Veszprém megyei hivatalos heti közlöny, 1879 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1879-08-31 / 35. szám
megboszulni, t. i. egy magában összpontosított mindent, nem nevelt politikai utódot és bukásával bukik minden. * A novibazári pasalik megszállása érdekében kiküldött bizottság a legjobb fogadtatásban részesül. E szives fogadtatást nem lesz jó készpénz gyanánt venni. Akik csak rövid idővel is ezelőtt a legellenségesebb indulattal voltak, lehetetlen, hogy oly rövid idő alatt szelíd galambokká változtak volna. Aligha meg nem adjuk mi a szelídségnek a szomorú árát derék katonáink drága vérében. Művelt nép, ha szelíd, szelíd meggyőződésből, míg vad nép, ha szelíd, mindig teteti magát és utógondolata van. A szerb kormány megszaporítja az albán határon levő őrséget, mert Albániában nyugtalanító jelenségek mutatkoznak. A határos kerületekben indulásra készen fog állani az első osztályú miliczia. * A spanyol király s Mária Krisztina fő- herczegnő esküvője Madrid legrégibb templomában Sain-Isidoroban fog rövid idő múlva végbemenni. Spanyolország örökös belzavarai miatt már rég nem szerepel a nagyhatalmi concertben, most e beházasodása által a Habsburg-családba véli régi szerepkörét némileg visszanyerhetni. Az idők megváltoztak, kilátás erre alig lehet. * Montenegro fejedelme Nikita jelenleg királyunknak vendége. Királyi kitüntetések. a Sy.-fehérvári kiállítás alkalmából. A hivatalos lap múlt vasárnapi száma a következő királyi kéziratokat közli: Kedves Öcsém József főherczeg! Különös megelégedéssel értesültem, hogy Kedvességed a közelebbi székesfehérvári országos kiállítás iránt nemcsak folytonos érdekeltséget tanúsított, de gyakori személyes föllépése, a kiállítók buzdítása és átalában e közhasznú vállalat erélyes támogatása által annak örvendetes sikerét kiválólag előmozdította. Minélfogva magamat kedvesen indíttatva érzem, Kedveltségednek, atyai szándékaimmal is találkozó ezen üdvös közreműködéséért, őszinte elismerésemet és meleg köszönetemet nyilvánítani. Kelt íáchönbrunnban, 1879. évi aug. hó 20-án. Ferenc^ József s. k. Személyem körüli magyar minisztériumom vezetésével ideiglenesen megbízott miniszterelnököm előterjesztése folytán, az 1879. évi székesfehérvári országos kiállítás alkalmával szerzett kitűnő érdemek elismeréséül: gróf Zichy Jenő, a kiállítási országos bizottság elnökének, díjmentesen, Lipótrendem középkeresztjét; Havranek József Székesfehérvár városa polgármestere, és Bram Miksa, az osztr. déli vasuttársulat magyarországi képviselőjének, szintén díjmentesen, a királyi tanácsosi czimet; Lederer Sándor budapesti háztulajdonos és borsodmegyei birtokosnak, hasonlóan az illető díjak elengedése mellett, III. osztályú vaskoronarendemet; továbbá idősb. Ko- losváry Miklós íehérmegyei tanfelügyelő, id. Felmayer István székesfehérvári gyártulajdonos, budahegyi Pauer Leo, a salgótarjáni vasfinomító társulat igazgatója, Schmidt Károly nagybosányi bőrgyártulajdouos, Nádosy Kálmán baranyamegyei földbirtokos és az ottani gazdasági egylet alelnöke, Mészöly Géza festőművész, Schier Ferencz székesfehérvári állami mérnök és Kreutzer Nándor ugyauottani ház tulajdonosnak, Ferencz József-rendem lovagkeresztjét; Gebhardt Ignácz székesfehérvári birtokos, Seidl Lajos ottani városi kapitány, Máté Domokos budapesti fogorvos, Hüttl Tivadar ottani porczellánfestő, Brüll Lipót gőz malmi igazgató, Zellerin Mátyás mübádog03, Klenuer Ferencz budapesti óramüves és Queutzer Henrik ottani kalapgyárosuak, a koronás arany érdemkeresztet, és Petheő Imre kápoluásuyéki pezsgőgyáros, Thék Imre buda pesti müasztalos, Kuprech Károly palotai műasztalos, Jungfer Gyula budapesti műasztalos, Say Rezső székesfehérvári iskolaszéki elnök, Porst Ferencz budapesti kocsigyáros, és Val- ser Ferencz ottani haraugöntö és gépgyárosnak, az arany érdemkeresztet adományozom, s egyutítal megengedem, hogy Szögyény-Ma- rich László főkamarásmesterem, v. b. t. tanácsosom, Fehérmegye és Székesfehérvár városa főispánja, Pauer Jáuo3 székesfehérvári r. k. megyés püspök, gróf Brunszvik Géza, báró Bánffy Ádám, Szögyény-Marich Géza és verebi Végh Jáuos földbirtokosok, Szalay Imre vallás és közoktatásügyi miuiszteri elnöki titkár, dr. Czobor Béla nemzeti múzeumi segédőr, Boda Imre kálozdi uradalmi igazgató, Fackh Károly, a magyar nyugati vasuttársulat igazgatója, Robilard Ernő, az osztr áilamvasut- társulat kiállítási képviselője, Csapek József ugyané társulat oravicai mérnöke, Uilman Lajos, a duuagőzhajózási társulat budapesti képviselője és Márkusz Ignácz, a fővárosi képviselőtestület tagjának elismerésem nyilváníttassák. Kelt Sehönbrunnban, 1879. évi augusztus 20-án. Ferenci Jóisej, s. k. Tisia Kálmán, s k Deák Ferencz szobrának leleplezése. Zalamegye szép ünnepet ült szept. 1-én, halhatatlan fiának, Deák Ferencznek leplezte le szobrát. Az ünnepély, mely m.gérdemelte volna, hogy nagyobb terjedelmű legyen, politikai viszonyaink miatt csak megyeivé zsugorodott. Előkelő férfiak, nehogy tüntetni látszassanak, szántszándékkal távul maradtak az ünnepélytől. Tehát oda jutott már a magyar, hogy saját honosai előtt fél a haza egy elvitázhatlan nagy fia iránt kifejezni tiszteletét és becsülését!? Tehát oda jutottunk már, hogy a pártszenvedélyt még a síron is túl- viszszükr1! Ila mi magunk nem becsüljük meg nagy férfiúinkban minmagunkat, hogy kívánhatjuk, hogy a külföld tiszteletet tunúsítsoli irántunk?—Szorosan véve tehát csupán szőkébb körű megyei ünnepély volt. Mintegy 120—150 megyei bizottsági tag körében jelent meg a főispán 9 órakor a megye házánál, hol a bizottsági ülést rövid, de érzelmes szavakkal nyitotta meg mondván: szép nagy és nevezetes napra virradtunk fel, nemcsak megyénknek nagyszülöttje, de a szabad eszmék törhet- leu harczosáuak dicsőítésére irányul kegyele- tes érzésüuK nyilvánítása. Nem akarom a megállapított módot megtörni, azért röviden üdvözlöm a szép számmal megjelent bizottsági tag ura“kat s kegyeletes megemlékezésünk a vallásos érzelemmel rokon, felhívom a tisztelt megye bizottsági tag urakat, hogy a ple bániai székesegyházban tartandó isteni tiszte létén megjelenni szíveskedjenek, a gyűlést folytatjuk a leleplezendő szobor mellet, de mielőtt felfüggeszteném az ülést, kedves kötelességet teljesítek, midőn elődöm Gróf Sza- páry Géza fiumei kormányzó úr ő excja táviratát felolvastatom. Erre Gózony László megyei főjegyző úr a közetkező táviratot olvasá fel. „Kedves Zalamegyém és nagy Deákunk emlékének tántoríthatlan hive, mindkettő iránti ragaszkodásom szivem mélyéből harsány él- jennbe tör ki a mai napon, üdv önöknek! és dicsőség a dicsőült emlékében s szerelmük és tiszteletük által felállított szobot árnyában! Isteni tisztelet után a szónoki emelvény mellett levő asztalnál helyet foglalt főispán úr s az ülést megnyitotta. Ztlamegye köztiszteletül alispánja Svastics Benő ur a szónoki emelvényre lépett s lelkes hévvel szép alkalmi beszédet tartott. Viharos éljenzés közt lehullt a lepel s e szobor látható volt teljes gyönyörűsége s fenségében. A zala-egerszegi dalárda ekkor szép öszhangzatbau elénekelte a szózat két első versszakát. Főispáu ur ékes szavakban adott érzelmének kifejezést s azon őszinte kívánással rekeszté be az ülést, hogy a uagy Deák Ferencznek szelleme uralkodjék köztünk s az emelkedett hangulatú alispáui beszéd nemcsak a jegyzőkönyvben őrőkíttessék meg, hanem nyomtattassák ki s minden bizottsági tagnak, Novák Ferencz b. t. ur indítványára minden zala megyei községnek küldessék meg. Erre az ünuepély véget ért. Este fényes kivilágítás volt, Zala-Eger- szeg városa fénytengerben úszott. A dalárda díszelőadást tartott, mely fényesen sikerült. Az „Országos m. kereskedelmi egyesület4 alapításának tervezete. Magyarország állami fejlődésében a közgazdászat; tényezőknek oly sokoldalú hátramaradását tapasztaljuk, szemben azon napról napra növekedő óriási igényekkel, melyek az állam politikai czimeiuek érdekében az adózó [ polgárok vállait terhelik, oly iszonyú csekélyek azon intézmények, melyek a honpolgárok adó- í képességének emelésére, kereseti munka-köré- j nek biztosítására, szóval: anyagi jólétének gyarapítására szolgálnának, hogy Őszintén megvallva: kétségbeejtőuek kell neveznünk helyzetünket!... Ahonnan pedig sorsunk javulásának kútfejet reméluők: az ország kép- viselőházábau, oly megbecsülketlen drága időnek feláldozását látjuk múlni a nagyszavu külügyi politikának és csupán elvont becsesei biró elvi- és párt-viszályoknak mezején;... s egyidejűleg tapasztaljuk, hogy: szószaporí- tásuuk özöne még sem viszi a világ sorsát jobb kerékvágásba, sőt inkább az általános pauperisms hajmeresztőig terjed honunkban!... hogy: mindnyájunkban fölserkent azon öntudat, miszeriut itt csakis önerőnkből meríthetünk segélyt, — csakis ai érdeklett polgári és társadalmi tényelöknek életrevaló Össiemüködése és köiös korszerű egyesülése által lehet jobb viszonyokat teremtenünk. Az egész közgazdászán, kereskedelmi és forgalmi mozgalomnak rendezett irányt és észszerű haladást kell nyernie honunkban ! De anyagi létünknek sorsát nem szabad, sem az egyoldalúságnak, sem az avatatlanságnak mindenható kezelésére bíznunk, ... sőt ellenkező leg: Magyarorsiág aion legfejlettebb haladó polgári elemének, mely a kereskedelem minden irányának életteljes gyakorlatával foglalóik, szóval: azon elemeknek, melyek valódi közgazdászat! érdekünknek leghtíbb kifejezését nyújtják, ezen elemeknek: az „Or- siágos magyar kereskedelmi egyesület“ alakítása által, egy oly tekintélyes fórumot kell létrehozniok, mely önerejéből és a közérdekben fejezze ki az ország közgazdászai politikájának szükséges irányát,... miszerint: épugy általánosságban, annak nyomatéka elodázhatja hatást gyakoroljon a törvényhozás intézményeinek mivoltára, valamint részletesen eszközt és módot nyisson a polgári élet kereseti létfeltételeinek korszerű gyarapítására, s a minden iránybeli jólétnek fejlesztésére. Felhivatnak tehát ezennel mindazon hazai kereskedők, kik az ország közgazdászai javu lása iránt józanul érdekelteinek, miszerint a Budapesten alakuló: „Orsiágos magyar kereskedelmi egyesület“ tagjainak sorába lépjenek be. Ezen egyesület egy országos központi szövetséget képez, melynek következő hivatása leeud: 1. Budapest fővárosban lételő egyleti helyiségeiben: egy állandó társadalmi köi~ pontot szervezni hazánk összes kereskedelmi osztályának részére, melynek fővárosi és vidéki tagjai állandó „találkozási helyet“ fognak bírni ezen körben, — s alkalmat: minden egyleti érdekeknek és ügyeknek fesztelen társadalmi érintkezés közben való megvitatására 2. Hetenkinl egysier, ai egylet helyiségeiben ,,egyetemes siakülés“ fog tartatni, melyben valamely egyleti tag által szakszerű előadás fog tartatni, valamely korszerű kérdésről. Ezen ülésekben minden tagnak jogában áll, bármely nyelven, a fenforgó ügyet további megvitatásban fejtegetni. 3. Az egyesület „Haladás“ czime alatt egy naponként kétsier megjelenő politikai lapot, mint: egyesületi köilönyt ad ki, melynek feladata leeud. eltekintve a pártviszályoktól, nemzetiségi, felekezeti s egyéb : az állam testét gyengítő politikai súrlódásoktól, a valóságos haladó magyar állampolgári iránynak érdekében: első sorban anyagi, köigaidásiati létfeltételeinket siaksierüen képviselni, .. . s hivatalosan közölni: mindaion előadásokat, $iaksierű tárgyalásokat, indítványokat, vitákat és végzéseket, melyek az egylet körében s a tagoknak „egyetemes szaküléseiben“ előfordultak. Szóval: magyar szakképzett közlönye kivan lenni ezen lap az országos kereskedelmi, ipari, forgalmi s általános haladási érdekeknek. A fent ecsetelt czélokból kitüuik tehát, hogy: az „Országos magyar kereskedelmi egyesület“ egy társadalmi kört fog képezni, melyben az ország összes kereskedelmi osztályának általános és részletes érdekei kifejezést és nyomatékot nyerhetnek. Ezen társadalmi szövetség miuden fővárosi és vidéki kereskedelmi mozzanatoknak összesugárzott központjává kíván fejlődni, melynek nyilatkozatai a fenálló „kereskedelmi kamarák" részére biztos és tekintélyes támpontot nyújtsanak oly czélból, hogy: a törvényhozás és kormány színe előtt hatályosabb érvényt szerezhessenek hivatalos működésüknek... Másrészt: ezen kör minden közérdekű kezdeményezésnek oly hathatós orgánuma kíván lenni, mely által hazánk anyagi gyarapodása, az általános európai culturának színvonalára emeltessék: a munkás és haladó polgári elem ér dekeiuek mivelése által. Azon magyar kereskedőnek tehát, ki a fentjelzett érdekközösségnek épugy előmozdításában, valamint hasznosításáoau is tevékeny részt venni kíván, nem szabad ezeu egylet sorából hiányoznia! Az egyletnek épugy központi-, valamint vidéki tagdijai oly szerény minimumra vaunak számítva, miszerint egyrészt a kitelhető olcsóságnak, és másrészt: a legszámosabb sokaságnak előnyei folytán legyen megoldható az „Országos magyar kereskedelmi egyesületnek“ kitűzött ezéija, t. i. hazánk anyagi jóléte érdekeinek szakavatott és életrevaló ( képviselete. Budapest, 1879. aug. 20. qA{ „országos magy. kereskedelm i egyesület“ alapításának tervezői. A főnebbi tervezet a következő tekintélyes ezégeknek személyesen elóadatott, ugyanis: Aebly A., Kochmnster utódai, Strasser Alajos, Tnallmayjr és társa, Strobent{ teste., Hoff.nan József utódai, S.ixlehner András, T^ust és tMlller, Jalics F OÁ. és társa, Szenes Ede, Hubenay József, Lederer Sándor, fromm Anlal, ‘Prückler Ign., Kollar its I. és fiai, Posner K. L, Adám K, Adám és Eberling, Ldpossy F. és társa, Maidon Alajos, Sárkány J., Heinrich A fiai, Spitzer Gerson és társa, lömöry (Schopper G.), ifi. Barhó F., Édeskuthy Lajos, Holzmarth F. G., Seefehlner J. áM., VAjeruda Jfdndor, I ‘Deutsh S. testvére és társa, Luzsa M, Tö- \ rök József, Kerstinger István, Halbauer és j Kőlber, TJaghy L., Mészáros M, Alter és ' Kiss, Haas Fiilöp és fa, Haris, Zeilinger és társa, üsQádossy György, Unger oAntal, és fiai, cl{pzberger Nándor s mind ezen tisztelt ezégeknek vezetői tudomást vévén ezen tervezetről és a hozzátartozó munkálatokról, a kitűzött czélt valamennyien időszerűnek találták és kilátásba helyezték, miszerint: az ezen ügyben tartandó alapító-gyűlésben személyesen részt fognak venni. Ezennel t. Uraságod felkéretik, miszerint a f. é. szeptember 9-én délután 3 órakor, Budapesten, a Koronaherczeg utczában, a „Haris bazár“ 1-ső emeletén lévő „£\em- Zeti kor“ helyiségeiben tartandó: ctAiapító gyűlésben résztvenni méltóztassék. A gyűlés tárgyai lesznek: 1. a tervezetnek és alapszabályoknak vitatása és megállapítása; 2. az igazgatóságnak megválasztása; 3. az elnökségnek és alelnökségnek betöltése; 4. az egyleti iroda vezetésének szervezete; 5 indítványoknak tárgyalása, becses megjelenését bizton reményük a közügy érdekében : CA tervezők nevében : Prückler Ign. fromm Antal. Hubenay József. Az egyletbe való belépés érdekében irt leveleket ‘Budapest, IV. Ujvilág-utcza, Hubenay József ur ezégéhez kérjük czimezni A VIDÉK. Pápa, 1879. szept. hóban. T. szerkesztő úr! — A jótékonyezélú előadást mit lelkes műkedvelőink a múlt szombaton rendeztek, oly szépen sikerült, minővel a korábbi sok jeles előadás közül egy sem dicsekedhetett; mert ezt — közkívánatra — másnap ismételni kellett. Mondanom sem kell, hogy mindkét előadást teleház tapsolta meg. E műkedvelői előadást a Károlyi Alajos székesfehérvári színtársulatának működése váltja fel, — szombaton kezdve meg a változatos repertoir bemutatását. Ma nevezetes vendég-párt volt szerencsénk városunkban üdvözölni. Jókai Mór volt itt nejével Laborfalvy Rózánál, kik a Casino- kertben tiszteletükre rendezett társas vacsorán megjelenve őszinte tisztelet- s rokonszenvvel üdvözöltettek, a jelenvolt díszes közönség által. — Ott volt Eszterházy Mór, b. Fiáth Miklós, Rózsa Bertalan honvéd őrnagy, Molnár Kálmán zászlóaljparanc3iiok, Woita J polgármester stb. A hivatalos toaszt elhangzása után Antal Gábor köszöntötte fel Jókait, utána dr. Fenyvessy Ferencz a nagynevű művésznőre emelte poharát, mire Jókai viszonzá — nagy figyelem közt — a pápai 13. jótékony egyletet és tagjait köszöntötte fel, — mire Makara Györgynek humoros és Gyurász Ferencznek szépen átgondolt felköszöntője következett az ünnepelt vendégekre, végül kedélyes táucz fejezte be a rögtönzött ünnepélyt, melyet a váratlanul, csupán rokoni körbe jött kedves vendégeink tiszteletére rendezhettünk. SzentgyÖrgyvölgyi. HÍREINK. »Megyei közgyűlés. — Mint lapunk már jelezte, szept. hó 9 én azaz jövő kedden megyebizottsági rendes közgyűlés lesz. A bizottsági tag urakat figyelmeztetjük, hogy, mint az alispáni meghívóban is jelezve volt, igen fontos és megyei életünkre kiható ügyek fognak tárgyaltatni, tehát mennél számosabban jelenjenek meg. ’Szinügy. — Geröffy Andor jól szervezett operett-sziutársulata, mint a kapitánysághoz intézett sürgönyből értesülünk, septem- berhó közepén mintegy 15 előadásra városunkba ráudul. Közönségünk az operettnek kedvelője és így, daczára a még folyton tartó fürdőidénynek, nem hiszszük, hogy üres ház előtt hagyja a derék társulatot játszani. ‘Keresztszentelés. — A veszprémi káptalan csapberki pusztáján egy szép keresztet állított fel, és egy harangot. Ezeknek felszentelése aug. 31-én szép ünuepélylyel történt meg. A szertartást Vogronics Antal katlanok úr végezte, a sz. beszédet pedig Eipel Fere ucz márkói plebanus úr tartotta. Az ünnepélyt ősi szokás szerint díszes terítékű asztal követte, mely körül az említetteken kívül a szomszédos papság, tanítókar és a káptalani tisztség kiváló tagjai csoportosultak, köztük Németh N. herendi állomásfőnők kedves nejével, kinek foérdeme volt a keresztnek virágokkal való feldíszítése. A pohárköszöntések az uraságot, a felszeutelőt, a szónokot és az urodalmi tisztséget bírták tárgyul. Hogy e nap még a cselédség előtt is nevezetes és emlékezetes legyen, az is derekasan meg lett vendégelve. ‘Jegyzőválasztás. - A berhidai jegyző- ségre aug. 30-án többen pályáztak, szavazatot csak kettő' kapott: Pap Dezső, és Karácson Ferencz. Szótöbbséggel Papp Dezső, szentgáli volt segédjegyző választatott meg berhidai jegyzőnek.