Veszprém megyei hivatalos heti közlöny, 1877 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1877-09-09 / 36. szám

I mos, Szentgál, Berhida községekbe pedig az I ) illetők költségén küldetett felfogadott végre­hajtó. Megemlíti egyszersmind az adófelügyelő, miszerint legközelebb Sz.-kir.-Szabadja és Vörösberény, valamint mindazon községekkel így fog eljárni, melyek a kitűzött határnapon adószállítást nem eszközölnek; a kötelesség mulasztókkal kéri a törvény egész szigorát éreztetni. Bemutatta egyszersmind az adófelügyelő a devecseri járás területén eszközölt jégkár­felvételi munkálatokat és javaslatba hozta az j elengedendő földadó mennyiségét. A bizottság következőkben állapította meg: Karakaször- csöknek elengedtetik 851 frt 24 kr. Tüske­várnak 649 frt 95 kr., Alsó-Iszkáznak 29 frt 6 kr., Tornának 535 frt 77 kr., Borszörcsök- nek 140 frt 49 kr., Kertának 133 frt 17 kr., Kis-Berzsenynek 560 frt 75 kr., Kis-Jenőnek 522 frt 29 kr., S.-Vásárhelynek 2716 frt 99 kr., Nagy-Kamondnak 559 frt 29 kr. A VIDÉK. Enying 1877. szept. 5. T. szerkesztő úr! Nincs boldogítóbb ön­tudata az embernek, mint mikor fáradozását siker, törekvését pedig, melylyel a jóért és nemesért buzgólkodik, méltányló elismerés koszorúzza. A vacatiójokat honn töltő enyingi ta­nuló ifjak f. hó 1-én a török sebesültek ja­vára tánczvigalommal egybekötött műkedve­lői előadást rendeztek. Elég ügy gyei-bajjal jöhetett létre, de utóvégre mégis sikerült. Már 6 órakor este felé számtalan hintó robogott a nagy fogadó udvarába, és fél óra múlva a terem zsúfolásig telve volt. — „A dicsőség bajjal jár“ czimű bohózatot hozták színre műkedvelőink, Jakab Lajos, (Mudli) Temleitner Gizella kisasszony, (Lucretia, öz- vegy) Veisz Samú, (Flasphan Felix, képiró) br. Belvicz Louiza kisasszony, (Lydia) Mi- hályfy István, (John, Mudli szolgája). Szere­püknek mindannyian kitünően megfeleltek. Ezt követte: „Szomorúan szól a magyar nóta*. . . . négyesben énekelték: Jakab Lajos, Veisz Samú, Moharos Gyula és * * * urak. „Damjanichné arczképe előtt* költemény Tóth Kálmántól, szavalta: Veisz Samú. % 10-kor vége lett az előadásnak és szaporán hozzá fogtunk a színpad szétbontásához, mivel ez a terem egy negyed részét elfoglalta. Csakha­mar megszólalt Docsi bandája és megeredt a jó magyar táncz. A jelen volt hölgyek közöl egyiket vagy másikat kitüntetni teljes lehe­tetlen. Mind oly igéző, mind oly elegáns volt. Fölülfizettek: Bauer Sándor, (Enying) 10 frt, Tóth Kálmán, (Bozsok) 5 frt, Policzer Geiza, (Pél) 3 frt, Mányai Károly, (Lepsény) 2 frt, Mészöly Gyula, (Bozsok) 2 frt, Vert- heim Armin, (Enying) 2 frt, Grünfeld Armin, (Enying) 2 frt, Szeles József, (Enying) 2 frt, Trostler Miksa (Enying) 2 frt, Vertheim Samú, (Uj-Hodos) 2 frt, Kenessey Lajos, (Bozsok) 2 frt, Kohn Gyula, (Enying) 1 frt, Schwarcz Jakab, (Enying) 1 frt, Zvilliuger Lipót, (E.) 1 frt, Müntzer Antal, (Enying) 1 frt, Bélák István, (Enying) 1 frt, Rácz Gyula, (Enying) 1 frt, Schucker Imre, (Ágoston) 1 frt, Zarka Kálmán, (M.-Komárom) 1 frt, Kartasy Fér., (M.-Komárom) 1 frt, Glocker Károly, (Enying) 1 frt, özvegy Temleitner Jánosné, (Enying) 50 kr., Boos Mátyás, (Enying) 50 kr., Schön Dávid, (Enying) 50 kr., Nagy Béla, (Lepsény) 30 kr. Összesen: 45 frt 80 kr. Rendes be- lépti dij jövedelme: 101 frt 40 kr. így ősz- ! szesen 157 frt 20 kr. Ebből levonva a kiadást: 95 frt 12 kr. Marad tiszta jövödelem: 62 frt 8 kr. Fogadják a t. felülfizetők és a t. párto­lók a rendezőség köszönetét. A jövödelem a „Hon* szerkesztőségéhez fog beküldetni, hon- nét rendeltetése helyére juttatják. Végül nem hagyhatom említés nélkül Docsi Jancsi ki­tűnő népzene-társulatát, mely a közönség