Veszprém megyei hivatalos heti közlöny, 1883 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1883-09-16 / 37. szám

T A N Ü Gr Y. Beszámoló beszéd a{ 1883-ik évben ‘Budapesten tartott Il-ik orszá­gos képviseleti tanító-gyűlésről. Kák János, küldött által. Tisztelt tanitó-egyleti Tagtárs urak! Önök szívesek voltak engem f. é. junius 7-én tartott ta­vaszi nagyülésünkön a Il-ik országos tanítói kép­viseleti közgyűlésre küldöttül megválasztani. Én önöknek eme becses figyelmüket és bennem helye­zett szép bizalmukat szivem mélyéből köszönöm: de menynyire lehetek szerencsés bennem helyezett I várakozásuknak megfelelni, nem tudom; azonban kérem, legyenek meggyőződve, hogy én ott az or­szág színe előtt megjelenve, egy perczig sem fe­lejtkeztem arról, miszerint az ügy, tisztelt küldőim és a magam érdekének, melyet képviseltem szem előtt tartása mellett, a fennálló helyzet és körül­mények közt tiszta meggyőződésem szerint ipar­kodtam eljárni! Tisztelt Tagtárs urak 1 Hiszem, önök az or­szág fővárosában f. é. augusztus .18-tói egész 26-ig lefolyt Il-ik országos tanitó-képviseleti gyűlésnek a napi- és szaklapok utján elég híven közölt minden mozzanatát ismerik s igy lesznek szívesek engem attól felmenteni, hogy az említettem lapok által közölt gyűlések lefolyását még egyszer bővebben ismertessem, meg fogják nekem engedni, hogy az ott követett magamtartására és a kath. érdekeink ügyében történtekre szoritkozhassam tüzetesebben mai előadásomban és ha legjobb szándékomtól ve­zérelt eljárásom nem látszanék elég corectnek, ké­rem azt nem a jóakarat hiányának, hanem azon körülménynek és helyzetnek tudni be, a mely rész­ben a dolog előre nem látható menetrendjének, részben a kelyzet újdonságának, és részben végre azon szerepnek, mely részemre azon párt által ju­tott, melyhez küldötti minőségemnél fogva szük­ségkép csatlakoznom kellett. Tisztelt Tagtársak! Önök bizonyára tudják, hogy az első országos tanitó-gyüiés 1881-ben az elvi kérdések és a különböző jellegű iskolák étdekei miatt már akkor pártokra oszolt, s ha a felekezeti, illetőleg a vallásos szellemű iskolák tanítói a fele­kezet nélküli, illetőleg a vallásossággal mitsem törődő iskolák tanítóitól az egymástól lényegesen eltérő elvek és törekvések miatt akkor két ellen­tétes táborra oszlottak, nem maradhatott el most sem, hogy a múltak tapasztalatain okulva a haza kath. tanítósága ismét külön ne tömörüljön s egye­süljön továbbra is érvényt szerezendő a kath. taní­tási és nevelési elveknek. Ezen indokok vezérelhet ték Petrovácz József és Fonyó Pál előnyösen ismert kath. tanférfiakat a kalocsai egyházmegyéből, kik a kath. tanitó-egyesületek küldötteit f. é. aug. 17-re pártértekezletre a bpesti kath. tanitóképezde helyi­ségeibe egyenkint meghívták. Ezen pártértekezle­ten megjelent ez alkalomból mintegy 60—70 ta­nító, ki.E s&ym,(‘WSozéraYtást fogadván párttestületté alakultak. Tisztviselőkul megválasztattak, nevezete­sen : elnökül Petrovácz Józsefet, alelnökül Fonyó Pált, jegyzőkül Tormási Jánost és Holler Gyulát. Miután a következő napra kitűzött uagygyülési előértekezleten való magunktartása iránt az intéz­kedések megállapittattak az elnök vezetése alatt egy küldöttség választatott meg, hogy aug. 18-án délelőtt a {óvárosban időző esztergomi herczeprimás és kalocsai érseknél a párt nevében tisztelegvén, kérjék meg, hogy az ezideig még számos igazolat­lan kath. küldöttek ügyében a magas közoktatás- ügyi minister urnái közben járni méltóztassanak. Ő eminentiaik kegyesen fogadták küldötteinket és a kért közbenjárást meg is tették, mire a pár­tunkhoz tartozó küldöttek Fonyó Pál, Perap Antal, Pálics János, Fder Sándor egyháziak, Haunig