Veszprém megyei hivatalos heti közlöny, 1881 (7. évfolyam, 1-53. szám)

1881-09-11 / 38. szám

HÍREINK. Veszprém, 1881. szept. 11-én. *Megyés püspökünk ő excellentiája ez idő szerint Sümegen időzik. A múlt bét folyamán ő szentelte be a gyilkosság folytán 9zerencsétlenül elhunyt Bogyay tetemeit. *Hymen. Folyó szeptember hó 4-ik nap­ján eljegyzési ünnepély volt. Tulok Ernő vas­megyei földbirtokos jegyezte[el, városunk,spt megyénk hölgykoszorujának, egyik legszebbül virágát Dr Kerényi Károly megyei első főorvos szép és kedves leányát Gizellát. Boldogságot kívánunk a kötendő szép frigyhez! *A helyi önkéntes tűzoltó-egylet ala­kuló gyűlését f. évi szeptemberhó 4-én, múlt vasárnap tartotta a közönség és amennyiben száznál több tag jelent meg, a tagok nagy részvéte mellett. A gyűlés d. e. 10 órakor kezdődött. Elnök Dukovics Sámuel megnyi­totta a gyűlést és üdvözölte az együttiévó'ket. Azután Kopácsy Árpád egyleti titkár jelen­tést tett az egyletnek az elmúlt 3 év alatti működéséről s fejlődéséről. Jelentésében meg­jegyezte, hogy ez idő alatt nagyobb tűzvészek nem fordultak elő, az előfordult esetekben kellő buzgalmat tanúsítottak. A pozsonyi or­szágos tüzoltógyülésen az egylet képviseltette magát. Ezután Balogh Károly egyleti pénz­tárnok bemutatja pénztári zárszámadását, mely szerint a pénztári állapot a következő: Be­vétel : 493 frt 53 kr. és két db cs. arany. Ki­adás : 496 frt 80 kr. hiány 3 frt 27 kr. mely­nek fedezésére szolgál a 2 db cs. arany .^Hát­ralék összeg van még künn a tagoknál az első három évről 427 frt amely legközelebb bekö­vetelendő. A számadás rendben találtatván, a pónztárnok urnák a fölmentvény megadatott. Ezután az egyleti elnök megköszönvén a benne helyzett bizalmat, a főparancsnokkal együtt a tisztikar nevében is az alapszabályok értel­mében beadta lemondását kijelentvén, hogy ő és a főparancsnok állásukat tovább betölteni nem szándékoznak. A közgyűlés sajnálattal tudomásul vette e kijelentést ás elfogadta a lemondást. Azután korelnökűl Androvics Imre ur megválasztatván, a szintén megválasztott kijelölő bizottsággal együtt kijelölik a követ­kező három évre elnökül: Kopácsy Árpádot, főparancsnokul: Mórocza Zsigmondot, titkárul: Koinpolthy Tivadart, orvosnak: dr. Kerényi Károlyt, ügyésznek: Sörös Zoltánt és építész­nek : Brenner Lőrincz urakat, kik három évre meg is választattak. A közgyűlés a leköszönt tiszti karnak köszönetét szavazván, Megyesy József urat tiszteletbeli főparancsnoknak vá- lásztá, mire a gyűlés feloszlott. — A szept. 8-áu újból összehívott közgyűlésen elnök Ko­pácsy Árpád tudtára adja az egybegyűlteknek, hogy a megválasztottak tisztségüket mind el­fogadták Sthymmel Lajos kivételével, ki he­lyett pónztárnokká egyhangúlag Bokrossy La­jos választatott meg. 'Azután Kompolthy Ti­vadar egyleti titkár indítványára határoztatott, hogy a belügyminisztériumnak azon rende­leté, mply szerint a tűzoltóság vész idején ha­tóságot képez a (városban és a megyében hi­vatalos 'utón is (rirdettessék ki. Végül aláírási iv tétetvén ki, az ott lévők közül számosán aláírták magukat. Ezután az elnök íeloszlatá a gyűlést. Az aláírási iv jelenleg az egylet helyiségében van, hol mindenki beiratkozhatik. *ElÖzö lapunkban közölt ama hírre vonatkozólag, hogy egy helyi iparos neje Gy.-né egy öreg nőt súlyosan megsebezett volna, új- jabb részletül feljegyezhetjük Gy. né abbeli vallomását, hogy ő az nap d. u. 2 órakor a szőlőből hazajövőn, háza irányában a ló meg­ijedt az ott kuporgó nőtől, ki az amúgy is ijedős lovat ijjedtében napernyőjével bokro- sította meg s igy történt, hogy a falhoz szo- ríttatván — a sarokhoz rogyott menekvésében miközben fején megsérült; erre bevitte önmaga a házba s borogatta sebét, mig jobban lett. Gy.