igé­nyeinek kiválóan megfelelt. r. 1. IRODALOM. Beküldetett szerkesztőségünkhöz „Buda déli környéke és keserű vízforrásai történeti, régészeti, helyirati és természettudományi szempontból* czimü kisebb munka, irta Só­lyom Jenő, a magyar történelmi társulat tagja. Budapest, nyomatott Khór és Wein könyv­nyomdájában 1877. Az egész művet három részre osztja a szerző; az első tárgyalja a környék történetét, régészetét és helyrajzát, a második a keserűvíz telepeket, a harmadik az egyéb nevezetessé­geket. Az első részben van leírva a régi Szt- Erzsébetfalva, a rómaiak hajókikötője, a po­gány sírok, budaörsi régiségek, Promontor stb mindezek történeti hűségű adatok nyomán előadva igen érdekes olvasmányt nyújtanak. A második részben a Buda környékéu talál­ható keserűvízforrások iratnak le természet- tudományi szempontból; ilyenek: a lágymá­nyosi, őrmezői és dobogói forráscsoport, az Erzsébet sósfürdő és gyógyforrásai, Árpád­forrás s az egyesített budai keserű sósforrások. A harmadik részben említés tétetik a magyar gazdasági egyesület vinczellér- és pinczemester- képezdéjéről s a nádorkertről. Ezen hasznos és érdekes művet ajánljuk olvasóink figyelmébe. * Vettük Bátorfi Lajos „Adatok Zalamegye történetéhez“ czimü müve IV. kötetének I. és II. füzetét. Mindkét füzetben fontos törté­neti adatokat találunk, melyek nagyban elő­segítik Zalamegye történetének megírását. A fáradhatlan szerző e műve megérdemli, hogy pártoltassék. * A „Petőfi-Társaság lapja* 10. számának tartalma: Vígan csengő kelyhek között (köl­temény) Szabó Endrétől. Az árvaházból (el­beszélés) Vértesi Arnoldtól. — Madárhang (költemény) Dengi Jánostól. Egy czigány- primás históriája (elbeszélés) Tóth Józseftől. — Báró Eötvös József (tárcza) Bodnár Zsig- mondtól. Izgalmas napok Balázs Sándortól. — Feuillet Octav legújabb regénye. — Iro­dalom. — Képzőművészet. — Színházi szemle. — Vegyes. HÍREINK. «Püspöki székfoglaló. - A városunkban legközelebb lefolyt nagyfontosságú és magasz­tos ünnepélyek kezdetéről lapunk múlt szá- , mában szólottunk; ma kizárólag a vasárnap I történtekkel foglalkozhatnánk, ha nem kellene jutott; sőt ő is támadólag léphet fel s az oroszok két tűz közé jutnak. * Ázsiában a szerencse végleg elhagyta az oroszokat, kik Ardahan kivételevei minden ponton kiüzettek a török területről. * A román sereg egészen bolgár földön áll. Vezetését Károly fejedelem s Cérnát tá­bornok vette át. — A szerb kormány már megállapította az új haditervet. Eszerint Hor- vatovics Viddin, Lesjanin Nis és Nikolics Sje- nicza ellen fognak működni. — Francziaor- szágot s főleg a köztársasági pártot fájdalmas veszteség érte Thiers ősz államférfiú, tudós és pártvezér f. hó 3-án történt hirtelen halála által. A köztársasági párt vezére valószínűleg Grevy lesz. A közigazgatási bizottság ülése. Veszprém, 1877.' szept. 3. A bizottság leginkább a szakjelentések tárgyalásával foglalkozott, melyekből követke­zőket közöljük: Az alispáni jelentés szerint augusztus hóban beérkezett 754 ügy darab, júliusról ma­radt 19 elintézetlen; elintézést nyert 683, a bizottmáuyi gyűlésre félretétetett 29, nyilván­tartásban van 18, elintézetlen 43. — A köz- igazgatási bizottság iktatójába érkezett 31, előleges tárgyalás alatt áll 2, elintéztetett 8, a bizottság ezen ülésén tárgyalandó volt 21. Augusztus hóban következő rendkívüli teendők merültek fel: 13-án a megyei szük­ségletekre volt árlejtés; 21-én az 1878-iki költségvetés tárgyában állandó választmányi, 23-án pedig az országos képviselők választá­sára jogosultak ügyében központi választmányi ülés tartatott. Tüzeset 12 fordult elő; még pedig 2 gyújtogatásból, 1 gondatlanságból, 2 villám- csapás folytán keletkezett, a többi oka eddig megállapítható nem volt. Az összes károk 22360 frt 30 krra tehetők, mely összegből biztosítás által csak 4225 frt volt fedezve. Hirtelenhalál-eset 2, öngyilkosság 1 for­dult elő, amennyiben Gombás Gábor, szentgáli elaggott lakos, magát felakasztotta A közegészségi ügy a hó első felében kedvező, míg a másodikban kevésbbé volt az amennyiben a roncsoló toroklob két község­ben járványosán lépett fel, és az emésztő szer­vek bántalmai is nagyobb számmal jelentkez­tek. — A kanyaró járvány, mely Városlődön és Rédén uralkodott mindvégig megtartotta szelíd jellegét, most pedig már megszűntnek tekinthető. Városlődön 228 beteg közül meg­gyógyult 216, meghalt 12, Rédén pedig 74 közül meggyógyúlt 67, meghalt 6, ápolás alatt maradt I. Dudor község 1400 lakosa közöl roncsoló toroklobban megbetegedett 8, meg­halt 4, ápolás alatt van 3, felgyógyult 1; a veimi pusztán 124 lakós közül megbetegedett 5, meghalt 1, ápolás alatt maradt 4. A kir. adófelügyelő jelentése szerint, da­czára annak, hogy az idei aratási eredmények sokkal kedvezőbbek mint a múlt éviek, az augusztus havi adóbefizetések mégis alig pár ezerrel múlják felül a múlt év megfelelő hó­napját, mely körülménynek oka a jelentés szerint annak tulajdonítandó, hogy némely községi és járási elöljárók nem járnak el kellő szigorral a behajtás körül. Augusztus hóban a devecseri járásba a kincstár költségén, Vá­volt, ki a háború végeztével egyik másodeme­leti teremben vett megható búcsút táborno­kaitól. A Wall és Nassau street sarkán volt a Federal Hall, most kincstár, hol az új al­kotmány alatt az első congressus tartatott, s hol 1789-ben .Washington első elnökségébe igtattatott. Ahol most a „Sun* hírlap épülete áll, ott végeztettek ki Leisler és Milbourne, Amerika szabadságának első vértanúi. A mos­tani német jellegű mulatóhely, melyet Atlan­tic Garden név alatt minden sörivó ismer, 1765-ben Gage tábornoknak szolgált főhadi­szállásul. III. György szobra a Bowling Green parkban emlékeztet a hajdani időkre, míg a Nassau utczában látható régi holland templom Franklin Benjamin nevével vau kapcsolatban, amennyiben ott tette nevezetes terraészettani kísérleteit. Hogy a már külsőleg is hatást gyakorló bankokat hallgatással mellőzzem, megemlítést érdemelnek továbbá: a vámház, új pósta, tőzsde és törvénykezési csarnok, mely utóbbi már is nem kevesebb, mint 14 millió dollárt emésztett föl és mégsem kész. A tisztes vá­rosatyák nem tisztes kezei a bankjegyek szeny- nyétől megtisztítva felvilágosítást adhatnának, miként történhetett ez. Mindezen, többnyire fehér márványból készített s ékes korinthi, doriai, joniai oszlopokkal díszített épületek építészeti tekintetben is versenyeznek az ó- világi hasonló czélu épületekkel, de, ami fő, czélszerű berendezésöket, helyes felosztásukat illetőleg ritkítják párjokat. E tekintetben csak a mindenkitől hozzáférhető postát hozom fel például, hol minden állam, minden nagyobb várói, sőt még a belváros számára is külön szekrény van, azonfölül a nevezetesebb czégek is külön szekrénynyel bírnak, melyből ők ma­gok vitetik el, mikor nekik tetszik, a levele­ket. A városban elszórva levő 585 levélszek­rényből, nem számítva ide a vendéglőkben levőket, naponkint hatszor gyűjtetnek össze a levelek, s egész gyönyör nézni, mily ügyes­séggel dobálják azokat a 10—12 éves fiúk az illető postaházi szekrényekbe. A posta éjjel nappal nyitva van, kivéve vasárnapot, midőn csak délelőtt 9—10 és délután 12%—1 % óráig áll a közönség rendelkezésére. A „New-York Herald“, „Times“, „Tri­büne“, „Sun“, „World“, „Evening Mail“, „Telegram“, „News“, „Express“, „Staats- Zeitung“ s egyéb nagy hírlapok épületei, bár belül egészen kifogástalanok s részben fölül- mülhatlanok, inkább bizarr, mint Ízléses épí­tészeti modoruk által lepnek meg. E lapok közöl nem egy naponkint 16 sűrűén nyomott nagy lapon százezernél több példányban jelen meg, holott az újságéhes közönség 1876. jun. 1-én kiadott jelentés szerint 7931 különféle újság között válogathat. Alig vau valamire­való község, mely saját hírlappal ne bírna, s melyből a templomon és iskolán kívül a víz­vezeték, légszeszvilágitás, bank, lóvasút hiány- zanék. — Összehasonlítás kedvéért csak ide jegyzem, hogy 1870-ben Angolországban 1456, Francziaországban 1700, Poroszországban 809, Ausztriában 650, Olaszhonban 723, Oroszor­szágban 337 hírlap jelent meg. A jó new-yorkiak ugyan büszkén muto­gatják sz. Pál, sz. János, sz. György, sz. Márk templomát s még vagy egy tuczatot, minde­nekelőtt pedig a dúsgazdag szentháromság templomát, melynek 284 angol láb magas tornyáról valóban elragadó kilátás nyílik a város legszebb és legélénkebb pontjaira, mind- azáltal New-York 376 temploma közt, melyek minden ismert és nem ismert építészeti mo­dorra mutatnak fel példányokat, egyetlen-egy sincs, melyet Európa hírneves egyházaival csak távolról is összehasonlítani lehetne. Vagy igen, van egy az V. avenue-n, a kath. Bt. Patrick székesegyház. Ez Amerika legnagyobb és legszebb egyháza lesz, ha elkészül. 1858- ban kezdték közadakozás útján építeni s már közel áll befejezéséhez. Tiszta góth stylben fehér márványból építtetik. Homlokzatát két márványtorony fogja díszíteni, melyeknek mind­egyike a tervrajz szerint 328 augol láb magas leszen. E valóban műbecscsel bíró templomon kívül csak kettő van még egész Amerikában, melyek mint ilynemű műépületek, számításba jöhetnek: az 1872-ben elkezdett, de még sok munkát igénylő montreali s a bostoni „szent keresztről“ nevezett egyházak. Mindkettő katho- likus. Az utóbbit 1867. évben kezdték építeni s én már tavai, egy ablakfestmény hiányával, a teljesen kész műben gyönyörködhettem. Külső szélessége 365 angol láb, hajója 320 láb hosszú és 120 láb magas, tehát maga­sabb, mint Becs, München, Páris, Strassburg széke_,egyházaié. Az idő haladtával mindinkább szaporáb­ban jelentkező kivételeket nem véve tekintetbe, építészetről, a szó nemesebb értelmében, mint áltáljában művészetről, nem lehet szó Ameri­kában, arra a mindennapi élet prózaiságában elmerült népnél még hiányzik az érzék; mert püspök úr őnagyméltóságának még egy jóté­teményét registralnunk, melylyel a szombatot megkoronázta; azt t. i. hogy a veszprémi tűzoltó-egyletnek szertára gyarapítására 200 frtot adományozott. Vasárnap reggel már jóval 8 óra előtt számosán siettek a székes- egyházba, testületek épúgy, mint magánosak, hogy jelen lehessenek a székfoglalás lélekemelő ünnepélyénél. A szertartások pont 9 órakor kezdődtek, midón őnagyméltósága a világi és szerzetes papsággal körmenetben vonult laká­sából a virágokkal feldíszített székes-egyházba, melynek bejárása előtt az angolhölgyek és irgalmas nővérek leánynevelő-intézetének fe­hérbe öltözött növendékei állottak két sorban, kezében mindegyik virágokkal telt csinos ko­sárkát tartván; — az ajtó fölött „Boldog, ki az Űr nevében jön* feliratú tábla hirdette a nap rendkivüliségét. — A székes-egyházi zene- és énekkar remek zengedezése között a szen­télybe érvén a menet, az új püspök rövid ima után elfoglalta püspöki székét és miután az egyházi szertartásos öltönyöket felöltötte, pász­torbotjával kezében, erőteljes de megilletődött j hangon adta tudtul az egybegyűlteknek ^he­lyeztetését anyamegyéjének püspöki székére és elrendelte egyszersmind a legkegyelmesebb királyi kinevező és pápai megerősítő okmányok felolvasását. — Ekkor Kemenes Ferencz ka­nonok lépett a főoltárhoz, hogy a főpásztor rendeletének eleget tegyen. — Mi megtörténvén Pribék István fölszentelt püspök üdvözölte a főpásztort és atyát: a széküresedés alatt viselt káptalani helyettesi tisztjéről röviden számot j adván, maga, a megyei papság és hívek nevében l fiúi engedelmességről biztosította őnagyméltó- ságát; majd a jelenlévő papok fiúi hódolatuk jeléül kézcsókra mentek. — Minek végeztével a főpásztor pont 10 órakor teljes díszben a szószékre lépett, hol felolvasta remekül kidől- ! gozott székfoglaló beszédét. A sz. mise, mely- * uél Tallián Lázár, Kemenes Ferencz, Palotay Ferencz és Kisovics József kanonokokon kívül számos áldozár segédkezett 11 órakor kezdő­dött és tartott 12 óráig; mikor őnagyméltó­sága papságától kisérve püspöki lakába vonult. — A helybeli egyházi dignitariusokon kívül jelen voltak: a zirczi, zala-apáthi, tihanyi apátok, a felső-eörsi prépost és Tallián Ede, zágrábi kanonok, Az ünnepély fényét nagyban emelte a kar classzicus zenéje és éneke. *A püspöki díszebéd — Mint lapunk múlt számában előre jelentettük az installatiot a püspöki palotában nyolczvan terítékű dísz­ebéd követte, melyen püspök ő eicellentiája emelt először poharat IX. Pius ő szentségére, utána apostoli királyunk- és királynénkra. A jelenvoltak állva hallgatták végig a jeles köszöntést és lelkes éljenekkel zárták be. Ez után Pribék István felszentelt püspök majd báró Fiáth Ferencz főispán, utána Svastics Károly keszthelyi apát, Szigethy János nagy- szőllősi esperes, Simon Zsigmond tihanyi apát és Krizsán József veszprémi evang. lelkész mondtak szívből jött pohárköszöntéseket ő excellentiájára, ki egész ebéd alatt és után a legszívélyesebben társalkodott mindenkivel. «Fáklyásmenet. — Azon körülménynek, hogy megyés püspökünk nem épen nagy ba­rátja a zajos ünnepélynek, tudható be, hogy városunk múlt vasárnap még a délutáni órákban sem volt tisztában, vajon adjon-e az új püs­pöknek fáklyászenét vagy se. Este felé mind sűrűbbek és zajosabbak lettek a kérdezőskö- dések és óhajok a megtiszteltetés iránt, míg végre komoly elhatározássá Ion mind a város kivilágítása, mind a fáklyás zene. A lakosság a minden emberben többé-kevesbbé meglevő szép érzetének föl kell ébresztetnie, de hogyan, ha nincsenek mesteri minták, nincsenek pél­dányúi kitűzhető remekek ? Nem is említve, hogy csak egy egyiptomi építészet, egy görög szobrászat, egy olasz lestészet van, bár az európai szerencsés helyzetű nemzetek százado­kig járhattak a művészet fölkent csarnokaiba s közvetlen közelből leshették el a nagy al­kotók teremtő eszméit; mondom, nem is em­lítve, hogy nem minden nemzet van hivatva, nem a művészet, de csak a műveltség legma- gasb fokára is eljutni: a nemzetek életében ■ oly rövid száz év, mely óta az Egyesült- Államok fenállanak, nagyon kevés idő a tudo- : mánynak, művészetnek csak közönséges niveau- ; jára is eljuthatni. Ez idő nem volt elég a tág birodalmat, ! mely Európa nagyságával vetekedik, még gyarmatosítani sem, nem hogy czivilisálni. .am első az önfentartási ösztön, küzdés a lé­tért, a mindennapi kenyérért. A kéz, melynek munkájára az őserdők vadonjainak fáradságos irtása, a végetlen prairie-k izzasztó felhasgatása, az anyaföld szűz méhének kiaknázása, szóval a cultura alapföltételeinek megteremtése várakozik; a kéz, mely e sok teendő daczára csak pilla­natokra markolhatott kapát kard helyett, mert a vad indiánok békés munkájában mindunta­lan háborgatták: nem igen törődik a virágok ápolásával, melyek a nyugalom üres óráiban az ember szivét felvidítani hivatvák. Nagy József.

Next

/
Oldalképek
Tartalom