Veszprém megyei hivatalos heti közlöny, 1882 (8. évfolyam, 1-54. szám)

1882-10-01 / 41. szám

S most azon óhajjal zárjuk be közleményün­ket, hogy azok, akik a nép vezérei, akiktől a nép felvilágosítást várja : világosítását fel, de úgy, hogy ne botorkáljanak sötétségben. Erasmus. Faiskola-ügy. A soproni gazdasági-egyesületnek van Sop­ronban 20 holdnyi minta-faiskolája, Sopron váro­sában van házi ipar-egylet, házi ipar-iskolával, ennek külön fííztelepe, 60,000 nemes fűzdugványa 28 fűzfajjal. A hol a székváros jé példával megy elől, ott sorakoznak a községek is, de mikor a megye­hatóság székhelyén nem tartatik meg a megyei szabály-rendelet, akkor a községi elöljárók, a kik­nek hivatásuk volna a népet felvilágosítani és a helyes útra terelni, a székvároshoz alkalmazva ma­gukat adják a felvilágosítást. Megyénk gazdasági-egyletének van most ren­des titkárja, reméljük, most már, hogy az alap­szabályok 1. fejezet 2. §. i. pontja szerint a faül­tetés megkedveltetése és szaporítása a faiskolák felállítására is hatni fog. Lajos-Komárom, 1882. szept. 25. Varga Jó^seJ. Viszhanga »Színházi dolgok* czímű czikkre. Veszprém, 1882. szept. 28. A »Veszprém* múlt számában Szórna- h á z y ur jogosult felszólalása, tudom, igen sok­nál élénk helyeslésre talált. Bizonyára szomorú dolog, hogy még egy megyei székvárosban sem tud Gerőfynek színtársulata prosperálni. Leverő, hogy kellő pártolás hiánya miatt alig képes 12 elő­adást színre hozni s kénytelen az ígért négy utolsó előadástól elállani! Azután beszéljen még valaki nálunk társadalomról, a társadalmi élet fel­lendülése, vagy hanyatlásáról! mikor még magyar város sem pártolja a szinügyet! . . . A bajon segíteni kell. S azt hiszem, úgy lehetne rajta segíteni, ha megalakulna Veszprém­ben egy s z i n ü g y-g yámolító egyes ü- 1 e t. Nem tudom, keresztül vihető volna-e, de miért nem lehetne az ügyet megbeszélés tár­gyává tenni ? Az egyesület azon lenne, hogy a jóravaló színtársulatnak legalább 2—3 havi ittmaradhatását biztosítsa. Az által, hogy: 1) anyagilag támogatja a színigazgatót, p. o. a bérletek elárusítása, némi 8ubventió nyújtása által; 2) erkölcsileg, a mennyi­ben minden egyesületi tag kötelességének ismerné a színház pártolásának propagandát csinálni. Az elsőre nézve, p. o. a tagsági dij havon- kinti 30—50 kr-ban alapíttatnék meg. Abból gyűl­nék össze a subventionalis összeg. Az egyesület választmánya meg a tagsági dijakért viszonzásul kötelezné magát, minden télen, (p. o. nagy böjt­ben) vagy őszszel Veszprémvárosába tisztességes színtársulatot hozni. Lehetne annak is módját ej­teni, hogy az egyesületi tagok kedvezményekben részesüljenek. A második pontra nézve az »ajánlást* értem. Ez iránt kivált a magyar hölgyekhez fordulok. Ezek oly szépen, oly igézőén tudnak kérni, hogy lehetetlen kérelmüket megtagadni. Ha hölgyeink kezdenék a propagandát a veszprémi színház érde­kében, meg vagyok róla győződve, hogy semmi­féle színigazgató nem buknék meg nálunk. És ezek a lelkes honleányok hálára köte­leznék ez által a magyar irodalom és művészet képviselőit, emelnék városunk reputatióját kifelé, élénkítenék benn petyhüdt társas életünket. A nő­nek hivatása úgy Í3 az élet szebbítése, finomítása. Nemcsak a családban, — a társadalomban is kell e nemes föladatát érvényesítenie . . . íme egyéni véleményünk a baj orvoslására! A gondolatra Szomaházy felszólalása veze­tett. Elhangzik-e majd nyomtalanul, mint sok más megpendített idea, avagy leszen e foganatja ez igénytelen közleménynek, — az nem a sajtóra tartozik, mint a melynek egyedüli kötelessége fel­szólalni oly ügyekben, melyek a közélet hullámzá­sát nemesebb irányba terelik. Az initiatíva azután a közönségé! . . . G—a. VIDÉKÜNK. Pápa, 1882. szept. 28. Egy mulasztással kell vádolnunk városunk lakosságát, a miért Kossuth 80-ik évi születés napját legcsekélyebb jel nélkül engedte elmúlni. A szabadság legnagyobb bajnokának Pápán is nem csak sok, de csak is tisztelője van, de hiányzott a kezdeményezés azok részéről, a kik az ily ünnepé­lyeket arrangeirozni szokták. A közönség most is onnan várta a jeladást, de mivel az elmaradt, mindenki csak arra szorítkozhatott, hogy hazánk e legnagyobb fiának áldást és hosszú életet kí­vánt szivében. Múlt pénteken délután nagy felhőszakadás volt városunk fölött; egy pár perez alatt vizme- der volt minden utcza; közben volt sűrű jéghul­lás, de mely nem tett jelentékeny kárt. Azóta mindennap esik, a bő áldás igen nagy kárt okoz és hátráltatja a mezei munkát. A Bocsor ünnepélyre oly számosán jelentkez­tek, hogy a kiszem élt helyiség helyett egy na­gyobbat kellett választani és igy az ünnepély a Vformatus templomban fog végbe menni. Színészeink ma tartják utolsó előadásukat a „Huszárcsinyt.* Nem hiányzott a pártolás, de a közönség is meg volt elégedve és igy kölcsönösen azt mondjuk egymásnak: a viszoulátásra. A szüret Várpalotán. — szept. 27-én. Már megkezdték városunkban a múlt héten a szüretet, de a szomorú szüretet. Valóban elmegy a kedve az embernek min­den örömtől, ha a szőlőhegyeket végig járja. Búj- san, szó nélkül szedik a szőlőt, azt az összero1- hadt, félérett fürtöket. A szegény szőlőgazda, hogy egész nyári fáradalmáért mégis némi kárpótlást nyerjen, leszüretel, mert le kell neki szüretelnie, nehogy a még mindig folytonos esős időjárás még a munkában is gátolja, úgy is a sok eső okozta e szomorú szüretet, mert ez nem hagyta megérlelni, tehát a szőlőnek így el kellett rothadni. Nincs kilátás, hogy csak közép ára is lenne az idei bornak, mert oly savanyú és úgyszólván vizes, hogy az nem is emberi italnak való, csupán ha egyébnek nem, ,r a b v a 11 a t ó“-nak jé lesz. Valóban szomorú helyzet ez, midőn bor sincs olyan, amelyből az ember ihatnék jóízüet, hogy búját és szomorúságát ez által elfelejthetné. Ha­nem azért se baj, ne csüggedjünk, él még a ma­gyarok Istene, majd helyre pótolja ő ezt még száz meg ezer8zerte jobbal. r.-l. Valami a gyermek-menhelyröl. Tűrje, 1882. szept. 19-én. A ki a köznép, átalán a munkás néposztály közt él, az tudja és látja eredetben azon osztály szükségeit és hiányait. A mindennapi élelem meg­keresésére leven szorulva munkakereső népünk, reggel, a mint a nap kel, munkára megy a háztól mind az, aki csak arra való Otthon marad a kis gyermek egészen magára hagyatva és a szükséges élelem hiányával. Legfölebb egyik vagy másik a közelben levő munkaképtelen ismerős, vagy jóaka­róra bízva. Szenved tehát a gyermek, azt sem tudja, miért. Jól tudjuk, hogy a szegény nép nem képes a gyermeket csemege, vagy efélékkel el­látni, de még elegendő kenyérrel sem. Következ­ménye ennek az elsatnyulás és végre a halál. Ne csodálkozzunk tehát, ha ily körülmények közt a statisztikai adatok szerint a gyermeksereg közt a halálozás oly nagy mértékben tűnik elő. Ezen súlyos bajok megorvoslására én, mint falusi néptanító, a ki a nép viszonyait közelebbről ismerem: ajánlom teljes lélekkel s jóakarattal az illető hatóságok ügyeimébe a kisdedek menhelyét. Ajánlanám pedig minden községben annak felállítását. A kiviteli módot pedig oly formán ; állítatnék fel minden községben oly helyiség, a mely ezen czél kivitelére nézve alkalmas lenne. Ha a községnek e czélra alkalmas helyisége nem volna, béreljen egy egészséges és tiszta he­lyet a kisdedek befogadására. Azoknak gondozá­sára nézve pedig csekély díjért fogadjon fel egy tisztességes öreg nőt, ki a gyermekre a szegény­szülők távollétében felügyel és azokat goudozza. Ez nézetem szerint nem olyas valami, a mit egy kis jóakarat mellett ki nem lehetne vinni; s így sok szegény gyermeket megmenthetnénk az elha- gyatottság örvényétől, és még többet a testi sérü­lések veszélyétől. Ha az illető hatóságok látnák, hogy minő elhagyatottságban tengődik a köznép gyermeke, nem hiszem, hogy alkalmat nem keresnének ezeu szegénység okozta bajok orvoslására. Bízom a hivatottak lelkes hazafiságában és emberszeretetében, és remélem, hogy tehetsége szerint mindent el fog követni, miszerint a sze­gény munkásnép gyermekei eme nemzetet gyérítő bajoktól megóvassanak. A mit úgy hiszem minden jólelkü ember, a ki csak egy parányi felebaráti és nemzeti szere­tettel bir, méltányolni és helyeselni fog. Hock Tál tanító. HÍREINK, A „Veszprém“ és „Hivatalos Érte­sitő“-re előfizethetni : Egész évre . . . . 6 írttal Fél évre .... • 3 „ Negyedévre . . . . I írt 50 krral. Veszprém, 1882. okt. 1. Ritka kézfogó. — Atyimovics Péter, fő­városi siketnéma, a napokban jegyet váltott Lusz- ner Mariskával, ki szintén siketnéma leány. A kéz­fogó a helybeli róm. kath. plébánia helyiségében Rosos István káplán előtt Véghely Zoltán ésCsol- noky István tanúk előtt ment végbe. Éljenek! Szép tett. Kopácsy Józsf ur ö méltósága, a veszprémi jótékony nőegyletnek 25 frtot volt szives átadni, azon czelból, hogy abból szegény gyermekek ruháztassauak fel. E nemes emberbaráti tényeért ő méltóságának az egylet leghálásabb köszönetét mond. Keszthelyen, ma szép ünnepély lesz. A megboldogult Ranolder püspök által kezdett és Kováts Zsigmond ő excelleutiája bőkezűsége által bevégzett díszes zárdába, ma vezeti be ő excellen- tiája a Sz. Vinczéről nevezett irgalmas nénikéket. Az ünnepélyre lemegy városunkból Kemeues Ferencz kanonok Ó3 Jánosy Gusztáv püspöki titkár. Az uj zárda főnöknője Beata lesz, ki városunkban 16 évig működött. Egyelőre öten végzik a leánykák tanítá­sát az új zárdában. Kossuth-album. — A »Kossuth album“ át­adása, mint azt a fővárosi lapok közölték, azon ok­ból, hogy Kossuth Lajos nagy horderejű levele, hosszasabb időre a közönségtől el ne vonassák, f, hó 30-án tényleg megtörténik ugyan, mindazonáltal az aláírási lapok bezárására, már előbb kitűzött vég­határidő, október 5-ike, meg fog tartatni, hogy az addig jelentkező aláírások is felvétethessenek. A bizottság. Vasúti szerencsétlenség. — Az alföld­fiumei vasút eszék-villányi vonalrészén a Dráván fekvő vasúti hídnak közvetlenül a magyar part mellett fekvő hatodik hídlába Eszék mellett szept. 23-án, midőn az 1 óra 55 perczkor induló vegyes vonat áthaladt, összeomlott, ennek következtében a rostélyszerkezeten körülbelől 60 méter hosszú nyí­lás támadt, a gép, a szerkocsi, két megrakodott teherkocsi és két, Boszniából haza térő katonákkal telt személykocsi beleesett a megáradt Dráva fo­lyóba, mely derék huszárjaink közöl soknak sírja lett. A vaggonokat az ár tova hömpölygette és ez az oka, hogy a szerencsétleneknek hulláit még ed­dig nem sikerűit megtalálni. A híd korhadt álla­potban volt és így a vasúti társaság ellen a vizs­gálatot már megindították. Betegsegélyzö egylet. — Dr. Cs. igen tisztelt munkatársunk oly eszmét vet fel ma lapunk­ban, amely megérdemli, hogy a legszélesebb kör­ben felkaroltassék. Az emberek elszigeteltsége ma nemcsak társadalmi bűn, hanem társadalmi rák­fene is, mely ellen minden tőlünk kitelhető esz­közzel küzdenünk kell. Nem mindegy ma, hogy szomszédomban halomra fekszenek a családtagok minden ápolás, minden orvosi segély, szóval minden nélkül, mert az inficiált kór a levegőn keresztül is áttör hozzám, ki talán minden lehetőt megtettem, hogy lakásom és annak környéke tiszta egészséges és üde legyen. Egyesülnünk kell és nem szabad megengedni, hogy egyesek elhanyagolása következ­tében a többség szenvedjen. Hiszszük, hogy érdemes munkatársunk tüzetesebben is kifejti a felvetett eszmét. Veszprémvármegye leírása. — a minisz­teri tanterv alapján. Népiskolák számára Írták: Nagy Lajos és Egyed Dávid tanítók. Veszprém vármegye térképével. Ára 20 kr. Pápán, 1882. Kiadja Nobel Armin, könyvkereskedő. — Ez a czime és tárgya egy kis tankönyvnek, melynek czélja megyénket a népiskola növendékeivel tüze­tesen megismertetni. Ajánljuk e könyvecskét a a néptanító urak szives figyelmébe. Tekintetes szerkesztőségi — A nméltó- ságu m. kir. vallás- és közoktatásügyi minisztérium kisdedóvodánk segélyezésére 100 frtot utalványozott, mely összeg a veszprémi tekintetes kir. adóhivatal által egyletünk részére már kifizettetett; Bartos Pál csernyei ev. segéd-tanító ur 1 frt 50 kr. Münzer Armin ur lajos-komáromi lakos 80 krt ajándékoz­tak kisdedóvodánk fentartbatására. E becses ado­mányokért kisdedeink nevében a legmélyebb kö­szönetét nyilvánítja egyletünk. Tisztelettel marad­tam alázatos szolgája Lajos-Komárom, 1882. szept. 27. Varga József, egyl. titkár. A községeknek tudomásul. — A közsé­gek részéről a f. évre kivetett ezuk or,- kávé és sör- fogyasztási adó ellen beadott felebbezések az alis- páni hivatalban az alispán elnöklete alatt október 14-én d. e. fognak tárgyaltatni­A phylloxera-bizottság — okt. 7-én d. e. 9-kor tartja tanácskozását az alispáni hivatalban. A vámosi búcsú múlt vasárnap, szept. 24-én tartatott meg ott szokatlan ünnepélyességgel. A búcsú most templomszenteléssel volt egybekap­csolva, melyet díszes segédlettel, Vizeki Tallián Lázár úr ő nagysága végzett. A szent beszédet a a lelkességéről ismert Végh Sándor succentor úr tartotta, A székváros- és a szomszédfalvakból igen sokan voltak jelen. A megujitott templomot kivá­lóan disziti Pápay Viktor tanár úr szép oltárfest­ménye, mely sz. Máté evangélistát ábrázolja. A búcsú a legkedvezőbb idő mellett a legszebb rend­ben folyt le, a mi a vámosi búcsúknál a ritkaságok közé szokott tartozni. A falu népe két helyen is tánczolt vígan és jókedvvel. Megemlítjük végül, bogy ft. Farkas Konstantin Dávid-intézeti praefectus úr, gyönyörű szép virágkoszorukat ajándékozott ‘az ujonan felszentelt templomnak. Primitia. — Szeptember hó 24-én d. e. V211 órakor tartotta uj miséjét. Aranyosy Coeles- tin szt.-Ferencz-rendi magyar hitszónok, fényes se­gédlettel. A manuductori tisztet mélt. Pribék Ist­ván felszentelt püspök ur vállalta el. A primitiai ebéd ő méltósága vendégszerető asztalánál volt, hol a felköszöntések sem hiányoztak. Synodale. — Szept. 27 én tartatott meg az őszi synodalé, melyre hatan jelentek meg. Úgy­mint: Rosos István, Havasi József, Kommandiuger Vilmos, Matzer András, Kozma László és Derdák Lőrincz káplán urak. A Veszprém megyei naptár. — E héten hagyta el a sajtót a veszprémraegyei naptár a jövő 1883-ik évre. E naptár, melyet nagy gond­dal, tapintattal és fáradsággal Steiner Ádám vár­palotai plébános úr szerkesztett, valóságos és meg­bízható kalauz Veszprémmegye közönsége részére. A különböző vallásfelekezeteknek szánt naptárrá szén kivül hozza a régi jó idők kedvelt alakját, ,a jövendőmondót“ utána Borostyán Sándortól, Sz. Istvánt és alkotmányunk alapját, jeles költe­ményeket, ezek közt figyelmet érdemel, „a ma­gyar iparosok dala,* majd elbeszéléseket, adomá­kat, élezeket stb. több képet, majd gyakorlati aranyszabályokat. E dús tartalmat kiegészíti min­den néven nevezett hivatalos tudnivaló Veszprém- megyéről és a vásárokról, ami maga nélkülözhe­tetlen ma, mikor egy-egy ügy elintézése végett tömérdek hivatalt kell felkeresni. Ezen mindössze 139 oldalt tevő, tiszta csinos kiállítású naptár ára 30 kr, keresztkötés alatt küldve 35 kr. Valóban oly csekély, hogy a legszegényebb sorsú család is megszerezheti. A gondos és csinos kiállítás becsü­letére válik Számmer Imre székesfehérvári nyom­dájának. Ajánljuk. Szomoní kilátás. — E hét szakadatlanul esős és hideg volt: sok helyütt megkezdték a szüretet, de a locs-pocs miatt ki kellett abból állni. Szőlő rohad, a kukoriczát éretlenül törik, a burgonya romlik, szántani vetni nem lehet. Talán október jobb lesz. Iskolaszéki közgyűlés. — A róm. kath. hitközség múlt vasárnap tartotta évi rendes köz­gyűlését a megyeház nagytermében. Kisovics József kanonok-plébános ur ő nsága megnyitó beszédében visszapillantott a hitközség múltjára, mióta az az újabb törvények értelmében iskolaszéket alakított, jelzi azon pházisokat, melyeken átment és össze­hasonlítja az elemi iskolák kedvező jelenét a sok hiával szűkölködő múlttal. Erre megnyitván a köz­gyűlést, átadja a szót Ruttner Sándor iskolaszóki elnök urnák, ki a múlt évi közgyűlés jegyzőköny­vének a jegyző által történt felolvasása után rész­letes előterjesztést tesz először az elemi iskolák anyagi állapotáról, melyet számokkal és a múlt éviekkel összehasonlítva tűntet elő annyira kedve­zőnek, hogy most már javaslatba hozhatja a köz­ségi pótléknak 9 krra való leszállítását a jövő év elejétől, mit a közgyűlés el is határozott. •— Má­sodszor előadta az iskolaszéknek, tulajdonkép a gymnasiumi bizottságnak eddigi eljárását a gymná- siumnak a 7. és 8-ik osztály által való kiegészíté­sét illetőleg. A meggyőző érveket lapunk olvasói ismerik már egy régebbi czikkünkből. A jelenvoltak méltányolva az eddig kifejtett működést éljenzéssel fogadta az előterjesztést, mit a gymnasiumi bizott­ság buzdításul fog tekinteni, hogy a megkezdett utón tántoríthatlan kitartással, de kellő körültekint téssel is, előre haladjon. A közgyűlés ezzel véget ért. A »Győri Közlöny* mai jubileumára vet­tük a meghívót, mely így szól: A »Győri Köz­löny“ 25. évi jubileuma alkalmából f. évi október hó 1-én d. e. 11 órakor Győrött a megyeház nagy­termében irodalmi ünnepély rendeztetiic, melyre t. czimet van szerencsénk tisztelettel meghívni. A rendező bizottság nevében : Dr. Kovács Pál. Csepy Pál, a »Hazánk“ szerkesztője. Bierbauer Lipót. Szávay Gyula, a »Garaboncziás* szerkesz­tője. Széphegyi Jakab. Programm: 1. Szózat. Elő­adja: a győri ének- és zene-egylet. 2. Megnyitó. Tartja: dr. Kovács Pál. 3. „A hatodik nagyhata­lom.* Alkalmi költemény, irta: Szávay Gyula. 4. »Erdei kis virág.* Előadja: agyőriének- és zene­egylet. 5. Alkalmi felolvasás. Tartja : ft. Ruschek Antal. 6. »Szabadságdal“ (Hubertól). Előadja: a győri ének- és zene-egylet. Este a »Fehér bá­rány“ vendéglőben társasvacsora, melynek kezdete — tekintettel a színi előadásokra — 9 órakor leend. Több figyelmet a közönség iránt. — Az árva-uteza valóságosan árva. M. A. iparos 8—9 kocsi trágyát hordatott háza elé, amely meglehető­sen akadályozza a járást-kelést, az esős idő miatt levet ereszt és ez által nagyon furcsa színben tün­teti föl az utcza tisztaságát, természetesen a köz­egészségnek sincs előnyére. — Több különösen az ut- czák elején és végén levő bolt elé mindenféle tár­gyakat, sőt csomó szénákat raknak ki a boltosok, úgy, hogy a kocsiutra kell az embernek letérni azok miatt a járdáról. Rendőrségünk figyelmébe ajánljuk ezeket^ A Petöfi-szobor leleplezésére kitűzött óda pályadíjnyertes szerzője Endrődi Sándor fiatal te­hetséges költőnk. Hírlapjaink. — Elmondhatjtk, hogy korunk egész haladása, egész haladásának jó rósz mozza­natai a sajtóban nyernek leghatározottabb kifejezést. Innen merít mindenki és igy csakugyan nélkülöz­hetetlenné lesz ma már a sajtó, nélkülözhetetlenek a hírlapok. Fővárosunk derék és tekintélyes politikai napilapjait ajánljuk tisztelt olvasóink becses figyel­mébe és pártfogásába, kiállják azok a versenyt leg­több külföldi lappal. A hirdetéseink közt lévő »Budapesti Hírlap* és »Képes Családi Lapok“-at ajánljuk tisz­telt olvasóink szives figyelmébe. Halszüret. — Fok-Szabadiról írják lapunk­nak e hó 22-ről : A Sió vize Siófoknál elzáratott, hogy a Sió medrét mélyebbre ássák. — Ember emlékezete óta annyi hal még egy nap nem lett kifogva a Sióból, mint tegnap. Csak községünknél több, mint 1500 métermázsát fogtak ki, minek nagyobb része 2—3 fontos ponty. A Juthi révház­nál, az arra utazó vidékieknek a szebb 2 3 fon­tos pontynak darabját 4—5 krajezárért kínálták tegnap, de az éjjel ismét fogtak ki 500 mmázsát és ma már a 3 fontos ponty darabja 2 krajezár. (Egyetértés.) Postautalványok Olaszországban. — A közlekedési miniszter értesíti a levelező közönsé­get, hogy a f. évi okt. hó 1-től kezdve Olaszor­szágba szóló postautalványokat nem a belföldi for­galomban használt rózsaszínű, hanem az egyéb külföldi forgalomra nézve fennálló egyéb szabá­lyok ezentúl is érvényben maradnak. A veszprémi növendék-papság Páz mányköre. folyó évi I nyilvános gyűlésén elhat tározta; hogy kiadványainak még eladásra szán­példányait, a múlt évben leszállított árakon bo­csátja a t. olvasóközönség rendelkezésére; Kath. Erkölcstan. Dr. Müller Ernőtől. I. II. 2 fr- 50 kr. — A legszebb erény és legundo. k a b b v é t e k. Dr. Zwerger Jánostól. 80 kr. — A hit, mint isteni erény. Dr. Zwerger János­tól. 80 kr. — Hét beszély. Ladi Fullerton Georginától. 80 kr. Az első fokban hozott és megfelebbe- zett községi határozatok az 1871. XVIII. tör­vény értelmében a megyei törvényhatósági bízott-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom