Veszprém megyei hivatalos heti közlöny, 1879 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1879-09-14 / 37. szám

két tesz a kabuli vérengzésnek, tudniillik a Kabulba küldött követ, Cavagnari, és kísérete legyilkoltatásának, példás megtorlására. Hogy mi sors vár a lázongó csőcselékre és a vá­rosra, arról valószínűleg már a legközelebbi napok hozandnak felvilágosítást. * Bombayban azon bir van elterjedve, hogy az afgán emirt a felkelők megölték. Egy másik bir szerit t öngyilkossá lett az emir. * Andrássy gróf e hó 25-ikén válik meg a külügyminiszteri tárczától, melynek veze­tését Haymerle báró fogja átvenni. * A montenegrói fejedelem f. hó 11-ikén reggel 7 órakor távozott el Bécsből, hogy Trieszten át haza utazzék. * Debreczenben a magyarországi reformá­tusok egyetemes kouventje szept. 10-ikén ült össze a főiskola dísztermében, hogy tanács­kozzék egyházi és iskolai ügyeiről. A Suprema inspectio kérdésének tárgyalásánál erőteljes kifakadások történtek a kormány ellen, mely­nek intentióiban a protestáns autonómia meg­sértését látták. Határozatba ment egy bizott­ság kiküldése, melynek kötelessége jövőre őrködni a Protestantismus jogai felett. El­határoztatott, hogy felírás intéztetik az or- szágyüléshez, melyben a kovent tiltakozni fog az autonómia megsértésére irányuló kormáuy- törekvések ellen; sőt ha ez sem használ, az oláh főpapok példájára a legmagasabb fórum­hoz, a királyhoz is apellálnak az alkotmányos kormány ellen. Egyes szónokok erősen hang­súlyozták a vallás-egyenlőséget. A közigazgatási bizottság ülése. — Szept. 11-én. Az alispáni iktatóba beérkezett augusz­tusban 967 ügydarab, júliusról maradt 36 összesen 1003 darab. Ezekből elintéztetett 852, nyilvántartásba tétetett 2. megyebizott­sághoz 60, elintézetlen maradt 89. — A köz- igazgatási bizottsághoz érkezett 47 ügydarab, elnökileg elintéztetett 17, a többi ezen ülésre maradt. — Az alispáni hivatalnak aug. havi pénzforgalma: vadászati jegyekért befolyt 1982 fr. 50 kr, házi pénztári térítmény 20 frt utfentartási alapra 353 fr, nyilvános be­tegápolási alapra 819 fr 53 kr. Magánosok által befizetett tápdíj 153 fr. 9 kr. megyei pénztár által a kórházak javára beterjesztett tápdíj 726 fr. 75 kr. jegyzői nyugdíj javára 25 fr 60 kr. különféle péuzíorgalom 856 frt 20 kr. néptanítók díjazásaira 2 dr. arany ösz- szesen: 4896 frt 67 és fél kr. — Tüzeset augusztusban megyeszerte 13 merült fel 28934 fr 71 kr. kárral, melyből csak 13815 fr. ősz- szeg volt biztosítva. Hirtelen halál 6 volt. A megyei árvaszék ügyforgalma: Junius hóról maradt 399, julius és augusztusban érkezett 723 ügydarab, összesen 1119. Elintéztetett összesen 717, maradt 402. A közegészségi állapot aug. hóban né­mileg kedvezőtlen volt; az uralkodó kórnemtő általában csorvás epés jellegű volt A ron­csoló toroklob Csékuton és Sz.-Király-Szabad- ján uralgott. A hasznos házi állatok egész­ségi állapota kedvező volt. Az adóbehajtás kedvező eredményt tün­tet fel augusztusban : 1878 augusztusban be­folyt 30 adóvégrehajtó mellett 172142 fr 99 kr. 1879. augusztusban 17 adóvégrehajtó mel- lat 206552 frt 10 kr. tehát 34409 fr 11 kr- ral több, mint tavaly. (Folyt, köv.) Megyei közgyűlés. Veszprém, 1879. szept. 9. Örömmel telt el az embernek a keble, midőn a megyeház nagytermébe belépett; a Egy ízben a conservatorium egy növendéke lépett föl drámai szerepben. Szép alak volt, erőteljes orgánummal, ftéthi bácsi fölkereste előadás után. — „Jól van öcsém, ember lesz belőled! — Ne törődj vele, ha fát vágnák is a hátadon, csak előre!