An­tal és Sepegi János világiak kivételével mind iga­zoltattak. Az indokok, melyeknél fogva nevezett elvtársainkat nem igazolták, a lapok közölték mái­nkkor s igy azok köztudomásúak. Fonyó Pál, da­czára annak, hogy nem igazoltatott, nem hagyta azért el a fővárost, hanem jelen volt minden nagy- és pártgyülésen és mint az utóbbinak alelnöke ezen a legtevékenyebb részt vett. Pártgyülésünkön megállapittatott továbbá ez alkalomból, hogy kath. érdekeink megóvása szempontjából elvtársaink kö­zül Petrovácz József és Tormási János leend álta­lunk a nagygyűlések tisztikarába beválasztandó és pedig az első alelnöknek, a második pedig jegyző­nek, de csak az utóbbinak megválasztása sikerült. Pártértekezleteinken, amelyeken majdnem minden katb. tanitó-egyesületi küldött vett részt s igy számra mintegy nyolczvanan lehettünk folyton jelen, előre megbeszéltettek a másnapi teendők magunktartását illetőleg; kijelöltettek ezeken a fontosabb tárgyak és szakosztályok, amelyeken való tömegesebb részvételre hivattak fel elvtársaink, hogy igy érdekeink már előre mintegy biztosíttas­sanak, mielőtt azok a plénum elé kerülnének. Szóval, főgondja volt pártgyülésünknek, hogy kath. érdekeink a felekezetnélküliekkel szemben lehető­leg megóvassanak, mi sikerült is, amennyiben az ellenünk szándékolt sérelmes törekvéseknek élét lehetett venni a szakosztályok ülésében Csak egy lényeges és igen érzékeny sérelmet voltunk kény­telenek elszenvedni és ez az orsz. tanitó-képviseleti gyűlés szervezetének 4 §-a, a mely szerint a kath. egyházi tanférfiak, még ha azok mint képesített tanítók a tanügy körül működnek is, az országos tanító képviseleti küldöttségtől kizárvák. E pont­nál, miutha csak előre balsejtelmek szállták volna meg az elvtársakat, történtek a legkörültekintőbb intézkedések. A szervezeti szakosztályba lehetőleg nagy számmal iratkoztak be elvtársaink, hogy a nevezett szakasz az óhajtott módosítással már itt vitessék körösztiil, azonban legnagyobb sajnálatunkra elég zajos vita után reményünket czélunk elérésé­ben a nagygyűlésbe kelle helyeznünk; izgatottan vártuk ezek után a szervezeti szabályok tárgyalását az említett szakasznak az előadó által történt felol­vasása után pártunk vezére azonnal megtette az Mvtársak nevében felszólalását, beadván az általunk kívánt módositványt, mely azonban heves ellenmondá­sokra talált az ellen párt részéről, mire beadtuk Írásban (nem busz, hanem negyvenkét aláírással) a névszerinti szavazás kérvényét; egyidejűleg azonban az ellenzék részéről is nyujtatott be egy ellenmódositváuy, melyet az elnökség sietett első sorban szavazás alábocsáj- tani s miután pártunk hozzájárulása nélkül legalább is nagyon kétesen volt kivehető a többség, mi mó- dositványunk mellett a névszerinti szavazást hatá­rozottan követeltük, óriási zaj keletkezett erre a házban, melyet az ellenzék által befolyásolt elnök csak az ülés negyedórái felfüggesztésével volt képes megszüntetni. Szünet után sietett az ellenzék a szervezeti szabályokból kimagyarázni azt, hogy miután az általuk benyújtott mődositvány fölött már előbb megtörtént a szavazás, a mi módosit- ványunk tárgytalanuá vált s mint ilyen szavazás alá többé nem bocsájtható. Mi pedig még ezután is határozottan követeltük a névszerinti szavazást annál is inkább, miután a nagy zaj közt lefolyt ellenmódositváuy fölötti szavazás eredménye előt­tünk kétségesnek látszott, amennyiben a többség mellette vagy ellene még az ellenpróba után is csakugyan kivehető nem volt. Az elnök most az ellenpárt zajos tetszés nyilvánítása mellett az el- lenmódositvány előnyére kimondotta a határozatot; s mi nem csekély harcz után kénytelenek valánk a változatlant eltűrni s azon reményben vonulni vissza, hogy kath. érdekeinken ejtett eme sérel­met a jövőben nagyobb szerencsével fogjuk orvo­solhatni. Eddigi rövid előadásomból kitűnik, hogy kath. érdekeink a szervezeti szabályok 4. §-áuak kivéte­lével megóva lettek, mi a kath. tanitóságnak ily számmal való megjelenésének és magatartásának tulajdonítható. De vau még egy, mi a kath. tan­ügyre messze kiható következményű és ez : a kath. tanitó-egyletek országos képviseletének eszméje , vagyis, a kath. tanitó-egyletek országos szövetsége. Miután a kath. tanférfiaknak s vallásos szellemű kath. tanügyünknek számos oly érdekei vannak, melyeket csak egyesült erővel lehet megvédeni, ki­fejteni és érvényesiteiii minden irányban; ilyen a kath. tanférfiak tekintélyének emelése s megóvása a kormánynyal, felekezetnélküli iskolákkal és más hitfelekezetekkel szemben; ilyen az egyházmegyei segély és nyugdíj-intézeteknek országos létesítése és felvirágoztatása ; ilyen a kath. tanító-egyleteknek országszerte való meghonosítása és működésének egyöntetűvé és összefüggővé tétele; ilyen a képzet­tebb, buzgóbb és érdemesebb kath. tanférfiaknak a magasabb és jobb állások elnyerésében való támo- mogatás mikéntjének és módozatainak megállapí­tása ; ilyen a kath. irányú szakközlönyök felvirá­goztatása stb. azért kimondotta pártgyülésünk az országos tanitó-egyletek szövetségének szükségét és ennek megvalósítására elvtársaink vezérféfiai- ból választatott Petrovácz József és Fonyó Pál vezetése alatt egy bizottság, mely munkálkodásá­nak és az esztergomi és kalocssai érsek ő emineu- tiaiknál teendő lépéseik, valamint a nmlt. püspöki karhoz intézendő felirat sikeréről az egész ország­ban fennálló róm. kath. tanitó-egyleteket annak\ idején értesíteni fogja. Tisztelt kartársak! Ha az országos kath. tanító egyleti szövetség és országos kéyviseleti gyűlés létrejő, és ez hiszem, semmi ok sincs a kétségre sikerülni fog, akkor a kath. tanítóság a II. orszá­gos képviseleti gyűlés kath. küldötteivel meglehet elégedve, mert oly eredményeket létesített a kath. tanítóság és tanügye előnyére, amilyeneket várni nem reménylettünk, mert tény az, hogy 1881-ben tartott első képviseleti tanitó-gyüiés által kath. tanügyi érdekeinken ejtett sérelmek nem szaporitat- tak és valamint az azon gyűlésen tanúsított elvtár­saink bátor fellépése tiszteletre indította ellen­feleinket érdekeink iránt, úgy a mi mostani ma­gunktartása sem engedte őket az illő határokon túl menni, és ez mindenesetre oly vívmány, mely- lyel egyelőre meglehetünk elégedve. Bővebb meg­győződést nyújt ezen állításomra Gönczi ministeri osztálytanácsos beszéde, melylyel ő az idei orszá­gos képviseleti tanitó-gyülás megnyitotta. A tanítási és módszeri szakosztály anyaga egyike a legfontosabbak lévén, ide Írattam be ma­gamat. Tárgyát ezen szakosztály két főrészre osz­totta, az elsőre esnek az osztatlan iskola tanköny­vei; a másodikra jutottak az osztott iskolákéi. Sok nézet-eltérés mutatkozott már az első kérdésnél is, és csak alig lehetett a szak-előadó munkálatát a tett indítványok és modósítványok figyelembe véte­lével határozatra juttatni. Elfogadtatott egyhangúlag az olvasókönyv, miut a reáltantárgyak központja az osztatlan iskolában? t. i. egy az I. és II-dik évfolyamra, és egy a III. IV. V. és Vl-ik évfo­lyamra, vagy pedig három olvasókönyv legyen-e? t. i. egy a két első, egy a két középső, és egy a két utolsó évfolyamra ? szavazás alá bocsáttatván a két kérdés, az első iuditvány fogadtatot el, mely köztudomásúlag a nagygyűlés által is el lön fo­gadva. Megjegyzem, hogy én a kisebbség indít­ványa mellett szavaztam, arra t. i., hogy az osz­tatlan iskolának három olvasó-könyve legyen ; czélszerübbnek tartván ezt a gyermekek fejlődő kora, ezek egymás után haladó ismerete és gaz­dálkodási szempontból is. Még nagyobb nézet-elté­rés volt az osztott iskola tananyaga és tankönyvei- tárgyalásánál oly annyira, hogy noha több ülésben tartott az e fölötti vita arra végmegegyezés nem jöhetett létre s igy e kérdés tárgyalás végett nem is kerülhetett a nagygyűlés elé. A nagygyűlés e fontos tárgyat, mely érdeménél, nehéz megoldha­tóságánál fogva megérdemli, hogy hosszabb ideig tanulmányoztassék és a tauitó-egyletek által még ezután is komolyan megvitattassék, mint nyilt kér­dést a két év múlva megtartandó országos képvi- seleti gyűlésre tartá fenn, mi mindenesetre helye­sebb, mintha az csak nagysebten imigy-amugy ment volna keresztül. Tisztelt tagtárs urak! Bevégezem rövid elő­adásomat, legyenek meggyőződve, főtörekvésem volt megbízatásomhoz hiven lelkiismeretesen eljárni küldetésemben és kath. tanügyünknek lehető hasz­nára lenni. Ha magamtartása és munkálkodásom az önök tetszését és jóváhagyását megnyerte, úgy szerencsésnek és boldognak érzendem magamat. Köszönöm újból az önök becses figyelmét és bizal­mát! Isten áldása legyen katb. tanügyünkkel és minynyájunkkal! _ ______ XJ tóliaiig'ok a II. országos képvi­seleti tanító gyűlésről. Ezen gyűlés mindennek másnak, csak orszá­gosnak nem czimezhető. Nem mondható országosnak azért, miután számos tanitó-egylet kizáratott be­lőle csupán azon el nem fogadható okból, mivel tagjainak száma az ötvenet fel nem érte. Ha mérlegbe vettetik azon körülmény, misze­rint a képviseleti gyűlés csak az egyetemes kifolyása, nem volt helyén, sem rendjén, hogy belőle bármelyik tanitó-egylet is kizáratott. Kiadási szempontból sem indokolható a megszorítás, miután a segély­zést az egyletek nem kérelmezték, s mindegyik bir annyi tehetséggel, hogy kiküldöttjét anyagilag is támogathassa; — mely áldozatot minél szabadabb és függetlenebb működhetés tekintetéből bizonyára a legnagyobb készséggel meg is hoztak volna. A megszorítás úgy látszik főleg a felekezeti egyletek rovására történt, mit az igazolóbizottság is eléggé tanúsított az által, hogy a tanítók bizal­mával felruházott vall ás -tanítókat, — habár a nép­nevelés sikeresb megoldhatása tekintetéből a taní­tókkal karöltve kell, hogy járjanak, — a gyűlésből kiutasította. Továbbá a pápai képviselőkkel történt viszás elbánás is kellőleg igazolja, amidőn az évek óta nem működöt s igy valósággal megszűnt: „Pápa városi és vidéki tanitó-egylet* szabály ellenesen választót képviselője befogadtatott, mig ellenben a folyton hasznos tevékenységben levő; „Pápai espe- resi kerület rom. kát. tanitó-egylet* megbízottjának hely nem adatott; daczára, hogy tagjainak száma, a pártoló tagokkal, ötvenen felül van és a választás ellen sem volt kifogás emelhető. Az előbbi nevezett igazoltatott mind annak daczára, hogy ellene az igazolóbizottsághoz sürgönyileg is tiltakozás nyuj­tatott be; hirlapilag pedig megrovatott a bukott egylet feltolakodott elnökének azon szédelgésszerü eljárása, miszerint számításból hírlap utján húszon négy óra alatt összehívott gyűlésen részt vett hat egyén közül nyert három, — illetőleg egy szava­zatával, mivel kettő tag sem lehetett, hivatalból rendeltethettek be, — magát egy volt tekintélyes egylet közbizalommal megválasztott képviselőjéül tüntette fel. — A rom kath. tanitó-egylet küldöttje pedig azon indokból utasittatott el, mert a tagok névsora nem volt a választási jegyzőkönyvhöz csa­tolva. (Hát a közösek ugyan miféle névsort és jegy­zőkönyvet adtak be?;), s hogy nem a közgyűlés, hanem a választmány választott. — Az első indok nagyon is sántikáió eljárásnak tekinthető, mivel az egylet miniszteriieg engedélyeztetvén, a tagokról is tudomást szerezhettek volna, a második pedig nem való, miután a választmány csak a beadott szavazatokat bontotta fel. Azt a köszönetre nem méltó szívességet mégis megtette a verifikáló bi­zottság, hogy az egylet elnökét felhívta egy aug. 13-án kelt „levelezőlapon* aug. 15 ig benyújtható felvilágosítás adásra, azonban ne hogy az megtör­ténhessék, csak aug. 15 én adatott fel a „levelező­lap* a Budapesti póstára. — így megkellett aunak történni, miszeriut a nem létező egy szál tag ál­tal választott közös hátú küldött megjelenhetett a gyűlésen bölcsen hallgatni, mig a felekezeti egylet tettre készült képviselője itthon maradhatott, még pedig daczára annak, hogy az előbbi az adózó kö­zönség terhére utazott, az utóbbbi pedig senkire sem szorult volna, mivel megyés püspökünk Kovács Zsigmond ur ő méltósága által bőven elláttatott úti költséggel. Ilyféle körülmény- és eljárások nem hogy elő­nyére sőt ellenkezőleg csak hátrányára szolgálhatnak a tanügyi fejlődésnek. — Mert jogosnak érezheti-e magát a gyűlés arra, miszerint a mellőzött egy­letekkel is közöltesse határozatait? Vagy feltéte- lezhető-e, hogy a sértett egyletek is kellő hévvel karolják fel a gyűlés határozatait? Különben a tanítóknak nemcsak terheik és kötelességeik, hanem sérelmes panaszaik is vannak főleg a felekezeti tanítóknak, amidőn a törvény a terheket egyenlőleg méri ki, mégis a jogokat és na­gyobb részben a kedvezményeket csak a közös taní­tóknak tartja fent. Bátorvagyok tehát hinni és állítani, miszerint a hazai tanítók túlnyomó többsége velem euv véle­ményben van amidőn kimondom: ha le szágos képviseleti tanitó-gyüiés, legyen az olyan, a honuét egy jogos alapon működő tanító egylet s? zárattathassák ki; — s ebben Iáit csé­pelt szalma püföltetbewék, hanem a tanítói aéreí- mekről is szó 4tether és. SipŐcz Jerencz. VIDÉKÜNK. Pápa, 1883. szeptember 12-én. Ő Fenségök Rudolf és Stefánia trónörökösök családjában előfordult örvendetes esemény miatt, múlt szombaton hálaadó isteni tisztelet tartatott a helybeli plébánia templomban. A „Pápai Lapok* utolsó számában a követ­kező adományokat olvassuk. Dabasi Halász Viucze ur a reform, collegium világi gondnoka a Tarczy és Bocsor alapokra 1000—1000 irtot adott. Mélt. gróf Esterházy Móricz ur a nőegyletnek 25 frtot; gróf Batthyányi Lajosné ugyanez egyletnek 20 fo­rintot; gróf Esterházy Móriczné ő méltósága a vö­röskereszt-egyletnek 10 frtot ajándékoztak. Éljenek! Ez utóbbi egylet utolsó választmányi ülésén az eddigi titkár Peucz József ur ezen állásáról le­mondott, mert megszűnik városunk lakosa lenni. A választmány e lemondást elfogadta és titkár ur­nák az egylet körül szerzett bokros érdemei miatt köszönetét és elismerést szavazott. A pápai esperességi kerület kath. tanitő-eev lete folyó hó 12-én tartja Pápán őszi közgyűlését A tegnapi marhavásárban sokkal több vevő volt mint eladó. A mai zsibvásár elég élénk volt ugyan, de mivel a szeptemberi vásárnak kellene a legnagyobb forgalmat felmutatni, nem felelt uieg a hozzákötött reménynek. Bolgár. A viliany-kiállitás Becsben. B6cs, augusztus 30-án. 1883. IV. Csodák és jelek történnek a rotundában. Mindazon dicsőségből, mely az 1873-ik év­ben a világkiállítást úgyszólván semmiből elővará­zsolta, alig maradt egyébb hátra, mint ama büszke rotunda épület, melyen a messze ellátható kupolya a Szent-István tornya mellett Becsnek egy máso­dik igazságjelzője lett. Ma, csodák és jelek történ­nek benne. Messze földről vándorolnak megtekintésére a villany-kiállításnak, tudósok és tudnivágyók, hogy meggyőződjenek egy oly jeles műről, melynek ér­tékesítése által egy nagyszerű természeti erő fejlődik ki, s amely értelmes munkásság és értékesítés által a napi életszükségletre, valamint ujabbi vasu­tak berendezésére nagy előnynyel bir, úgy egyben az ész folytonos fejlődését és bámulatos találmá­nyainak tudományos hasznosítását tárja elénk. Rudolf trónörökös fogadta el a „Villany kiál­lítási társulat* fővédnökségét. Amint belépünk a kiállítási épületbe, azonnal azt vesszük észre, hogy ott pósta és távírdahivatalok vannak felállítva. A mai napon is mint egyébbkor sok ezer látogató tölté be a rotunda helységeit. Minden gép moz­gásba volt, ha részben üresen is futott egy né­melyik csakhogy a saját szerkezetüket bemutassák és mindez összeköttetésbe hozva, egy bámulatos és csodaszerü képet nyújtott. A főbejárat jobb oldalán a lángok mutattat- nak be, melyek lámpákban 10. gyertya lángtól egész 33-ig különféle színekben világitnak. A lán­gok gép segélyével állitatnak elő, mely gépek ugyan ott rajzokban is kaphatók és megmagya- ráztatnak. A királyi család fényes termében a kiállítás közepén, miutegy 100 üvegből lövelik a villany lángja. A villany-világítás főmestere Edison életnagy- ságu arczképe a kiállításban látható és megvásá­rolható. A kocsik lámpáiban, valamint a rudvégére illesztett lámpában, sőt a lószerszám felső részére két felöl alkalmazott üvegekben is a villany láng használható és az utas egész éjben világosságban utazhat. Mindez gyakorlatilag a kiállításban látható. A bintókba lévő kocsis ülés alatt vau egy szer­kezeit, amely mint egy óragép felhuzatik, hogy ha a kocsis egyedül megy és valaki a kocsijára ül, elkezd zörögni, mely által a kocsist nyomban ' figyelmessé teszí árra, hogy kocsijára idegen em­ber ült fel. A nők számára is érdekessé tétetett a kiál­lítás; mert mig egy felül a rotundában kiállított számos külföldi tárgyakat szemlélhetik és belőlök be is vásárolhatnak, másfelül megtekinthetik a vi­lág minden nemzetének Ízlésére bebutorozott gyönyörű termeket. Milán Szerb fejedelem már két ily csinosan bebutorozott szobát vásárolt meg. Megtekinthetik továbbá hölgyeink ama villany gépet is, mely néhány perez alatt szebbnél-szebb mustraszallagot készít. Ottlétemkor még többrendbeli gépek felállí­tásával dolgoztak, melyek szeptember hó közepéig már elkészülnek. Szóval, megérdemli eme, minden képzeletet felülmúló kiállítás, hogy aki csak teheti, megte­kintse. A praterfelíil van egy kis házikó, hol 10 krajczárérc egy személyre szólló jegyet kaphatni, mely jegygyei beszállhatni ugyanott a páiyako- csiba, mely a kiállításhoz viszen és pedig oly gyor­san, bogy 1113 méternyi hosszú utat eme villany mozdony 4 perez alatt fut meg. Ezzel is már bemutatni szándékozik Edison, miszerint a villany mozdony egy oly jó intézmény, mely gyorsai^ és olcsón szállít. Az esti kivilágítá­sok is kitünően sikerülnek. Bauer Ferenc\. Lapunk mai számához a „Hiv. Ért.1* »2. szarna van tiS.Kolva. A király köszöneté. — Kedves Tisza! Azon szerencsés családi esemény alkalmá­ból bogy menyem, a koronákerczegnő, Házamat egy leánygyermek születése által boldogitá, magyar koronám országaiból is siettek hatóságok, testületek és egyesek, részvétteljes örömöt tanúsító szerencsekivá- uataikat Kifejezni. Hű Magyarországom né­pei hagyományos ragaszkodásának ezen ujabbi nagybecsű bizonyítéka legbensóbb visszhangra talált szivemben s különös örö­mömre szolgál ezért saját, valamint a Ki­rályné és a koronaherczegi pár nevében is, legmelegebb köszönetemet kijelenteni, uta­sítván Ont, hogy ezt magyar koronám or­szágai területén haladék nélkül közhír tegye. Kelt Bécsben, 1883. évi szept. H'011­Ferencz József,

Next

/
Oldalképek
Tartalom