-né vallomása szerint az egész szenzátiós emberölési hirt bizonyos Vaszaryné nevű szom­szédnő terjesztő boszuból, ki pedig nem is volt.jelen az esetnél, mint ezt egyéb tanuk is igazolják, A vizsgálat befejeztéről értesíteni fogunk. *Szent-Király-Szabadján Győrffy Géza orsz. képviselő tiszteletére tartott ünnepély valóban szép és megható volt. A falu határá­hoz közeledő képviselőt 8 lovas bandérium várta, mellynek kíséretében érkezett Szent- Király-Szabadjára. Itt a falu végén volt már n összes lakosság, s nem volt vége mindad dig az «éljen* riadalnak, mig elő nem állott 16 fehér ruhába öltözött lányka, azért, hogy a népszerű képviselőt üdvözöljék és kocsijára a koszorúk özönét hajítsák. Győrffy Géza ha­tásos üdvözlő beszédje után az olvasókör he­lyisége felé indult a menet, hol a tulajdonké- peni elfogadtatás történt, amely után Győrffy Géza képviselő urat, az olvasókor tiszteletbeli tagjává választék. Miután a bemutatások meg­történtek a felterített asztalhoz ültek, mely­nél 60 ember fogyasztó a valóban Ízletesen készült étkeket, melyért a sz.-kir.-szabadi me­nyecskék dicséretet érdemelnek. Az első szép toasztot Mészáros Lajos mondta éltetve a ha­zát a képviselőt és Magyarország alkotmányos királyát, a melyre a képviselő válaszolt él­tetve választóit. Mondatott azután még sok igen szép felköszöntés, melyek egyike volt Győrffy Gyuláé, ki felköszönté a magyar me­nyecskéket. Azután Vincze Károly (ki a kép­viselővel jött) ajkai földbirtokos nyilvánította elismerését a szép fogadtatásért. Szólott még Szigeti Dániel is, az ipartársulat nevében. A hosszú ebéd után a falu ifjú népe tánczra ke­rekedett, és járta, járta mindaddig mig el nem érkezett a vacsora ideje, mely alatt ismét számtalan felköszöntés mondatott. Az estebéd után ismét táncz következett, a mely tartott hajnalig, piros hajnal hasadásig. ^Rendőrségünk figyelmét felhívjuk arra a dologra, hogy városunkban éjjeleken álarczos egyének járnak. Már akár tréfából, akár rósz czéból teszik ezt ama egyéniségek, mindenesetre megfigyelendők. *A vihar, mely péntek este dúlt vá­rosunkban oly óriási villámlással és menydör­géssel jött, hogy az utczán járó nők és gyer­mekek reszketve futottak a legközelebbi há zakba. Esti 7 és 8 óra között volt a legna­gyobb dörgés és villámlás, amikor le is ütött a papnövelde épületére, hol a villámhárító vasai — szemtanuk állítása szeriut — még hosszú ideig izzó tűzben voltak. *A szt.-gáli búcsút múlt csütörtökön a szokásos ünnepélylyel roppant közönség ülte meg; ma pedig Jásdon van búcsú. ^Halálozás. Szegedről vesszük azt a szomorú hirt, bogy Toth Imre m. kir. pénz­ügyi fogalmazó s a szegedi kölcsönkiosztó he­tes bizottság előadója megszűnt élni. Az el- huuyt városunk szülötte Tóth József polgár fia volt. Egyszerű szülők gyermeke lévén vas szorgalmának köszönhető az állást mit elfog­lalt. Egy ideig Budapesten volt csak néhány év előtt helyeztetett Szegedre, és ez a kevés idő elégséges volt arra, hogy a szeretetre méltó veszprémi fiatal embert mindenki meg­kedvelje. Mint hivatalnok ernyedetleu szor­galmú, mint ember a társadalom szeretett egyénisége volt. Elnöke volt a szegedi »tiszt­viselői társas körnek-“ És midőn a szegedi állam kölcsönügye rendeztetett Tóth Imre ne­veztetett ki a kölcsönkiosztó hetes bizottság előadójává. És erre a fontos, nagy felelősség­gel járó állásra, pontossabb, lelkiismeretes- sebb embert nem találhattak volna, ő felada­tát rendkívüli ügyszeretettel és kitűnő szor­galommal töltötte be. Megszaporodott teendői azonban bántólag hatottak gyönge egészségére erőt vett rajta már rég csirában lévő baja és aug. 29-én meghalt. Maga után hagyott egy kedves ifjú nőt Korda Arankát, kivel csak 15 hónappal előbb esküdött örök hűséget, és egy 4 hónapos kis csecsemőt. Óriási közön­ség részvéte mellettjtemették őt el Szegeden, a Tisza partján a temetőbe. Legyen neki oly könnyű a föld mint a mily nemes volt ifjú életei *A veszprémi reform, egyházmegye lelkőszkarának 5-ik köre, az egyházmegyében megürült hivatalokra a következő egyéneket jelölé ki u. m. közpénztárnoknak n. t. Nyikos Kálmán litéri, lelkészgyámoldai pénztárnoknak n. t. Sörös Géza n.-pécseli lelkészeket. A köz­pénztárhoz világi számvevőnek t. Kovács An­tal mérnök, veszprémmegyei alszámvevőt egy­házi részről n. t. Bácz Géza mohai lelkészt, lelkészgyámoldai számvevőnek n. t. Thúri Ká­roly zánkai lelkész urat. *A helyi önk. tüzoltóegylet működő osztálya ma d. u. 3 órakor az őrtanya helyi­ségeiben tisztújító gyűlést tart, melyre az illető tagokat ezennel figyelmeztetjük. *Panasz tétetett szerkesztőségünkben azért, hogy pénteki napok délutánjain a főis- páni lakás és a komakút előtti tért annyira elálják a kocsik, hogy arra átjárni lehetetlen sőt a mi több, ily alkalommal disznókat és más egyébb állatokat eresztenek be a sétatérre, melyek azután a mi szegény sétatérünket bi­zony nem teszik salon képessé.—Felhívjuk a hatóságot, hogy e tekintetben intézkedjék. *Már többször akartuk zenészeinket figyelmeztetni, hogy hangversenyeiket jobban illenék ám magyar dallal, mint holmi osztrák­német s más ős le chenfeldi zöngeményekkel kezdeni. “Helyreigazítás. A »Tallián kut‘-ra nem tek. Kopácsy György úr mint jelezve volt; hanem méltóságos Kopácsy József úr adományozta a 100 frtot, mit ezennel helyre­igazítunk. “Jégverés. Lapunk zárta előtt vesszük a hirt, hogy a péntekesti vihar alkalmával jég­verés is volt, mely az almádii, csopaki s felső­örsi szőllők egy részében jelentékeny, nagyobb részében kevés kárt okozott. A nagyobb károk biztosítatlanok voltak. Steinacker Károly zenemtíkereskedésé- ben Budapesten megjelent és kapható Kraus{ Armin könyvkereskedésében Veszprémben: Nagy Istvántól három legkedveltebb népdal: 1. Elmeuék én hozzátok (az apád az anyád). 2. sz. Fáj a szivem, teher nekem az élet, 3. sz. Piros rózsa fehér rózsa. Ára 80 kr. Wilkens C. és fiai derék kiadónál meg­jelent az .Ország Világ* képes lap 28-ik füzete »a polgármester névnapja* czímü díszes fény­képuyomatu mtímelléklettel és számos valóban sikerült fametszvénnyel nevezetesen „a párt­ütők* a küzdelem vége ,a counetábeli kápolna belseje a Bourgesi székesegyházban* és ,a pajkosság büntetése,“ szövegét ,egy pár selyem czipő* érdekfeszítő elbeszélés vége, több no­vella és más hasznos értekezések képezik. Ezen derék vállalat, mely irodalmunknak csak díszére válik, a jövő füzettel végzi be ezen folyamat, melyei egyidüleg, az uj folyam 1 ső füzete is meg fog jelenni; tömeges pártolásra ajánljuk. Mehner Vilmos kiadásában megjelentek: Dr. Ribári Ferencz által alapított „kepes világ* történet 55—59. füzetei. Irodalmunk ezen nagy­becsű műve Dr. Molnár A. által lesz a hátra­hagyott alapterv szerint folytatva és szintúgy szerkezete valamint díszes kiállítása alapító által kiadott résszel egyenlő szivvonalon ál­lanak. A »Föld és népei* 47. és 48. füzete György Aladár által folytatva két füzettel a munka 3-ik kötetét kezdi. Ezen mely csupán Európát, főleg Magyarországot tárgyalja a már ismert irányt megtartva. Ezen kötet a munka szükséges kiegészítő része hazánkat úgy az egész művelt Európát részletesen ismerteti és bizonyára kidolgozás tekintetében sem fog mögötte állani a másik előző két kötetnek. A debreczeni ip. ifj. vándorgyűlés és kiállításról. Veszprém, 1881. szept. 10. (H. G.) Az iparosok és iparossegédek jelenlegi helyzete és létkérdése már régóta, de különösen a jelenlegi időszakban képezi országos tanácskozások tárgyát. Sokféle mód­szer kiséreltetett meg már az ipar fejleszté­sére, mert a legnagyobb államférfiak is elis­merték, hogy ipar nélkül állam nem létezhe­tik. De bármely irányban is kisértsük meg ezen kérdést megoldani, hogy mikép fejlesz- tessék az ipar? a felelet mindig csak az lehet: „az ipar fejlesztésére okvetlen szüksé­ges, hogy az iparos a műveltség azon fokát érje el, a mely műveltségi fokra eljutottak a közvetlen összeköttetésben levő szomszéd ál­lamok iparosai*; és hogy ez eléressék, mel- lőzhetlenül szükséges, miszerint a műveltetés az iparos tanonczok és segédek körében is foganatosíttassák. A most mondottakat beismerve Magyar- ország különböző városaiban létező iparos-if­júság önképző- és betegsegélyző-egyletek ván­dorgyűléseket tartanak, tanácskozandók afölött vájjon mely utón lehetne az említett czélt elérni ? Ez évben a debreczeni iparos ifjúság ön- képző- és betegsegélyző-egylete küldött meg­hívókat minden iparos testülethez, egy meg­tartandó vándorgyűlésre, mely egyletnek azon felhívására, hogy »csoportosuljunk és egyesült erővel dolgozzunk az iparosok és segédek ügyén,* sietett a veszprémi iparos ifjúság öuképző- és betegsegélyző-egylete és az álta­lános ipartársulat eleget tenni. A kiküldött küldöttség költséget és fáradságot nem ki­méivé, az iparügy érdekében készséggel fo­gadta el és teljesítette a kiküldetés nehéz feladatát. Sajnos valami az, hogy Veszprém, ahol annyi józan gondolkodású iparost és segédet vélünk találni, az iparos ifjúság nemes törek­vései érdekében megindított mozgalmain nem vesz oly érdekeltséggel részt, mint a hogy azt az ügy megérdemelné. Különösen némely iparággal foglalkozó mestereknél semmikép sem akar megfogamzani azon szent köteles­ség tudata, hogy »segíts önmagadon s az Is­ten is megsegít.* így van ez Magyarország számos más városában is, és innen ered, hogy az ilyen ülésekben leginkább tudósok, ügyvédek, hiva­talnokok, tanárok, hirlapszerkesztők, kereske­dők és más szakbeli egyének vesznek részt és érdeklődnek a mozgalom iránt, mint arány­lag maguk az iparosok, holott az ő érdekük lenne ezeken részt venni és annak esetleg helyes határozatait anyagilag és erkölcsileg támogatni. Bárhol és bármily ilyen szaküléseken tanácskozzanak a már mondott czélok elérése végett a vélemény mindig az; hogy csak kar­hatalom, kényszer, szigorú törvény, bünteté­sek s több ilyenek lehetnek azon eszközök, a melyek az iparost azou műveltségi fokra hoz­hatják, a mely fokra más államok iparosai mindezek mellőzésével eljutottak. Nem nevetséges valami az, hogy nálunk kényszer kell arra is, hogy az iparossegédek művelődjenek? Kényszer és szigorú törvény kell arra, hogy az iparosok és segédek társu­lás által képesek legyenek saját jólétükért bi­zonyos körben működni? Szégyen! hogy tör­vény és nem józan ész diktálja az iparos-se- gednek azt, hogy megbetegedése esetére gon­dolva a betesegélyző egyletekbe lépjen, hogy legyen ez esetben hova menni, kihez tanács­ért fordulni ! Gyalázatnak kell pedig azt neveznünk, hogy kényszertörvény, büntetés és nem a jó­zan felfogás kell arra, hogy a tanonczoknál tanulás a segédeknél a továbbképzés és tisz­tességes társalgás tegye lehetővé azt, hogy kivétel nélkül minden egyes iparos ki ezen nevet viselni akarja, az ország művelt polgá­rává számíttathassék. Persze sok függ ez esetben a munkaadó lelkiismeretességétől is. (Vége köv.) Piacai árak. A piaczi árak jegyzőkönyve. 1881. szept. 9-éu az ele- séguek folyó ára - Búza, legjobb 79 kilogramm 12 frt — kr. Közép 77 ki. 11.40. Legalábbvaló 75 ki. 11. — . kr. ROZS, legjobb 72 ki. 9.30. Közép 71 ki. 9.-. Leg­alábbvaló 70 ki. 8.50 Árpa, legjobb 65 ki. 8.80 Közép 64 ki. 8.40 Legalábbvaló 62 ki. 7.50. Zab, legjobb 40 ki. 7.40. Közép 38 ki. 7.20. Legalábbvaló 37 ki. 7. — . Ku- koricza, legjobb 75 ki. 8.— Közép 74. ki. 7.50 Leg­alábbvaló 73 ki 7. — . Dara-liszt, métermázsa 22 frt, kilogramm 22 kr. Zsemlye-liszt mm. 18. ki. 18. Fehér­kenyér-liszt mm. 16 ki. 16. Fekete-kenyér-liszt mm. 13 ki. 13. Kukoriczá-liszt mm. 7 ki. 8. Rizs-kása mm. 22. ki. 24. Baza-dara mm. 22. ki. 22. Árpa-dara mm. 22. ki. 24. Borsó mm. 13.ki. 13.Leacse mm. 14. ki. 14. Bab mm. 13. ki 13. Köles-kása mm. 11. ki. 11. Métermázsa széna 3.— Ágy-szalma. 1.80. Takarmány-szalma 2.— Alom- szalma.70. Köbméter cserfa 3.— Bükkfa 2.75. Tölgyfa 2.50. Kőszén kovácsnak való mm. 1.76. égetni való mm. 1.76. Faszén hektoliter 40. Lámpa-olaj 40. 45. Kilogram Stearin-gyertya 1, — .Öntött-gyertya68. Petro­leum 23. Lámp&bél m. l*/t0. Kilogramm szappan 36 Nyers-faggyá 32. Tisztitott-faggyu 68. Marbabus 52 Disznó-zsir 90. Kömény-mag 50. Kősó J3. Czukor 58. Magyar-bors 120. Paprika 80.Vörös-hagyma 24. Fog­hagyma 24. Füstölt-szalonna 90. Nyers szalonna 80 Marha zsir 1.20 Sertvés-hus 60, Borjú hús 72. Tojásból 4 db 10. Boreczet 16. Burgonya 1.40. Hektoliter 6 bor 24 frt. Ujbor 16.—. Liter ó bor 30. Ujbor 24. Liter szilva pálinka 80. Közönséges pálinka 30. NYILTTÉR. 92 DupuyUfl. 5-3 bnzapácza. Nincs többé buzaüszög! A vetési időszak beálltával figyelmeztetem a n. é. közönséget buzapáczomra, mely a búza, árpa, kukoricza és zabnál előforduló üszög ellen kétségte­lenül és biztosan hatván a m. kir. földmivelési mi­nisztérium által a gazdaközönségnek már 1878-ban ajanltatott. Készítményem ezóta az összes osztrák-magyar birodalomban használtatik és ez idén (is tekintélyes gazdáktól, — különösen oly vidékekről, hol a buza- üszög nagy károkat okozott — számtalan elismerő levél érkezett hozzám.­Páczom használata igen egyszerű, az ára — igen nagy hasznosságát tekintve, — mérsékelt és a n. é. közönség kényelmére a birodalom tekintélyesebb vá­rosaiban állandó raktárakat tartok, hol a pácz ha­sonló árban kapható — csomagonkint 30 krért — mint bécsi gyáramban. Használati utasítás minden csomagon olvasható. DUPUY NUMA, 99“ Bécs VI. Windmühlgasse Nr. 35. "9Ü Főraktár Veszprém vármegyére : WURDAMANÓ FIÁNÁL Veszprémben. «XXXXXXXIXXXXXXI# Egy még keveset hasz­nált, jó karban lévő 15 i-, soros vetőgép eladó. Megtekinthető Várpa­lotán a várkastélyban. 3 X X •IXXXXXX XXXXXXXI# Eladó szöllö Almádiban. Egy legjobb karban levő, nemes- fajú gyümölcsössel ellátott, 1 y2 katastr. hold nagyságú, bőtermő szőllőfajokkal beültetett, hajlék,- konyha,- présház - és boltos pinczével ellátott tehermen­tes szöllö szabad kézből, részletfizetés mellett azonnal eladó. Tudakozódhatni sz. kir. Szabad­ján Barcza József tulajdonosnál vagy Veszprémben Brenner Lőrincz, almádii köz8. bírónál. ÜZENETEINK. V, S. „Salamon zsidó“ jövő számunkban kö­zöljük. Üdvözlet. Felelős szerkesztő s kiadó: K ompolthy Tivadar* Laptulajdonos: KRAUSZ ARMIN.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom