Veszprém megyei hivatalos heti közlöny, 1882 (8. évfolyam, 1-54. szám)
1882-04-02 / 15. szám
nek. »E bizottság kiemeli, hogy a kórház oly ut- ezában fekszik, melyben a betegeknek nyugalmáról szó sem lehet, mivel ott fával és kével megrakott nehéz szekerek lánczolata közlekedik oly sűrűén, hogy vannak órák, midőn 180—220 ily zörgő szörnyeteg halad el az épület hosszában. — Hogy ott 4800 beteg számára csak 2000 ágy áll rendelkezésre, ágy hogy néha hat beteg is hánykódik ugyan- egy ágyban; itt egy szennyes ágyban 8 sebesült, ott egy másik ágyban 3 őrjöngő, kik dühöngésükben agyon is verhették volna egymást. Beteg és haldokló között üdülő feküdt. A sebesültek 2 —300- anként egy terembe zsufolvák, mint a Sz.-Pan! terme, mely egyszersmind egyetlen közös átjáró hely volt a konyha és pincze felé. A mii tőszoba a halottas kamara fölött volt elhelyezve, alacsony és oly sötét volt, hogy benne még nappal is csak gyertyavilág mellett lehetett műteni És emez intézet még akkor is »Grand hospice de l’humanité“ nevezet alatt szerepelt. — Valóban gúny, irónia! Az akkori kórházakban a szellőztetés nemcsak hiányos, de sokban egváltaláu tilos is volt; hanem légtisztítás (?) czéljából kifüstölték azokat tömjénnel, mastic-al stb úgy mint még korunkbau is teszik sok helyütt. Ilyenek voltak a kegyes alapítványokból fönnálló sokszor irgalmas rendek által kezelt polgári kórházak. Hát a katonaiak?! Ezekbe bepillantania civil-nek nem igen lehetett, de a följegyzések ezekről sem tudnak sok épületeset regélni; hogy a lőtt sebekbe forró olajat öntöttek stb. ismert dolgok, sőt még nincs 3ü éve, hogy az osztrák kórházak két fő-gyógyszere hánytatóból és hashajtóból állott s azt szobaszámra alkalmazták, ,az 5-ös szobában mindenkinek Hashajtót, a 6-osban mindenkinek kány- tatót adtak.“ Holnap azután megfordítva. Évszázadokon át ily állapotok uralkodtak a nyilvános gyógyintézetekben, csuda-e, ha jobb érzésű ember iszonyodott azokba jutni ?! Ma a bumanistikus elvek diadalmaskodtak, a modern kórházak a rend és tisztaság példányképei. Nemcsak a szegény, de a középosztály sem képes oly ellátást s még kevesbbé oly ápolást adni betegeinek otthon, minővel ezek a kórházakban elláttatnak. De mi köze az irgalmas nőknek mindezen kórházi históriákhoz?! Kérdi a türelmetlen olvasó. Hát, kérem, nagyon is sok, mert irgalmasságuk gyakorlására még több tér kínálkozik, mint az előtt. A technika ugyanis nemcsak bámulatos pontossággal dolgozó gépeket talált föl, de készített oly embergyilkoló masinákat is, hogy a mai háború nyomorékat szászszorosan fölülmúlják számban a régibb koréit. Ezeket a mai fogalmak szerint csak tűrhető ellátás- és ápolásbau részesítni az állam egyáltalán nem képes. Nem volt képes a gazdag Amerika vagy Fraucziaország sem, hogy volna reá képes a mi, a mindennapi szükség előteremtésével is csak nehezen megküzdő államunk ?! Itt a társadalomnak kell segíteni. Nagyrészt a társadalomnak kell előteremteni az ápoláshoz szükséges anyagokat nemcsak, de a táplálást, sőt a közvetlen ápolást is ennek kell teljesítnie. A mai kötöző szereknek „antiseptikus*-oknak kell lenniök, vagyis oly tulajdonsággal birniok, hogy a kórházi megfertőzött lég s a sebek váladékából származó gombák ellen megóvják a sebet. — Ily kötöző szerek úgy állíttatnak elő, ha a használatra szánt tiszta anyagok bizonyos, e gombák kifejlődését gátoló, sőt e gombákat elölő anyaggal beivód- tatnak. Ezen antiseptikus szerek főleg a cárból és salycil sav, a bőr, a thymol stb. Szükséges a »protektiv“ (oiled silk protective), tinóm selyem- szövet, mely mindkét oldalán egy destrin keményítő szer és cárból savból álló keverékkel van bevonva; a »machintoscb“, mely sűrű calicot szövetből készül olykep, hogy egyik fele kaucsuk-oldattal mázoltatik be, ez megszáradván a folyadékokat át nem ereszti; a »permetező“ (spray) egy készülék, mely által kéziuyomás vagy gőz segélyével a mikroscopicus gombáknak a körlégben való megsemmisítésére köd alakú vékony eső bocsájtatik a műtét helyére, a „catgut“ és praeparalt selyem a sebek összevarráremtményei előtt, ez teszi őt a föld urává. Igaz ugyan, hogy az ember pl. nem oly gyors futó, nem oly jó úszó 8 nem is oly erős, mint némely állatok; de leikével és lelki tulajdonaival, szellemével és szellemének hatalmas erejével magasan kiemelkedik az érzéki esztelenek, vagyis az állatok sorai közül. Gőzerő segítségével sebesebben röpül, mint a madár, melynek legerősebb faját is egy pillanat alatt hatalmába keríti; önkészítette hajóival átmegy a haragos Adria bősz hullámain; megméri a levegőt; villámgyorsan röpíti gondolatait egyik világrészből a másikba; bámulatos művészi remekeket alkot; kiaknázza a föld gazdag méhét stb. Ezekből kifolyólag kiváló belső szépség gya- uánt kell felismernünk és méltatnunk az emberben azt az öntudatos éberséget, azt a nemesen eló're- törekvő buzgalmat, melylyel a széphez fölemelkedni s ebben gyönyörködni óhajt; dicsérnünk kell azon hajlamot, melynél fogva az igazságot kutatja és ezért nemesen hevülui tud; kiváló szép tulajdonsága az embernek azon törekvés, mely által a jónak önmagában és önmagán kívül való megvalósítását czélozza. Nemes lelkesedéssel és fáradhatatlan akaraterővel küzd az ember a szabadságért, valamint hazája, nemzete és saját jólétéért, boldogságáért; a közügyek és nagy eszmék védelmére elmegy a liarczok véres mezejére is, s vére árán vívja ki munkában megedzett karjaival azok számára a diadalt; képzelmének sólyoinszárnyaiu visszamegy évszázadokkal, évezredekkel előre, felkölti az árnyakat sírjaikból, hogy a dics-fény övezte ősök magasztos alakjait bámulva azokéhoz hasonló tettekre buzduljon; végre a munka után, az élet delén, az ifjúkor rózsáit taposó aggkorbau is, — midőn már az élet hullámos tengere oly csendes tóvá változott sára, előbbeni báránybélből készül (azelőtt macska bélből készítették, onnét neve — ,cat“, — ma helyesen »sheep“-bárány-gut-nak kellene hívni,) a praeparalt selyem legfinomabb fehér chinai selyem fonalakból készül, melyek olvasztott viasz és phenyl szesz oldatba mártatnak; a „Draincsövek“, ezek különbféle ürterü vastagságú és hosszúságú kanosuk csövek, melyek használatuk előtt huzamos ideig carbol-oldatban feküdtek; szükségesek még az „elásták“ és az „organtin.“ Az antiseptikus folyadékkal átitatott sebkötöző szereknek különböző mennyiségben kell tartalmaz- uiok a kívánt óv- és gyógyszert. E mennyiség százalékokban %-ekben fejeztetik ki, vannak 1—2 — 4 5—8 — 10 — U %-os cárból vagy salycil vatták, különböző %-es jodoform thymol és bór-ral beitatott kötőszerek. Ezeket a modern sebészetben mind birni kell, hogy az orvos a szükség szerint alkalmazza a legjobbat. Ezen szerek hatása bámulatot gerjesztő! Fölfedezője és fejlesztője Lister József angol orvos, ki e téren való első kísérleteit 1866-bau tette. Szerei s ezeknek alkalmazásmódja hihetetlen gyorsasággal terjedtek el az egész világon. A kétkedők, látva a csodás hatást, letették a fegyvert, s ma a nagy tudós neve általános tisztelet tárgya mindenütt. Ä világ első orvosi tekintélyei egy Billroth, Thirsch, Bardelebeu, Volkmann, Kose, Bruns, kiknek minden szava szakmájukban alapigazságoknak van ismerve, meghajoltak Lister előtt s annak követőivé váltak. Dr. Th. L. (Fulyi. köv.) Tengerre magyar! Ezen jelszó, ezen eszme lelkesített bennünket m gyár iparosokat és kereskedőket, midőn folyó hó 24-én elindultunk Fiúméba, a magyar tengerpart leié, hogy láthassuk és megismerhessük azon helyet, melynek fontos nagy szerepe leend a jövőben ipar- és kereskedelmi fejlődésünkben. Márczius 25-én délelőtti ll óra körül pillantottuk meg Fiume sziklás begyeinek csúcsáról a magyar tengert és a magyar tengerparti várost, Fiúmét. A quarneroi öblöt már maga a természet oly kikötőnek teremtette, amelyre igen fontos feladat vár az emberi nem történetében. — Nagyszerű me- dencze az, melyben Európa összes hajói elférnének védve a körülfont hegyek által a legnagyobb viharok ellen. Vonatunk 11 óra után berobogott a pályaudvarba, amely közvetlenül a tengerparton vonul végig a kikötő, vagyis a hajóállomások mellett. A pálya udvarán a város kitűnőségei foglaltak helyet, ahol a városi zenekar jól betanult magyar darabokat játszott tiszteletűnkre. A városi hatóság az ipar- és kereskedelmi kamara küldötteinek élén Ciotta polgármester állt, ki rövid szavakkal üdvözölt bennünket, amit mindenfelé a felharsant éljen követett. Á velünk érkezett nőket gyönyörű virágcsokrokkal ajándékozták meg a város itjai. Elszállásolásunkról a legnagyobb figyelemmel volt gondoskodva; mindnyájan szép tiszta helyeket kaptunk. A fogatokat a város rendelte számunkra. Mindenfelé éljenzéssel és a legnagyobb lelkesült- séggel fogadtak bennünket, szóval, az egész város ünnepi alakot öltött, mindannak daczára, hogy az eső csak úgy szakadt, azért ez nem tartotta vissza a város nagy részét attól, hogy megérkezésünket bevárja; az aklakokból nemzeti szinü zászlók lobogtak és kendőket lengettek mindenfelől felénk. Délután a népkertben jöttünk öszsze, hol a »Mata Fuegos“, hatalmas tüzbltó ereje lett bemutatva roppant nagy közöuség előtt igen kitűnő sikerrel. Estve a Deák-kertben zeneestély volt, ahol az olaszok és magyarok egymásiránti rokonszenviiknek igyekeztek fényes bizonyítékait adni az egymást kö vető pobárköszöntések mellett. Káth Károly úr, a kirándulók elnöke, olasz nyelven mondott igen talpraesett beszédet, amelyet roppant éljenzéssel fogadtak át, melynek nyugalmát nem zavarja fel a zúgó szenvedély viharja, partjain nem csattog a víg örömnek fülemüléje s nem nyögi szivrepesztő búdalát a bánat gerliczéje, — a magány csendje közt a rózsaévek emlékvirágait őrző múlt kertjéből illatot hoz magának s onnan merít gyönyört és élvezetet, táplálékot és erőt. . . .-----Csakugyan igazi szépség, elbűvölő varázserő vau az embernek itt csak rövid vonásokkal jelzett, de folyton tartó munkálkodásában, küzdésében, szellemi tehetségeinek a szép, igaz és jó eszméi ériekében történő érvényesítésében, valamint a szellem működésének bámulatot keltő eredményeiben, stb., — melyek mind belső szépségek, mivel alapjok a lélekben, a szellemben gyökeredzik; enuek az alapnak, ezen szép és drága vagyonnak pedig az egész föld kerekségén egyedül csak az ember a szerencsés birtokosa. Sz épek az ember életében az egyes korok, melyek a szoros és következetes egymásutánban azon fokozatos és természetes fejlődést, tökéletesedést mutatják, melyre az ember magasabb rendeltetésénél és hivatottságánál fogva törekszik, hogy a számára készen álló meunyei koronát az élet után elnyerhesse. Igen szépen és találólag lehet hasonlítani az emberi életkorokat egyes virágokhoz, melyek a különböző évszakokban virulnak. Ay élet kora ibolyája elvirít, hogy azután nyíljék az élet tavasai rózsája, melynek elbervadása után illatozik az élet nyári violája, hogy végre ezt felváltsa az élet késő ős^ikéje. Amily szépek és kellemesek ezen virágok virágzásuk idejében; ép oly szépek azon korok is, melyeknek hű és találó jelképei. Mily szép egy gyermek! Arczán nemes egyszerűség honol, szemeiben a galamb ártatlanság mellett a szeretetnek bensősége sugárzik, homlokán az olaszok, melyre később Ciotta polgármester válaszolt. Másnapon márczius 2G-án, kirándulás volt a quarueroi öbölbe, amely a legkedvesebb emlékek egyikét fogja képezni örökre a kirándulók előtt. Az esős időt szép verőfényes nap váltotta fel, mely egész pompájában ragyogott a felhőtlen égen. A Loyd-társulat egyik gyönyörű gőzösét díszítette fel számunkra, amelyet az ipar és kereskedelmi kamara mindenféle étkekkel és italokkal gazdagon szerelt fel. 10 óra felé már tengernyi nép lepte el a kikötő partjait mindenfelé, a hajófedélzet is egészen megtelt a meghívott vendégekkel és kirándulókkal, a zenekar folytonosan magyar darabokat játszott. Pont 10 órakor megindult a pompás gőzös 5—600 díszes vendégével Abbázia felé, amelynek gyönyörű látképe mindnyájunkat elragadott, Hajónk közel azon nyárilak előtt haladott el, hová Simonyi Ernő vonult végnapjait befejezni, itt mindnyájan pártkülönbség nélkül megemlékeztünk arról, hogy ott egy szenvedő hazánkfia nyugszik és küzd a kialvó élettel. A hajón megkezdődött a villás reggeli, mely beillett volna fejedelminek is. hol a tüzes italok hatása sem maradt sokáig tétlenül, mert a kirándulók nagyrésze csakhamar tánczra kerekedett és járta a kállai kettőst; aminek zajára még a tenger lakói is megjelentek és gyönyörű nagy példányú delfinek jöttek fel a viz felszínére játszva bukdácsoltak hajónk körül; mely sok élvezetet nyújtott a hajó vendégeinek. Egy órakor délután bevégeztük séta-utunkat és így bárom órai ut után hajónk ismét kikötött, amit a parton váró nagy közönség roppant éljenzéssel fogadott. A délutáni órákban az iparos kör előtt népies ünnep volt tombola-játékkal összekötve, este bál az úri kaszinóban, még egy más helyiségben a város ifjúsága paprikás halvacsorát rendezett, ahol szintén hatalmas toasztok folytak a testvéresülés érdekében. Másnap 27-én Fiume gyártelepeit tekintettük meg, amelyek közül a torpedo-gyár világhírrel bir, mig a Smith és Meynier féle papírgyár azzal büsz- kélkedhetik, hogy Bécs számára készít megrendeléseket. A gyárakban mindenütt a legnagyobb előzékenységgel fogadtak bennünket és ügyes vezetőket rendeltek mellénk, kik mindent a legkisebb részletekig megmagyaráztak előttünk. Felemlítendő még a dohány-gyár, ahol bárom négy ezer munkás foglalkozik vagy is leginkább nők. Most épül egy óriási rizsháutó gyár is, — a melynek koloszális épülete hires gyárra enged következtetni. Felemlítjük itt a kikötő nagyszerű építkezési műveletét is, amelyet egyes vállalkozók a magyar kormány ellenőrzése mellett építenek, amely a csinos várost idővel világhírűvé fogja tenni. Dicsérettel említjük fel, hogy a vaspálya közegei nagyrészt magyarok s igen kedvesen hangzik az oda érkezett magyarok előtt, midőn az uj raktárakon azt olvassa magyarul, hogy a »dohányzás tilos.“ J27 én esti G órakor vettünk búcsút a kedves helytől, a magyar tengerparttól. A vaspálya udvarán és ennek környékén beláthatatlan néptömeg jelent meg tőlünk búcsút venni, kiknek szemeiből mindenfelé a rokonszenv érzelmeit láttuk kisugározni, és midőn az utolsó csengetés elhangzott; a vonatunk megindult, a nép egetrázó éljenekbe tört ki, s kendőkkel, kalapokkal adtunk jelt belső érzelmeink kitörésének és bucsuzásunk végperczeinek. S igy hagytuk el Fiúmét, a magyar tengerpartot, ahonnét annyi felejthetetlen kedves emlékkel tértünk hazafelé, mely után most már csak azt óhajtjuk, hogy minél hamarabb fehirágozzék hazánk ezen egyik legszebb gyöngye és éke az igazi magyar szellemben. ‘Benkő István. az egyenesség, nyíltság és őszinteség tündököl, mosolygó ajkai és ifjú vonásai élet-elevenségről és a romlatlan szív tiszta érzelmeiről tanúskodnak. Szép az ifjú, midőn a gyermek ember, — kibontakozva azon sötét homályból, melyben néhány év alatt fogva tartatott, — mintegy új életre ébred, napról-napra világosabban, mintegy tükörben, kezdi látni jövőjét, mely számára fokonként mutatkozik. De veszedelmes is ezen korszak, mert az évek szaporodtával az indulatok is szaporodnak az ifjúban: az ábrándok világába mélyed, tuimerész phantasiája aranyhegyeket, fellegvárakat épít, testi és szellemi ereje fejlődésének tudatában terveket sző, melyeket megvalósítani nem képes, — s igy könnyen rabja, áldozatja lehet a lángra kapott szenvedélyeknek, ha gondos és ápoló kezek el nem vezetik őt az örvény széléről; hiszen a virág is el- satnyul, ha a kertész gondosan nem ápolja, ha nem tisztogatja meg a férgektől s nem nyesegeti szorgalmasan a fejlődést akadályozó fattyú-hajtásokat. Szép a férfiú, ba szerzett tapasztalataival és a tudományos erény erős fegyvereivel felvértezve küzdelmet folytat, harczot vív az élet viharai ellen, ha választott munkakörét lelkiismeretesen betölti! ha becsületes és szilárd jellemű polgárokat igyekezik nevelni a hazának és egyháznak. Szép az ezüstfürtű aggastyán is, ha nem vádolja mulasztásról lelkiismerete.’ Tisztelet és szeretet környezi őt minden részről; hosszas munka és fáradság által összegyüjtögetett ismereteiből és tapasztalataiból életszabályokat von le s a meggyőződés határozott hangján hirdeti azokat a még nem eléggé tapasztalt ifjak előtt; mérséklet, józanság, higgadtság, mennyei nyugalom olvasható ki külsejéből ; arczán, hol már az idő mély barázdákat szántott, sokszor ifjúi hév, a nemes lelkesedés pírja VIDÉKÜNK. Pápa, 1882. márczius 29. A pápavárosi és vidéki takarékpénztár múlt vasárnap tartotta közgyűlését. A múlt évi mérleg több mint 800 frt veszteséget tüntet ki. Oka ennek a Krausz Sámuel féle váltóhamisítás. Az igazgatóság terjedelmes jelentéséből megtudtuk, hogy ezen intézet a győri általános hitelintézettel szövetkezve, megvette valamennyi a Krausz Sámuel csődnél bejelentett követeléseket, hogy minél előbb lebonyolíthassa a csődöt. Mielőtt Krausz Sámuel ellen a végtárgyalás megtartatott volna, ez megígérte a takarékpénztár képviselőinek, hogy összes vagyonát átengedi hitelezőinek, ha azok a végtárgyalásnál kijelentik, hogy evvel követeléseik ki vannak elégítve. A takarékpénztár képviselői elfogadták ezen feltételt, daczára annak, hogy ezáltal még a kár 40 százaléka sem téríttetett meg; de tette ezt azért, hogy Krausz Sámuel által perrel ne zaklat- tassék, és hogy minél előbb bevégezhesse a csődöt. Ezen kijelentés folytán — mivel állítólag a kár meg volt térítve — Krausz Sámuel csakugyan igen enyhe büntetést kapott. Most Krausz Sámuel adott ígéretét vonakodik megtartani, — min nem is lehet csodálkozni; holmi fondorlatos, kétértelmű és határozatlan az általa úgyis a bukás szélére vezetett takarékpénztárt újonnan akarja megkárosítani. Antal Gábor részvényes, a közgyűlés méltó felhá- borodásáuak adott kifejezést az ilyen igen is qua- lificálható eljárás felett és indítványozta, hogy Krausz Sámuel volt vezérigazgató ellen, htítelen kezelés miatt, a veszprémi törvényszéknél vád emeltessék. Ezen indítvány egyhangúlag el is fogadtatott. A vád alá helyezéshez anyag igen bőven van. Tegnapelőtt halt meg Biró István helybeli járásbiró. Ritka szorgalmú, tevékeny s ügyes biró volt. Beödi Gábor színtársulata — pártolás hiányá ban — már elhagyta Szombathelyt és itt 4 előadást fog tartani. Ma adják »Olivet lakodalma* czimfí operettet; holnap színre kerül »Czilra nyomorúság.“ Polgár. B.-Füred, 1882. márcz. 27. Tekintetes szerkesztő ur! .Molnár Aladár emlékszobrára“ következő újabb adakozások érkeztek hozzám.- A 96-ik számú gyüjtőivre nagys. Bárdosy Gyula kir. tanfelügyelő ur ismét küldött Nagykun-Madaras községéből 2 ft 60 kr. Az 504-ik számú gyüjtőiven a szombathelyi főgymnasium tanárai gyűjtöttek: 3 írt. A 121 ik számú gyüjtőiven nagys. Moldován Gergely kir. tanfelügyelő ur Tordán gyűjtött: 40 frt 35 krt. A 602-ik számú gyüjtőiven Kapocsy József ur Német-Lövőn gyűjtött: 2 frt 60 krt, A 408-ik számú gyüjtőiven Beke Márton ur Kis-Várdán gyűjtött: 2 frt 70 krt. — Főösszeg 159 frt 80 kr. Teljes tisztelettel maradtam a tek. szerkesztő urnák alázatos szolgája Sváb Lajos, r. k. tanító, egyl. pénztárnok. Pápa, 1882. márczius 31. A műkedvelői előadások sikere minden jogos várakozást meghaladott. Mindkét napon 25 és 26-án a színház zsúfolásig megtelt, s a programm oly kitűnő tapintattal volt egybeállítva, hogy a legkényesebb igények is megtalálták kielégítésöket. Első este két humorteljes vígjáték: »Fehér Othelló* meg ,Cox és Box* kerültek színre, s a szereplők ügyes, otthonos játéka meglepő volt. Következtek a tab- leauk, melyeknél szebbet Pápán még soha sem láttak. Az élő legyező tündéri világítás mellett vakító szépségű jelenet volt. A hat gyönyörű hölgy festői látható, olyan ő, mint a nap, mely lenyugvása előtt sugárzó fény nyel aranyozza meg a hegyek ormait. Szép az ember még a halálban is. A természet örök törvénye letarolja az életszerveket, nemes lelkének porháza összeomlik, egyesül a földdel, melyből alkottatott; de az isteni rész, a lélek, visszasiet ahhoz, ki azt a halandó testbe belelehellte. Az ember aestbeíikai méltatásánál különös figyelem alá esik még a nemi különbség is, melynek vizsgálásából és összehasonlításából szintén lehet szépségeket kivonni. A férfi a »fenséges-szép“, a nő' a »kellemesszép“ kifejezője; amott az erő, emitt a gyengédség nyilatkozik. A férfit jellemző szép tulajdonságok: a tiszta öntudat, erélyes munkásság, biztos önállóság, szilárd kitartás. Azért mondja Eötvös József báró: „Állandóság illik a férfiúhoz; — nem a czél, melyet magának kitűzött, hanem az, hogy tántorítha- tatlanul hű maradt czéljához, adja meg becsét.* A nő erkölcsi ábrázatán legszebb vonások: a szendeség, gyöngédség, türelem, nélkülözés, önmegtagadás, hű gondosság férje, gyermekei s a szenvedők és szerencsétlenek iránt. Igen szépen jellemzi a nőket is Eötvös, a föntebb nevezett mély elmójtí magyar bölcs, ezen rövid mondattal; »Vigasztalni és imádkozni mindig jól esik a nőnek.* Az ilyen szép nőre vonatkoznak azután Garay János, magyar költő, ezen sarai: „Virág a hölgy, az élet Szépsége, illata ; Gyöngy, drága s ritka gyöngy 8 A szívnek tengerén, Szelíd és tünde csillag A, szerelem egén.“
