Veszprém megyei hivatalos heti közlöny, 1882 (8. évfolyam, 1-54. szám)

1882-03-08 / 11. szám

(Fi endkivüli kiadá s«) VIII« évfolyam. 1§§3. 11-ik szám. Veszprém, mám. §. Megjelen e lap a „HIVATALOS ÉBTESÍTQ“-vel együtt minden vasárnap reg­gel. Rendkívüli esetekben kü- lönlap adatik ki. - EISfizetéil 4r mindkét lápra : negyedévre 1 írt ftü kr.; félévre 3 fit.; egész évre 6 frt. Egyes példá­nyok ára J5 kr. - Hirdetések dija: egy hasábos petitsor tere 6 kr.; nyilát,érben 20 kr.; min­den beigtatásért külön 30 kr. állami bélyegilleték fizetendő. Kiadóhivatal; Krausz A. könyvkereskedése Veszprém­ben. Ide küldendő minden elö- üzetés, hirdetés, melléklet s reclamátié. VESZPRÉM kö/uazdasá^i-, társadalmi-, helyi- s általános érdekű MEGYEI HIVATALOS HETI KÖZLÖNY. Magánvitáknak s szemé­lyes jellegű támadásoknak a lap keretében hely nem adatik. Kéziratok visszaküldésére nem vállalkozunk. — Névtelen közlemények csak akkor vé­tethetnek figyelembe, ha való­diságuk iránt bizonyíték sze­reztetett be. — Bérmentetlen leveleket a szerkesztőség csak ismert munkatársaktól fogad el. Szerkesztőségi iroda: Vár 4. sz. a. — Ide czimzendő a lap szellemi részét illető minden közlemény. Megyei közgyűlés. — márcz. 6. Hire járt jó előre, hogy a márcziusi megyei közgyűlésre Eötvös Károly, megye­bizottsági tag és országgyűlési képviselő ur, meg fog jönni. Izgult politikai és tár­sadalmi viszonyainknál fogva mi sem lehe­tett természetesebb, mint az, hogy e hir mind a megyebizottság tagjait, mind a hall­gató közönséget a megyeház nagy termébe fogja gyűjteni, oly számmal, amilyennel csak egy-egy nevezetesebb választás hire szokta, ha még oly rövid időre is, máskor a megye tagjait összehozni. Zsúfolásig megtelt a megye nagy terme, mindenki el volt telve a nagy kíváncsisággal a történendők és a tárgyalandók iránt. Eötvös Károlyt belép- tekor megéljenezték. A megye közönsége megelégedéssel vette tudomásul a főispán ur azon kijelen­tését, hogy annyi teendő mellett a szá- monkérő szék a közigazgatásnál a járások szolgabirái és a r. t. városok polgármes­teri hivatalainál összesen csak 14 ügyet talált elintézetlenül. Miután Véghely Dezső alispán indítványára a megye gr. Festetich Á. megyebizottsági tag halála fölött ér­zett fájdalmának jegyzőkönyvileg kifejezést adott, felolvastatott Hetesy Dániel indítvá­nya az államjavak eladása ellen. Indítvá­nyozó indokolta is indítványát, de mivel érvei inkább bizonyos szenvedélyes színe­zettel birtak, mint gyakorlati tárgyilagos­sággal, ezért nem igen győztek meg. En­nek kifejezést is adott Eötvös Károly, ki elfogadva a főispán állítását, hogy itt til­takozásról nem lehet szó, az indítványt azon módosítással óhajtja elfogadtatni, hogy az államjavak eladása a magyar faj ter­jesztési érdekeinek megfelelőleg eszközöl­tessék. Itt nézeteltérés nem igen volt, az egész megye lelkesen tette azt magáévá és mi e helyütt örömmel jelezhetjük, hogy a „Pápai Lapok“ ép ezen szellemben ho­zott a múlt évben az államjavak eladása körül egy czikket, amely szellemben most megyénk határozott. Dr. Fenyvessy Ferencz megyebizott­sági tag és országgyűlési képviselő ur erélyesen tiltakozott a kormány azon eljá­rása ellen, hogy megyénk kérését egyes dijnokok alkalmazása végett mindannyiszor megtagadja. Legérdekesebb vitát idézett elő dél felé Esztergom vármegye felirata a m. képvi- selőbázhoz a közigazgatási tisztviselők nyugdíjaztatása tárgyában. Az állandó vá­lasztmány véleménye pártolólag szólott, de a vita, melyben a különben humánus eszmét a megyei autonómia veszélyeztetésének fé­lelme háttérbe szorította, más irányt adott. Élénk részt vettek e vitában Eötvös Ká­roly, Szabó Imre, dr. Fenyvessy Ferencz, dr. Sárkány Miklós, de a megye határo­zatát a 68 tagra leolvadt közgyűlésnek felállás által kellett pro vagy contra el­dönteni és igy 38 szavazat volt az egy­szerű tudomásvétel mellett, mig az állandó választmány véleménye mellett csak 30. Ezek képezték megyei közgyűlésünk érdekesebb mozzanatait, melyeken kívül a többi ügyek már csak a lelkesebb és ügy* buzgóbb megyebizottsági tagok csekély számának jelenlétében tárgyaltattak le úgy, mint olvasóink alább veszik. 1. Főispán uraz ülést megnyitván üdvözli a szép számmal egybegyült bizottsági tagokat s tudatja, hogy a megyei számonkérő szék e hó 4-én tartott ülésében örvendetesen tapasztalta, mikép az admi­nistrativ a megyében teljesen kielégítő, amennyi­ben a járások szolgabirái és a r. t. városok pol­gármesteri hivatalainál összesen 14 elintézetlen ügydarab találtatott. Megnyugtató tudomásul vé­tetik. 2. Véghely Dezső, megyei alispán, annak előre­bocsátásával, hogy gróf Festetich Ágoston megye­bizottsági tag és a megye egyik legtekintélyesebb közbirtokosa f. évi január 31-én elhalt, indítvá­nyozza, hogy a nemeslelkü hazafi és four elhunyta fölött érzett fájdalmának a megye jegyzőkönyvileg adjon kifejezést. Az indítvány egyhangúlag elfogad- tatik s arról az elhunyt gróf utódai gróf Festetich Pál ur által értesíttetnek. 3. Hetesy Dániel megyebizottsági tagnak azon indítványa, hogy „tekintve, mikép a folyó évi orszá­gos költség előirányzatban az állami javak eladásá­ból 6 millió 200,000 frt bevétel is irányoztatott elő és szavaztatott meg a törvényhozó testület által, Veszprém vármegye közönsége intézzen föliratot az ország törvényhozó testületéhez, melyben határozot­tan fejeztessék ki: hogy Veszprém vármegye a kormánynak az állami javak eladása iránti politi­káját Magyarország alapérdekeivel ellenkezőnek tartja, miért is az állami jószágok eladása tovább folytatása ellen ünnepélyesen tiltakozik, — mégis hogy ugyanezen értelemben pártolás végett a társ­vármegyéket átiratilag keresse meg.“ — Eötvös Károly megyebizottsági tag azon indítványával, hogy; „a kormányhoz és országgyűléshez fölirat, törvényhatóságokhoz fölirat pártolása iránt átirat intéztessék, föliratban kifejezendő: 1., hogy az eladás, ha az szükséges, hitelin­tézet közvetítésével hosszú fizetési idő kikötése mel­lett eszközöltessék. 2-, az eladás teljesítéssel köttessék össze, hogy az államjavakra magyar községek telepíttes­senek*, — tárgyaltatván az Eötvös Károly megye­bizottsági tag által módosított indítványnak elfo­gadása mellett a kormányhoz és képviselőházhoz ily értelemben felirat intéztetni, — a törvényha­tóságok pedig ezen pártolásra átirat mellett felké­retni határoztalak. 4. A m. k. belügyminisztérium 10270. szám alatt kelt intézvényével a megyének az 1880 évi XXXVII, t. ez. 15. §. alapján föntartott, a tűzren­dészetre, a hernyók és egyéb kártékony rovarok ki­irtására, a szerbtövis kiirtására, a dajkálásra kiadott csecsemőkre és az ezeket ápolás alá vett dajkák nyilvántartására és végűi az 1872. VIII. t, ez. (ipar­törvény) 5. §. felsorolt némely iparágak mikénti gyakorlására vonatkozó szabályrendeleteit megerő­sítési záradékkal ellátottan visszáküldvéu: a sza­bályrendeletek kihirdettek s a m. alispánja megbi­zatik, hogy ezeket nyomassa ki és az összes köz­ségeknek és a törvényhatósági bizottság tagjainak küldje meg. 5. A m. kir. belügyminisztériumnak azon ia- tézvéoye, melylyel megyénk 1882. évi megyei költ ségvetési előirányzatára tett észrevételeit, illetőleg levonásait továbbra is " intartja, tárgyaltatott. Mi­után a megyei húszán részére szükséges csákók beszerzése külön belüg, miniszteri rendelettel már engedélyeztetett és miu i ez által megengedtetett az, hogy a költségvetés egyes czímeinél eszköz- lendő megtakarítások a más czímeknél előállandé hiányok fedezésére fordíttassanak, az intézvény ál­talánosságban tudomásásul vétetik s a további in­tézkedéssel ezen átruházási jogra való figyelmezte­téssel a m. alispánja megbizatik. Miután azonban az ezúttal is megtagadott hetedik dijnok alkalma­zása a központban nélkülözhetlek annak engedé­lyezése iránt és az iránt, hogy a mennyiben a m. k. belügyminisztérium által a korábbi számadások után kint levő térítményekből előirányzott 1300 frt az év folyamán nem folyna be, az itt előállandé hiány a megye részére az államkincstárból kész­pénzben folyóvá tétessék, a m. k. belügyminiszté­rium indokolt föliratban ismételve felkéretni ha- tároztatik. 6. A m. k. belügyminisztérium azon intézvénye, melylyel a megyének a gyámpénztárnál az érint­kezési érák szabályozása és a gyámpénztárnál a m. pénztár terhére egy rendkívüli dijnok alkalmazása tárgyában hozott határozatát helyben hagyja azon kijelentéssel, hogy a rendkívüli dijnok alkalmazása hat hónál tovább nem terjedhet, felolvastatott és tudomásul vétetett. 7. A m. k. belügyminisztérium intézvénye, melyben az árvaszéki irodában a múlt év folyamán már engedélyezve volt két rendkívüli dijnok alkal­mazását a feltétlen szükség tartamára ez évre is meghosszabbítja, — a gyámpénztári tartalékalap terhére kért harmadik dijnok alkalmazását azonban megtagadja, tudomásul vétetik. 8. A megyei közigazgatási bizottság megke­reste a megyét, hogy azon intézkedését, mely sze­rint az árvaszéki irodában 1723 darabra szaporodott hátralék földolgozása czéljából két havi időtartamra két rendkívüli díjnoknak 80 kr. ^apidíj mellett le­endő félfogadására utasította az elnököt, hagyja jóvá és eszközölje ki a belügyminisztérium jóváhagyását. Helyeseltetik és ezen értelemben a belügyminisz­térium felkéretik. 9. A m. k. belügyminisztérium azon intéz- véuye, melylyel Bársonyos, Lázi, Sikátor, Varsány Péterd, Románd, Gyiróth, Gicz és Nagy-Dém köz­ségeknek és ezen községekben létező uradalmaknak továbbá B.-Tamási község részéről a pannonhalmi főapátságnak Győrmegyéhez leendő átkebelezése iránt beadott kérvényét kimerítő nyilatkozattétel végett leküldi, felolvastatott. — Mielőtt ez ügyben a m. k. belügyminisateriumhoz érdemleges előter­jesztés tétetnék, Véghely Dezső, m. alispán elnök­lete alatt br. Fiáth Miklós, Ányos László, Ányos Tivadar, André Gyula és Szőnyeghy Alajos m. biz. tagok kiküldetnek azon kéréssel, hogy a mozgalom indító okait kinyomozván és a községeket a lehe­tőségig felvilágosítván helyszíni szemle és az érde­keltekkel való értekezés alapján a vizsgálat ered­ményéül és arról is mielőbb jelentést tenni szíves­kedjenek, vajon nem volna-e lehető a zirczi járás székhelyét, amely ez idő szerint a járás szélén fek­szik, a kir. járásbíróság- és kir. adóhivatallal együtt a járásnak lehetőleg központjára áthelyezni. 10. A m. k. belügyminisztérium megyénk azon határozatát, mely szerint a felkelési alapbél a sz. István emlékszoborra 300 frt szavazott meg, indo- koltatni rendeli. Felterjesztés tétetik a minisztéri­umhoz, hogy a megye a felkelési alap kamatainak a nevelési czélokon kivül történő felhasználásában magának szabad rendelkezési jogot tartott fenn és e szerint szavazott meg már az országos képző- művészeti társulat részére 200 frt, a pápai állandó színházra 1000 frt. 11. A m. k. belügyminisztérium azon intáz- vénye, melylyel a pápai állandó színházra megsza­vazott 1000 frtot helyben hagyja, — tudomásul vé­tetett­12. A földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. k. minisztérium intézvénye, melyben a megyei utakon létező eperfák leveleinek selyemtenyésztési czélokra ingyen átengedéséért köszönetét nyilvánítja, tudomásai vétetik. 13. A m. kir. belügyminisztérium intézvénye, melylyel a körorvosok fizetésének kivetése több helyen észlelhető szabályellenességekre figyelmeztet, tudomásul vétetik; nálunk a főnálló szabályok az irányadók. 14. A m. kir. belügyminisztérium intézvénye, melylyel a gyámpénztárnál ideiglenesen két könyvelő alkalmazása helyben hagyatik, tudomásul vétetik. 15. A m. kir. belügyminisztérium Becsák Fe­rencz megyei állatorvos részére a megye által meg­szavazott 100 frt pótlékot megtagadja. Tudomásul vétetett. 16. A m. kir. belügyminisztérium intézvénye, mely szerint Veszprém vármegye területén az 1882. évben működendő aiőfelszélamlási bizottság elnö­kévé Pöschl Károly nyugalm. miniszt. osztálytaná­csost, helyettes elnökévé pedig Ányos László föld­birtokost nevezte ki, tudomásul vétetik és a megye részéről az adófelügyelő bizottság tagjaivá és pedig rendesekül Szabó Imre és Tóth Lajos, póttagokkul pedig Bauer Kárely és Rothauser Mór megyebi­zottsági tagok választattak meg. 17. A földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. minisztérium kijelenti, hogy Veszprém vá­rosa által állatorvossá megválasztott Pék István gyógykovács ezen minőségben nem működhetik. Utasíttatik Veszprém városa, hogy Pék István he­lyett okleveles állatorvost válaszszon. 18. A m. kir. honvédelmi miniszteriumuak a hadmentességi díjról szóló 1880. évi XXVII. t. ez. végrehajtása tárgyában kibocsátott szabályrendelete a járások szolgabirái és a rend. tanácsú városok polgármesteri hivatalaival, valamint az összes köz­ségekkel közöltetni fog. 19. Esztergom vármegye közönsége a kőzigaz- gatósági tisztviselők nyugdíjaztatása tárgyában a m. képviselőházhoz intézett feliratát pártolás végett megküldi. Tudomásul vétetik. 20. Arad sz. kir. város polgármesterének a megye alispánjához intézett és ez által előterjesz­tett azon megkeresése, melyben a szükséges és névre kiállított nyugták megküldése mellett felkéri, hogy e nyugtákat valamint az azokhoz mellékelt felhí­vást (melyet lapunk ma közölj a törvényhatósági bizottság tagjai közt hivatalosan oszsza szét, azok­tól minden nyugta után 1 frtot szedjen be, és az így befolyandó összeget, mely az aradi vértanuk emlékszobrának költségeire fog fordíttatni, a meg­kereső polgármesteri hivatalhoz küldje át, — fel­olvastatván : az Arad városi polgármester által kért eljárás mellőzésével megbizatik a ra. alispánja, hogy a nyugtákat a járások szolgabirói és a r. t. váro­sok polgármesteri hivatalaihoz küldje ki, a törvény- hatósági bizottság tagjait pedig nyugtáiknak leendő beváltására kérje fel. 21. Zemplén vármegye közönségé pártolás végett megküldi a képviselőházhoz intézett azon feliratát, amelyben az Amerikába való nagymérvű kivándorlás meggátlására törvényhozási intézkedést kér. A kérelem az útlevelek kiadásának felfüggesz­tésére — az útlevélkényszerre, az útlevél nél­kül távozottak visszatolonczoztatására, a 100 írtnál csekélyebb összegű adóhátrálék iránt a végrehaj­tás felfüggesztésére és a tenyészmarhák lefoglalá­sának és eladásának megtiltására irányuló részek mellőzésével indokainál fogva felirat által pártol- tatui határoztatik. 22. Sárosvármegye közönsége pártolás végett megküldi a hadmentességi díjról szélé 1880. évj XXVII. t. ez. 3. §. illetőleg végrehajtásának mó­dosítása tárgyában a képviselőházhoz intézett fel­iratát. Pártoló felirattal támogattatni határoztatik. 23. Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun megye a szt. István-szoborra 1000 frtot szavazott meg. Tudo­másul vétetett. 24. Alsó-Fehér vármegye közönsége feliratot intézett a vallás- és közoktatási m. k. minisztéri­umhoz, melyben azon esetben, ha a gyermekek születésük után rövid idő alatt meg nem keresz- teltetnánek, vagy egyéb módon szülőik vallásfele­kezetéhez fel nem vétetnének, intézkedést kér arra nézve, hogy a szülék, bizonyos büntetés terhe alatt köteleztessenek, hogy a megtörtént születést az il­lető lelkésznek 30 nap alatt bejelentsék, a lelké­szek pedig azt egy külön jegyzékbe bevezessék. A feliratot indokainál fogva a megye pártoló felirat­tal támogatni fogja. 25. Az országos vörös-kereszt-egylet elnöksé­gének azon megkeresése, amelylyel az egyletnek törvényhatósági pártolás czéljából egy megyei vá­lasztmány alakítását kéri, Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun megye közönségének ez ügyben hozott és e helyre is megküldött határozatával együtt tárgyaltatott. — Miután a megye tudomással bir és ezúttal, az egy­let elnökségének megkereséséből tüzetesen is érte­sült az egylet magasztos emberbaráti czéljáról, — a fölött érzett mély sajnálkozásának kifejezése mel­lett, hogy anyagi körülményei nem engedik meg, hogy az egylet alaptőkéjének gyarapításához pénz­áldozattal is járuljon, kijelenti, hogy örömmel vesz tudomást az egylet szerveskedéséről s mint tör­vényhatóság kötelességének ismeri az egyletet és nemes működését a lehető erkölcsi támogatásban részesíteni. E végből midőn egy részről megengedi, sőt felszólítja az összes megyei községeket és vá-

Next

/
Oldalképek
Tartalom