“ Más alkalommal megy az öreg próbára, hát hallja ám, hogy ott valaki őt produkálja, azzal a kásás, fogatlan hanggal, ami annyira jellemezte az öreget Csak hallgatja egy ideig, aztán rányitja az ajtót — egy fiatal szőke fiú állt előtte, akinek ott ült a mosolyában a kötnivalóság. Eéthi bácsi megveregette a vállát, és tanitgatta. — Azóta az illető a kolozsvári színház tagja ........ — Egyszer aztán megelégelte a mulat­ságot és meghalt; elment a »nagy mammuth* birodalmába, ahogy a végtelenséget nevezni szokta. — Nincs többé »vén bakancsos,* — csak az Írója él még a régi gárdából, Jázsi bácsi, — aki bizonyosan tesz a zsebébe egy pakli új kártyát, ha itt hagyja ezt a siralom völgyét, s átmegy az Egressyk, Szenpétryk, Bartbák, Fáncsyak s egyebeknek csendes hazájába.......-t h. \ bizottsági tagok oly szép számmal voltak je­len, hogy a teiem csaknem zsúfolásig meg­telt. A vonzerő ezúttal az volt, hogy az ár- j vaszéki ülnökségről leköszönt Szentes István helyébe uj ülnököt kellett választani. B. Fiáth Ferencz főispán ur ő excellentiája tisztelet- teljesen üdvözölte a nagyszámú bizottsági ta­gokat és kifejezést adott azon óhajának, vajha mindazok, kik most megjelentek, a tanácsko­zásban mindvégig részt is vennének. Ezzel a közgyűlést megnyitotta és jelentette, hogy Szentes István árvaszéki ülnök állásáról le­köszönt. A leköszönőnek sok évi buzgó fára­dozásaiért jegyzőkönyvileg elismerés szavaz­tatott. Ezután az árvaszéki ülnökségre ezek kandidáltattak: Cserny László, Pethő József, Pongrácz Dániel, Hencz Ödön, Sáry Dénes. Amint a nevek elhangzottak, néma csend ál­lott be, mintha mindenki visszafojtotta volna még a lélekzetét jis. Egyetlenegy éljen sem hangzott sem az egyik, sem a másik neve után, ami alig hiszszük, hogy valaha e terem­ben ily körülmények közt megtörtént volna. E nyomott hangulat közt vonult a szavazat- zatszedő bizottság Sárkány Miklós elnöklete alatt a szomszéd-irodába, hol a szavazás von­tatva, lanyhán megindult, mig az alatt a gyű­lés felfüggesztetett. A bizottsági tagok kisebb nagyobb csoportot alakítva mindenütt e sa­játságos és szokatlan jelenetnek könnyen ki­magyarázható okát fejtegették egymásnak és szörnyüködve csóválták fejőket. A szavazás megtörtént; a zsúfolt ház a szavazásnál 103 szavazóra olvadt le, kikből Cserny László 14, Pethő József 3, Pongrácz Dániel 43, Hencz Ödön 15 és Sáry Dénes 28 szavazót kapott és igy árvaszéki ülnöknek Pongrácz Dániel választatotott meg és még e nap folyamában az esküt le is tette. Ezután Pap János bizottsági tag ezen fontos indítványokkal lépett fel, melyeket va­lamint azoknak indokolását a jelenvoltak több­ször lelkes éljeneikkel félbeszakították: Tapasztaltatván, hogy a törvény által rendelt honvédségi fegyvergyakorlatok a leg­nagyobb hőségben és a legsürgősebb munka idején augusztus hó közepétől kezdve tartat­nak meg, indítványoztatik: Kérje meg a megyebizottsági közgyűlés, a nmlgú m. kir. honvédelmi minisztériumot és az országgyűlés alsó házát oly rendelkezés végett, hogy ezentúl szept. 20-ika előtt a hadgyakorlatokat megkezdeni ne lehessen. Ezen indítványt követte az indokolás is, melyből mi térhiány miatt csakis a lénye­get emeljük ki. Parancsolja ezt az egészségi szempont, másrészt meg a gazdasági érdekek, t. i. hogy a munkaerő ép a legnagyobb munkaidőben ne vonassák el. Másik indítványa ez: Hogy azon számtalan panaszoknak és keserűségeknek, melyekre a kir. adófelügyelők évről évre szaporodó zaklatásai okot szolgál­tatnak, lehetőleg eleje vétessék, indítváuyoz- tatik : Kérelmeztessék mind az országgyűlés alsó háza, mind a magy. pénzügyminisztérium egy új törvény hozatala végett, mely a kir. adófelügyelőségeknek részint a törvény által adott, részint törvényen túl bitorolt nagy hatalmát korlátozza következő megszorítá­sokkal : 1) A házbéradóra nézve állíttassák vissza az 1868. 