhez műtét által sem volt semmi remény. A cséplőgépek körül dolgozóknak nem lehet eléggé figyelmükbe ajánlani a legnagyobb vigyázatot és óvatosságot nemcsak önön magok testi épsége sőt életbiztossága végett, de különösen azon szempontból, hogy gyermekeket az ily gépek körül különösen azok közvetlen közelségében ne alkalmazzanak. — Okulhatnának már az emberek a sok számtalan szerencsétlenségen. Köszönet-nyilvánítás. — Az eöskfli rom. kath. iskola és tamtó-lak felépítése költségeinek fedezéséhez, a várpalotai izraeliták 9 forint 70 krral járultak, mely összeget a hitközség tanitója által szives sorok kiséretébeu, az iskolaszék elnökéhez kézbesítették. E jótéteményt megköszönve; kívánjuk, hogy minden jóra való törekvésüket, a századok Ura megfizetése és áldása kövesse, úgy, abogyau megígérte volt Jer. 17, 10. próféta által. „Megfizetek mindenkinek az ő útja szerint és az ő törekvéseinek gyümölcse szerint.“ Eöskü, 1883. szept. 8 áu, rom. kath. iskolaszék elnöke. Vásár. — A veszprémi országos vásár f. hó 17-éu azaz holnap lesz megtartva. AHgyázatlanság. — F. hó 13-án d. u. 1-óra tájbau a koma-kut mellett épülő Horváth-háznál dolgozó kőmivesek egy rosszul elkészített állásról lezuhantak. Kettő súlyos sérüléseket szenvedett, a többi négy azonban már egy óra múlva ismét muukába állt. Az ily építkezéseknél alkalmazott állások készítésénél a legnagyobb vigyázat szükséges, mert különben a vigyázatlanságnak szomorú következményei lehetnek. Utczai verekedés. — F. hó 11-én este 8 óra tájbau egy szolgáló vizet vitt fején a koma- kutról; midőn a 8zebenyi-féle ház előtt ment, egy mezitiábos suhancz meglökte, mire a fején levő dézsa félrebillent és bezúzott egy ablakfiókot. Benn a szobában Manheim Dávid szatócs leányának lakodalmas népe mulatott. Az ablakbetörés zajára kifutottak vagy buszán s a leányt minden könyörgése daczára véresre verték. A zajra házából kijövő Ozollensteiu Ferencz ur látva, hogyan ütik- verik a zsidók azt a szolgálót, aunak védelmére kelt, mire valami Grók nevű (nem zsidó) úri ember kétszer arczulüíötte. Ezalatt a nagy zajra sokan oda csődültek s már-már elégtételt vett volna a tömeg, ha Czollenstein Ferencz ur le nem csillapítja őket. — Nem ajánljuk, hogy hasonló esetek ismétlődjenek, mert végzetes következményeket vonhatnak maguk után. Különben mind Czollen- steiu Ferencz, mind a leáuy panaszt tettek a kir. járásbíróságnál. A régi egyforintos államjegyek — e hó 30-áu vonatnak vissza a forgalomból, ez időn túl csak a bécsi birodalmi központi pénztár és a bécsi és a budapesti állampénztáraknál fogadják el őket fizetésül, mig az országos pénztárak és hivatalok csak az uj egyforintos államjegyekkel leendő kicserélés végett veszik őket át 1884. szept. 30-ig, 1884. október 1-től kezdve az állampénztárait is csak kicserélés végett fogadják el a forintokat, 1887 január 1-től 1888 juuius 30-ig pedig csak a a közös pénzügyminiszter úrhoz intézett, bélyeges folyamodvány alapján történhetik meg e jegyek kicserélése, azotul pedig teljesen értéküket vesztik. Garázda suhanezok. F. hó 8-án éjjel két csavargót fogott el a városi reudőrbiztos, kik igen sok ablakot bevertek. Átadattak a kir, járásbíróságnak. Tóth Béla — színigazgató úrtól e sorokat vettük; Tekintetes Szerkesztő ur! A „Szinószeti közlöny* f. hó 9-én 37. sz. a. s a „Váczi közlöny“ T. hó 9-én 37. sz. a. megjelent lapokban Hálátlan színigazgató czim alatt a „Veszpréméből idéztetett egy újdonság, mely velem ‘foglalkozik. Nehogy Tekintetességed felüljön e hitvány lapoknak s irányomban — tudtommal — eddig táplált rokon- szenvét elveszítsem, mellékelve van szerencsém f. hó 5-én kelt nyílt levelemet Tekintetes Szerkesztő úrhoz megküldeui. Egyszersmind alázattal felkérem Tekintetességedet, kegyeskedjék az elmúlt télen Veszprémbeni működéseim alatt ott szervezett jóakaróimat és barátaimat a fent említett lapok rossz akaratú rágalmairól nevemben meggyőzni, mert a mellett, hogy az e fajta piszkolódűs maga-magát is megboszulja, éu sem maradok egyiknek sem adósa. Tekintetes Szerkesztő ur nagybecsű jóindulataiba ajánlva magamat. Szarvason, 1883. Szeptember 10-én hazafiul üdvözlettel tisztelő szolgája Tóth Béla színigazgató. — Fenti sorok kíséretében vettük Tóth Béla színigazgató urnák a „Vác{i közlöny és a „Színészeit Közlöny“ szerkesztőségei ellen, majd „őszinte szó az országos szinészeg vésőiét t. tagjaihoz-' intézett nyílt leveleit is, melyek, fájdalom, telvék a pasquilhoz alacsonyodé kifejezésekkel. Áz egész ügy tőlünk sokkal távolabb áll, minthogy annak bárminő elintézésébe máskép, mint jóakaratu tanácscsal befolynunk lehetne és illenék. A nevezett lapok részéről súlyos vádak emeltettek Tóth Béla szinigazgató ur ellen; tudtunkkal pedig mind a két lap bir a hírlapirodalomban aunyi tekintéllyel, hogy ilyetén vádjai agyon ne hallgattassanak. Tóth Béla szinigazgató urnák sem szabad azokat agyonhallgatni és igy rá nézve sincs, de nem is lehet más forum, mint az országos szi- nészegyesület központi tanácsa, mely hivatva van ezen ügyben dönteni. A szinügy jól felfogott érdeke követeli, hogy a központi tanács döntő tekintély legyen. Elgázolt telién. — Múlt szerdán délután a személyvonat Városiőd mellett egy tehénen és két borjuu ment keresztül. Valóban az Isten őrizte, hogy a vonat kinem zökkent é3 óriási katasztrófa nem állott be. Himlő. — Városunkban a múlt napokban egy-két himlő-eset fordult elő, mely halállal végződött. A városi orvos jelentésére a közegészség- ügyi bizottság múlt pénteken ülést tartott, melyen óviutézkedéskép az ujra-beoltás szükségessége kimondatott, mert az eddig elhaltak be nem oltattak voltak. nullabüz. — Többeknek, akik az alsóvárosi sirkertbeu érzett hullabüzre figyelmünket felhívták, megnyugtatásul közölhetjük, hogy a sírboltok mellett levő vizfelfogó gödör, mely a sírboltok falát átnedvesitette, a kórház-kert közepére fog áthelyeztetni. A pápai izr. iskola ügyében — vettünk Pápáról levelet, melyben az állittatik, hogy a már nyugdíjazott Öreg Klein Fülöp tanítót bízta meg ismét a hitközség a további tanítással egy qualifi- catióval nem biró orthodox fiatal ember segédke- zése mellett. A levél zárszavai ezek: „Az eljárás igy is, úgy is törvénytelen, ajánljuk a kir. tan- felügyelőség figyelmébe.“ „Üstökös.“ — Igaz, hogy a fránya csillagok sok zavart csinálnak ezen a földön. Talán nem fog ártani, lm azokat a zavargó égitesteket egy hasonló földi égitesttel ellensúlyozzuk erre ajánljuk tisztelt olvasóinknak a Budapesteu megjelenő „Üstökös“ élczlapot, nyújt ez anuyi nevettetőt, hogy fityet hányhat utána az olvasó a világ bajainak. Előfizetési ára negyedévre 2 frt. Agyonszurták. — Tüskeváron folyó hó 8-án Kisasszony napján volt a búcsú! Ritka búcsú múl el a nélkül, melyen véres verekedésnek tanúi ne lehetnénk! Legtöbb búcsúnak utójátéka a törvény- széki termekben játszódik le, — és ott nyer végső megoldást! — így történt Tüskeváron is! — A vidék faluinak legényei összejöttek, hogy mulassanak, tánczoljanak és vigadjanak kivilágos kivirrad- tig! — Eljött valami Szabó nevezetű deveoseri legény is mulatni és — meghalni! — A vidék legényei bázsártos magaviseleté miatt nem igen tudták szívelni; e miatt haragudtak is reája; haragjukat haragosai a tüskevári búcsún töltötték ki rajta, a mennyiben a korcsmában mulatás közben agyonszurták! — Mikor szokik el már legénységünk attól, hogy a búcsúra ue embert ölni, hanem vigadni kell menni! — Adja Isten, hogy mielőbb elszokjék! Lólopás. — E hó 7 és 8-ika közötti éjjel uyolez tiz tagból álló olábezigáuy banda a szeut- gáli határból, egy szeutgáli ember elől éjjel 12 órakor 5 drb lovat elraboltak! Hiába kérte a szegény őrző ember a gaz czigány bandát, hogy ne hajtsák el lovait, azok nem törődtek vele: elhajtották ! Sőt az embert agyouütéssel fenyegették ! — Mire lármát kiáltani az ember a községbe meat: addig az oláhezigányok eltávoztak! — T. Dörögdig el tudták őket csapázui, de ott elvesztették nyomukat. — Azért folytatták a keresést! — Amint tudósítónk értesült az őt ló közül egy hazament. Adná az Isten, hogy mind haza menjen! X. Gyomorgörcsök, rósz emésztés. — Egger szoda pasztillái eddig utolérhetlennek bizonyultak ; különösen nehezen emészthető étkek köny- nyen oldására jó hatással bírnak és e szerint legjobb szer a test erősítésének és táplálásának elősegítésére. — Emésztési gyöngeség, gyomorégés, sz -ulás és a mindenféle gyomorhurut ellen csalhatta és biztos hasznos hatásúak. Kitűnő bepróbált szer megrögzött és makacs köszvény és tüdővész eseteiben is. Lapunkban megjelent erre vonatkozó hirdetéseket legmelegebben ajánljuk a közönség szives figyelmébe. Halálozás. Szeptember hó 7-től 15-éig. Özv. Sülé Já- uosné, 43 éves, tüdősorvadás. Klárik Erzsébeth, 5 éves, gyermekaszály. Szabó János, 1 éves, hörglob. Özv. Bognár Antalué, 72 éves, végelgyengülés. Spránszki Ferencz, 71 éves, végelgyengülés. Krieg Sándor, 2 hónapos, hörglob. Gluck Antal, 1 éves, gyermekaszály. Oláh Anna, 19 éves himlő. Dr. Jischer Déla, város orvosa. A magyar gyermekek veszedelme.*) Politika és napi lapjaink a legcsekélyebb eseményt, mely Európa politikai átalakulásában úgyszólván semmitmondó, hűségesen megbeszélik, mig egészségügyünkkel, mely nemcsak magasabb társadalmi és nemzeti érdekkel bir, hauem nyomós jelentőséggel is nagyon mostohán bánnak el s amennyiben vele foglalkoznak, az csak arra szorul, hogy itt-ott e vagy ama járvány kitörését említik fel s legföljebb a halálozási statisztikát közük. És hogy mi magyarok jelenleg Európa valamennyi népe között a legnagyobb részt szolgáltatunk a halálozások sorrendjében, az már bebizonyított tény, ellenben az a hit, mely néhány év előtt elterjedt s mely azt illette, hogy a tiszta magyar faj kiveszőben van, utóbb hivatalos adatokkal czáfolta- tott meg. E hivatalos czáfolat ugyanis azt tartalmazta, hogy a tiszta magyar faj nemcsak, hogy a kihaláshoz nincsen közel, hanem az utóbbi években annyira megszaporodott, hogy más nemzetek szaporulatával össze sem hasonlítható. És ezen örvendetes eredmény annak a körülménynek tulajdonítandó, hogy Magyarországon a születési arány nagyon kedvező. De ennek ellenében áll az 5 éven alóli gyermekek borzasztó halandósága, mit az előttünk fekvő statisztikai adatok sokkal ólénkeb- ben bizonyítanak, semhogy letagadhatnék. Ez a kérdés akadémiánk közönye, a természettudományi társulat és az orvosi egylet indo- lentiája daczára többször szőnyegre került már, anélkül azonban, hogy a hozzáértők beleszólása nélkül valami eredményre vezetett volna. Az első ok nem a rósz vagy a viszás bánásmódból, nem az orvosok mellőzéséből és a kuruzslók és a javasasszonyok eljárásából meriltetett, nem a műveltség hiányában kerestetett, hanem a születés nagy számarányában. És e vélemény azon alapult, hogy ott, ahol kevés népességre aránylag sok születés esik, tehát ahol a születési számarány rendkívüli, ott sokkal több a gyermekek halálozásának száma. Ezzel körülbelül ki lehetne mondani az eredményt, hogy a gyermekek BŰrűbben halnak el, mint a felnőttek ; minél nagyobb számban születnek a gyermekek, annál nagyobb számban balnak el, annál nagyobb a pusztulás számaránya, melyet a nép gondos, czélszerü, gyöngéd bánásmód által tetemesen csökkenhetne! Meghajolunk a statisztika kérlelhetlen betűi előtt, elhisszük, hogy gyermekiünk halálozási aránya valóbau ilyen, de nem adhatjuk meg, hogy a halandóság főoka ez. Föltéve hogy a születések nagyobb száma vagy röviden a kedvező arány, önmagával hozza a halandóság nagyobbodását is, azt is megengedjük, hogy már ebbeu magában egy, a gyermekek halandóságára névé prádisponáló momentum fekszik azaz, hogy egyértelmű volna azzal, hogy a kedvező születési arány magával hozná a gyermekek élhetetlenségének csiráját. A valóság azonban másként tünteti fel a dolgot és ami e tekintetben egyesekre nézve áll, körülbelül megállhat az egész összeségre nézve is. Az a körülmény, hogyha egy házaspár évenként egy-egy gyermekkel szaporodik éppen nem kedvezőtlen jel, sőt inkább bizonyítéka annak, hogy mindkét házasfél normális egészségnek örvend, mig a hosszabb gyermektelen házasság után várva- várt vagy a hosszabb szünetelés után bekövetkezett szülések szabályszerint azt bizonyítják, hogy a házasfelek egyike vagy másika nem örvend többé a kellő egészségnek. És mig a zavaratlan egymásutánban következő szülések oly gyermekeket reprodukálnak, melyek — legalább eleinte — normális testi erővel bírnak, a hosszasab szünetelés vagy hosszas gyermektelen házasság után szült csecsemők sokkal csekélyebb életképességgel, sokkal gyöngébb szervezettel jönnek a világra s nagyon alkalmasak, hogy az első adott alkalommal elpusztuljanak. Mig tehát az első esetben a gyermekek alkotása a szülők jó egészségének bizonyítékai, addig a második esetben kivilágiig az, hogy a szülők egy része valamely rendellenes egészségi viszonyban állnak. Tehát a termékenység maga még nem vonja maga után a gyermekek halandóságának kővetkez- méuyét. — Az ok, mely miudig segítségül hivatik midőn az oly frigyekben, melyekben pl. tiz év leforgása alatt nyolez,- tiz gyermek születik s ezek egy része meghal, nem azonos alapou nyugszik, hogy a gyermekek talán nagyon is hamar következtek egymásután, hanem azon, hogy áldozatául estek a három első gyermeki főbetegséguek, melyek: az emésztés, a légzés és az idegek betegségei. Mert ha a nagyobb Produktivität már magában véve feltételezné a halandóságot, úgy a gyermekek, melyek a halál csiráját éppen a gyakori szülés következtében nyerték, szervi vagyis alkati betegségben mennének tönkre. Egyes esetekben azonbm csaknem szabályként találjuk, hogy csupán a fennevezett második kategória gyermekei vesznek el szervi és alaki hibákban és e katogoria az, mely csupán a ritkán születésnek telel meg. A körülmény, hogy a hyperproductió a termények további kifejlődésére és tenyészképességére nézve maga is jelentékeny befolyást gyakorol, az állat- és növényországban is élesen bebizonyul, de külöuösen az utóbbiban. A teljes virágdíszében álló fának virágai nagy részét el kell veszítenie, hogy a megmaraáottaknak elegendő termékenyítő nedvet szolgáltasson, azokat gyümölcsökké érlelhesse; tehát a virágok kifejlesztésére szükségkópen kell egy részüknek a megsemmisülése; ugyanezt találjuk többé-kevésbé az emberek tultermékeuy- sége alkalmával. Minthogy azonban asszonyaink évenként csak egy gyermeknek adhatnak életet, az a körülmény, hogy évenként egy gyermek jő világra semmi esetre sem beteges tüuet s a gyermek bőven ellehet látva életerővel. Gyermekség és halál! oly ellentmondó két fogalom ez, hogy talán csak a mindennapi tapasz*) E figyelemreméltó czikket az „Oktató Háziorvos1' ajánlására felvettük, mert mi is kiváló fontosságot tulajdonítunk a magyar faj érdekében a magyar gyermekek ápolásának. Szerk,