22. t. ez. §§-iban körülírt eljárás, mely szerint a kivetés ellen beadott panaszokra nézve a községi felszólamlási bi­zottságok végérvényesen határoztak. 2) Sem a házbér- sem a kereseti adót az előző év adóján túl emelni az illető meg­hallgatása nélkül nem szabad. 3) Az adófelügyelőség a községi felszó­lamlási bizottságok végérvényes határozata ellen nem feleb bezhet. 4) A közigazgatási bizottságnál az adó- felügyelő ne legyen előadó. 5) Ha a felszólamlás folytán kiderült, hogy az adófelügyelő hibásan járt el, a fel- szólamló költségeit ő fedezze. 6) A közigazgatási felebbezés ne a pénzügyminisztériumhoz, hanem egy, függet­len polgárokból alakítandó fórumhoz törtéujék. Ezen beterjesztett indítványokat az indít­ványozónak erőteljes érvelése követte. Figyel­met keltett azon állítása hogy ha az adófel- ügyolőség közege Pápára jő, rémület fogja el a lakosságot, mint a tatárpusztítás idejében; pang minden; földek és házak potomáron kelnek. Miután még Horváth János egyszerű, keresetlen, de kemény szavakban adott ki­fejezést a borzasztó adó és adónyomás ellen, a két indítvány elfogadtatott. tíchill János jegyző indítványa, hogy a jegyző vizsgáló bizottságba községi jegyzők is vétessenek be, ép maguknak a községi jegy­zőknek anyagi érdekeit tekintve elvettetett. Gr. Festetics Pál a lótenyésztési bizott­ság elnökségéről leköszönt és helyébe a me­gye egyhangúlag Huukár Sándor bizottsági tag urat választotta meg. A közigazgatási bizottság kebeléből in­dúlt ki egy nemes szívű indítvány, mely fel­hívta a közgyűlést, hogy gondoskodjék mó- , dókról, miszerint az általános rósz termés következtében beállható ínségnek vagy olcsó- kölcsön vagy adóhalasztás által eleje vétessék. A közgyűlés örömmel tette ezt magáévá é3 Pap János elnöklete alatt egy bizottságot küldött ki, mely ezen ügyet meghányja-vesse és még e közgyűlés folyamában véleményét beterjeszsze, mi meg is történt. A bizottság még az nap délután 4-kor gyűlést tartott. Az olcsó kölcsön eszméjét kénytelen volt el­vetni, mert a pénzintézetek semmi körülmény közt sem fognak alapszabályaiktól eltérni, a kormány maga is pénzzavarban van és így ettől sem várható semmi; hanem igenis fel kell írni a kormányhoz, hogy a túlszigorú adóbehajtástól álljon el és utasítsa közegeit, hogy a törvény határát túl ne lépjék, más­részt azoknak a 100 frt adó alatt levők közöl, kiket majd a megye rövid idő múlva fel­terjeszt, adjon 1880. január 1-től számítva nyolez hónapra terjedő adóhalasztást. A közgyűlés ezt elfogadta és ezen szellemben fog intézkedni. (Folyt, köv.) A székesfehérvári iparkiállításról. A székesfehérvári iparkiállításnak az volt a czélja, hogy a magyar iparról egy ösz- képet nyújtson, e szerint az erdészeti ter- melmények is egyik lényeges ágát képezik a hazai iparnak. Itj. Eszterházy Móricz gróf ő méltósága engedve a hazafias fölhívásnak, e kiállításra 28.000 holdra terjedő erdőségéből is küldött fa-mutatványokat, gazdasági faeszközöket, erdei veteméuy magvakat stb. — De midőn az elismerés kiosztására jött a sor, a föntebbi nagy költségekkel és fáradsággal létrehozott bakony-erdészeti kiállítás szóba sem jött. — Mivel pedig más kiállításokon nemcsak az erdészeti czikkek, hanem még a mellettök működő segédszemélyzet is jelentékeny elis­merésben részesültek, nem lehetett annak okát nem kutatni, hogy miért egyedül a gróf Eszterházy Móricz-féle erdészeti kiállítás, — mely tudvalevőleg egyike volt a legnagyobbak­nak, — maradt ki a jutalmakból ? — Sokol­dalú kérdezősködések és ellenmondó ma­gyarázatok után — különösen, hogy ez erdé­szeti kiállítás egyéb, az illető pavillonban kiállított iparágakkal egyetemben jutalmaz­tatott; — ami alapjában tarthatatlanuak tűnik föl, mert a collectiv-kiállításba egy osztály sem foglaltatott bele: végre egy fiitelre méltó egyéniségtől sikerűit megtudni, hogy a gróf Eszterházy Móricz-féle erdészeti czikkek meg­ítélésénél azok — állítólag — szédelgésnek nyilváníttattak. Minthogy azonban egy conservative kezelt 28.000 holdnyi erdőség, — miről az adókataszter bizonyságot tesz, — és a rajta levő értékes faállomány, illetőleg fatömeg józan észszel szédelgésnek nem nevezhető, mert a tények mindenkire nézve, a ki magá­nak meggyőződést akar szerezni, maradandó bizonyítékokat képeznek: nem lenne érdek teleu megtudni, hogy gróf Eszterházy Mó­ricz erdészeti kiállítása Székesfehérvárott, miért nyilváníttatott szédelgésnek? Ha e kérdés feleletre méltattatnék, szeret­nék tudni amaz analog indokokat, tényeket, érdemeket, stb. is, melyek egyéb erdészeti és egyéb iparágak kiállításánál, illetőleg a ki­állítóknál ás ki nem állítóknál tekintetbe jöttek. — Ha pedig fáradságra nem tartatnék érdemesnek, hogy erre alapos fölvilágosítás nyujtassék, akkor az ily eljárást a nagy közönség ítéletére bízzuk. T A N ü G Y. A budapesti középipartanoda. Az elmúlt évben az országgyűlés tudva­levőleg 25000 frtot szavazott meg iparokta­tási czélokra. Évek óta sürgették a szakminis- tereket az iparoktatás fejlesztése érdekében s alkotmányos életünk óta végre megtörtént az első félénk lépés ezen nagy feladat megoldá­sára. Mint a tapasztalat bizonyítja, a szakok­tatás fejlesztésének sürgetése a sajtó által na­gyobb hatást tett a társadalomra, mert rövid pár év alatt Szolnokon, Aradon, Kolos- várou, Temesvárott, Debreczenben stb. lát­tunk egymásután keletkezni, melyek — bár kezdet nehézségeivel küzdenek — társulati, hatósági és társadalmi utón támogatva szép eredméuyt vannak hivatva feltüntetni. A vallás- és közoktatási minisztérium nem rég tartott egy euquétet az általános alsó iparszakoktatás rendszeresítése és ezzel kapcsolatban a közép iparoktatás szervezése tárgyában. Az euquéte tanácskozásainak ered­ményét annak idején közöltük. Most veszszük a ministerium fölhívását, mely a középipartanoda életbeléptetését és tantervét tartalmazza. Midőn ezt közöljük, íkötelességünk ezen hazánkban első ipartanodát az iparosok és a nagy közönség figyelmébe ajánlani. Eddig mindig az volt a panasz, hogy nincs iskola, nincs alkalom a továbbképzésre. Most már van iskola, vau alkalom a továbbképzésre, felkarolni kell. Fogadjuk el azt, ami van, mert ha ezt jól tudjuk hasznunkra fordítani, ez irányban igényeink fokozatos kielégítésének természetszerűen kell következtetni. A kor­mány hosszas nógatásra tette meg a legelső lépést. De ezzel még nem oldotta meg föl­adatát. Sőt a lehető legkevesebbet nyújtott abból, amit nyújthatott, a mit adni már rég kellett volna. Mert, hogy a föladatát siker­rel oldja meg, ahoz szükséges az ország min den nagyobb városában középipartanodákat és az ország több kiváló pontján felsőbb, illető­leg műipartanodákat létesítenie. És szükség lesz továbbá a Ii. országos iparos congres- susnak a szakoktatásra vonatkozó határozatát lényegében keresztül vinni. Akkor aztán lehet reményüuk egy művelt feladatainak tudatában levő iparosztály existenciájához és a kor ma­gaslatán álló magyar ipar létesüléséhez! A vallás- és közoktatási minisztérium említett (mellesleg megjegyezve felületesen fogalmazott és helyesírási hibától hemzsegő) fölhívását a következőkben közöljük: A vallás- és közoktatási m. k. minister ur Budapesten f. é. nov. 15-én a bodzafa ut- czában 28. sz. a. fekvő bérhelyiségekben egy »közép-ipartanodát* nyit meg. (Vége köv.) A magyar iparosok Lapja. A VIDÉK. Lovas 1879. szept. Il-én. T. szerkesztő Úr! Napjainkban hazánk tudományos egyleteinek külöuösen a régibb- kori történelmi műemlékekre alakult osztálya az ide vonatkozó műemlékeket valóban tisz­teletre méltó buzgalommal kutatja és gyűjti. Tapasztalván, hogy t. szerkesztő ur, szintén azok közt áll, kik ezen irányban a nemesczél elérésére teljes odaadással kész közre mű­ködni, rendkívül Korlátolt helyzetemből bár, szerencsésnek érzem magamat ha legalább tapasztalatom folytán t. szerkesztő ur becses figyelmét esetleg következő körülményre fel­hívhatom. Lovas községtől délre a palaznaki ha­tár vonalon egy malom mögötti területet le a Balatouig ,tizerdahely*-nek hívnak. A név eredetére seukisem emlÓKezik. De hihető, hogy e helyütt a hajdankorban falu vagy vá­ros létezett. Igazolja a feltevést azon körül­mény, hogy e területet azelőtt szántóföldnek használták, egy évtized óta azouban szo'liő ültetésre fordították át a mivelési ágat, mely mélyebb felhányást igényel, s egy ily ásás alkalmával találták valami nagyobbszerü épü­let vagy épen templom kapuja illetőleg ajtaja, főküszöbét, mely lábnyomoktól nagyon le volt koptatva Kutatás utáu tán e küszöböt vagy tán többet is lehetne feltalálni. Később tég­lával lerakott bolt-alakot találtak, melyről azt hiszik, hogy mesterséges téglagyár volt; de közelébb a múlt télen egy hosszabb sikátort fedeztek fel s ennek egyik oldal-falábau ta­láltatott egy vakablak-szerü mélyedés és ebben csinos kőfaragványon egy érez öntvény, mely­nek madárfeje rövid vastag orrai lóuyaksörény- nyel, azután szárnyak-, különben oroszlány­farkkal. Az alak t-öbb font nehézségű volt. Azt hiszem a Mythológiai pegasus a költészet madarának alakja. Ezt én csak a napokban tudtam meg s kérdezősködés után annak jöttem nyomára, hogy az ott dolgozott muukások e nevezetes jelvényt egy lovasi Lustig Bernát nevű sze­gény zsidónak 20 krért adták el s ettől azt tudhattam meg, hogy ez ismét Veszprémben bizonyos Szentirmamak adta el, hogy menyi­ért nem tudom, de azt hiszem, hogy habár az illető ur mint műemléket vette is meg a zsidótól, a helyiviszonyokról s a nevezetes miidarab régészeti mübecséről nem lévén al- posan értesülve attól megszerezhető lenne s aztán azt hiszem, itt a helyszínén ennek, va­lamint esetleg még több hason s tudományos szempontból nagy érdekű leleteknek is jöhet­nénk nyomára. Ha ebbeli közleményem eredménye elég becscsel bir, tovább nyomozásra méltóztassék velem közölni s mit helyzetemben megtehe­tek, szívesen megteszem. Ki egyébiránt hazafiui tisztelettel vagyok alázatos szolgája N. Sándor, köz- és váltó-ügyvéd E levelet kiváló fontossága miatt ajánl­juk régészeink figyelmébe. 8zerk. IRODALOM. A „áMagyar ZNjépvilág“ 23-dik száma következő tartalommal jeleut meg: Hogy áll a világ ?— A »Magyar Népvilág“ tarczája : A dagói torony. Elbeszélés. Irta Jókai Mór. — Bevonulás Novi-bazároa. — A német csá­szár s az orosz czár. — A magyar kisbirto­kosokhoz. Irta JÓKai Mór. — A linczi kép­viselői értekezlet. — A zalai Deák-ünnepély. — Andrásy lemondása — Tudósok gyűlései. — Szerb vasúti konvenczió. — Nikita monte­negrói fejedelem bécsi útja. — Különfélék: Bismarck a magyar gazdákról. Mac-Mahou Trencsénmegyébeu. A kiket a pápai átok nyom. Művészet a csalásban. Megkopaszodás

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom