Veszprém megyei hivatalos heti közlöny, 1877 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1877-02-11 / 6. szám

a tudomány, a szabadelvű haladás iránti őszinte hajlam; de egyéniségének egyetlen vonása sem képesíti arra, hogy a jelen válságos időben Törökország ügyeit vezethesse.

Az angol trónbeszéd sajnálatát fejezi ki, hogy a porta nem fogadta el a conferen- tia javaslatait, melyek annak függetlenségét s területének épségét nem veszélyeztették.

Az új nagyvezér a török feltételeket Szerbiára vonatkozólag öt pontba foglalta, melyeket Szerbia már elfogadhatónak nyilvánított.

*

Montenegróval lassabbau haladnak előre a békealkudozások. Nikita fejedelem nagyon fenhéjázó lett követeléseiben.

Közigazgatási bizottság.

Veszprém, febr. 5. 6.

A közigazgatási bizottság február havi gyűlése érdekesebb momentumokban szegény volt, minek okául tekinthetjük, hogy a szakelőadók jelentésük egész részletességgel való kidolgozásához szükséges adatokat még meg nem kapták s igy kénytelenek voltak egyes kevésbbé fontos pontok felemlítésével részletesebb jelentésüket a márcziusi gyűlésre helyezni kilátásba. — Kiemelendőnek tartjuk itt mégis, hogy az adófelűgyelő egy községi jegyző ellen, ki intések, sürgetések és pénzbírságok után sem tett eleget törvényszabta kötelességének, igen helyesen fegyelmi eljárást hozott indítványba, — Az államépítészeti mérnök pedig keserű panaszra fakad némely nagyobb birtokosok és bérlők ellen, kik a legmegátalko- dottabban vonakodnak közmunkái kötelezettségüknek eleget tenni. Perczig sincs okunk kételkedni, hogy a hatóság ezekkel a törvény egész szigorát lógja éreztetni. —- Ők azok, kik legtöbb hasznot húznak a jó közlekedési ütakból, de egyszersmind ők azok is, kik legtöbb követelésekkel lépnek lel: illő tehát, hogy a kötelesség teljesítésében is ők menjenek elől. — Harmincz év, azt hiszszük, elég hosszú idő arra, hogy bárki is levetkőzze a régi robott ábrándjait és megtanulja azt, hogy a törvény és hatóság nemcsak a szegény emberek kedvéért van.

Legérdekesebb volt mindenesetre a köz- igazgatási bizottságnak a minisztériumhoz terjesztett évnegyedes jelentése, melyet minthogy csaknem összes megyei életünket átkarolja, főbb pontjaiban közölni szükségesnek j látunk.

A közigazgatási bizottsághoz az 1876-ik év végéig beérkezett és egyszersmind elintéz- j tetett 47 közigazgatási jellegű, 12 adó-, 1 ! tan-, 7 pósta- és távirda-, 9 mérnök-építésügyi j ügy darab.

Az alispáni hivatalhoz okt.—decz. hóban j beérkezett 2755, elintéztetett 2676 ügydarab, \ az elintézetlen 79 közül 22 a májusi közgyü- lesre tartatott fenn, mig 57 jan. 1-éu elintézés 1 alatt volt.

Az árvaszéknél 1875-ről hátralékképen j maradt 422 ügydarab, mihez jan.—decz.-ig járult 4704; elintéztetett összesen 4893.

A tiszti ügyészségnél az utolsó negyedre maradt mint hátralék 23 db., jött 105 új, j elintéztetett 116, az elintézetlen 12 közül 10 bizonyos határnaphoz van kötve.

Az egészségügyi jelentésből kiemeljük, hogy 184 községben a múlt év lefolyása alatt í

; sikerrel beoltatott 7240 gyermek. — A megye területén létező nyilvános, házi és kézi gyógv- tárak megvizsgáltatván, az elsők mindenütt a legnagyobb rendben, mig a két utóbbiak a legrendetlenebb állapotban találtattak; a m. j főorvos ezen abnormis állapot megszüntetésére elismerésre méltó buzgóságot fejtett ki. Nem I mellőzhetjük itt, mint az különben már egy j vidéki levelünkben is említve volt, hogy egy j bizonyos helyen a gyógyszerész orvosi rendeletre nagyobb mennyiségű maró higanyt szol- j gáltatott ki, még pedig szépítő szappan (?)

[ készítésére. — Ha szépeink egyrésze semmi szín alatt sem akarja belátni az ilyenféle szerek kártékony voltát; ha nem képes azt észszel felérni, hogy kendőzés: által magamaga rútságáról a leghangosabban szóló bizonyítványt önmaga állítja ki s midőn önmagának nem tetszik arra, hogy másoknak tessék, minden jogczímérol önkényt lemond.- csak köszönettel fogadhatjuk az oly erélyes eljárást, milyent a j megyei főorvos úr ezen esetben tanúsított, elkobozván nemcsak a még meglevő higanyt, de a kártékony szépítő szappanokat is. — A \ tiszti főorvosi hivatalhoz beérkezett 432 ügydarab közül elintéztetett 431.

A m. k. államépítészeti ügy állására vonatkozólag kiemeljük, hogy az állami úton a közlekedés teljesen kielégítő, mig az országúthálózat egyeá mélyebben vizenyős helyen fekvő részei, melyek kőalappal nem bírnak, a kívánalomnak nem felelnek meg. — Az 1877. évre kilátásba helyeztetik, hogy a legveszélyesebb útrészek kiépítése iránt a kellő intézkedések megtétetnek. Az országát-hálózat fentartását rendkívül nehezíti azon körülmény, hogy a közmunkák leszolgálásának ideje egész deczemberig van kiterjesztve. — Az állami I építészeti hivatalhoz nov. 1-től decz. 31-ig beérkezett 59 ügydarab, elintéztetett 57.

A megyei mérnökséghez nov. deez. hóban i érkezett 104 értesítés a közmunka-ügyben és

02 érdemleges űgydarab; elintéztetett 35; a 27 db hátralék annak tudandó be, hogy a közmunka leszámolása a főmérnöknek egy egész havi tevékenységét vette igénybe.

• Minthogy az adó- s tanügy állapota lapunk előző számaiban elég terjedelmesen I volt ismertetve, itt mellőzhetjük.

A börtönügyre vonatkozólag megemlítjük, hogy a veszprémi börtön i92 lakója közül 84, tehát csaknem 44°/0 más trvszéki kerületből való. — A lefolyt negyedben 161 egyén különböző munkával foglalkozott, 31 pedig nem dolgozott. A 161 különböző foglalkozások között következőleg oszlik meg: 119 foglalkozott szabómunkával, 2 asztalossal,

3 czipészszel, 68 vegyessel. A 119 szabó közös hadseregbeli és honvédségi öltönyök, részben íogházi rubaueműek készítésével foglalkozott.

Árvaügy. A megye három járása, u. m. a pápai, zirczi s devecseri alakított külön tartalékalapot, melynek állapota következő:

A pápai járás árvatartalékalapja 8360 frt 50 kr. értékű kötelezvényekből és 878 írt 15 kr. értékű takarékpénztári könyvekből áll; a zirczi járásé 5204 frt 26 krt számlál; a devecseri járás tartalékalapja 4253 frt 23 kr., mindahárom járásé 18696 frt 14 kr.

A veszprémvárosi árvaérték kötelezvényekben tesz 39456 frt 9 krt, kamathátralékokban 4437 frt 14'1 krt.

Pápaváros árvaértéke 1875. végén tett kötelezvényekben 158744 frt 72 krt, kamathátralékokban 2399 írt 35 krt, készpénzben 705 frt 94% krt; összesen 161850 frt 1%

— Nemde Gyulát keresi ön? Nincs itthon, hihetőleg ismét költői kirándulást rendezett a hegyek közé.

Oly Kedves volt a leányka egész lénye, hogy szemrehányást tettem magamnak, hogy én eddig Gyulának e kedves kis nővérét jó formán észre sem vettem, vagy bizonyára csekély figyelemre méltattam. A mulasztást jóvá teendő, használtam Gyula távollétét és a mama elfoglaltságát, kit esetleg a hártartás teendői vettek igénybe. Nem emlékszem a frázisra, mely hivatva lett volna az első lépést megtenni a kis Irma rokonszenvének megnyeréséhez. De a frázis úgy látszik nem tette meg a kellő, s általam remélt hatást, mert ő igéző pirulás helyett hangos kacajjal válaszolt.

— Mondja csak Bánlalvi úr, mind ilyenek a férfiak? Én eddig azon véleményben voltam, hogy csak ami Gyulánk olyan hóbortos, de most már látom, hogy ön is!

— Bocsásson meg nagysád, hóbortomat mentheti azon körülmény, hogy íélreisinerhet- leu bájnak hatása alatt állok, midőn uagysád- hoz néhány szót intézni merészkedem.

— Báj! Báj! Önök mindig elvannak hajolva, megigézve, elbővülve stb. stb. mikor a nőkkel érintkeznek. Egy szó a női ajkakról elég önöknek arra, hogy a frázisok egész áramlatát indítsák meg.

— Hogyan, tán nagysád nem rokonszenvez a költőkkel V

— Oh ellenkezőleg, a valódi költőt mindenkor tisztelem, de nincs szerintem nevetségesebb, mint azon úgynevezett költészet, mely csupán a csengő-bongó szavak összehalmozá- sábau áll. Ilyenkor mindig „Gyuia jut eszembe,

ki szüntelen az o költeményeivel gyötör, melyek csak úgy hemzsegnek a semmit-mondó Hasisoktól. Azt pedig csak megengedi Bánfalvi úr, hogy Gyula sokszor nagyon nevetséges.

— Nem is képzeli Irma kisasszony, mily jól esik ezt éppen öntől hallani, már előre látom mily nagyszerű lesz a győzelem, ha nagysád segíteni fog a küzdelemben.

— Minő győzelem és küzdelemről beszél ? Néni értem.

— Én elhatároztam, hogy Gyulát a költői szenvelgésből ki fogom gyógyítani, erre nézve esedezném nagysád közreműködéséért.

Éppen válaszolni akart, midőn a szoba ajtaja feltárult s Gyula rontott be nagy robajjal, ki mindent gondolt e pillanatban csak azt nem, bogy az ő legjobb barátja és kedves nővére, minő szövetségre léptek az ő költészete ellen.

De úgyhiszem, időszerű volna már bemutatnom Gyulát, nem csak szellemileg, de testileg is. A poéták általában igénytelen küi- sejüek s igy a leirónak helyzete meglehetősen kényelmes. Ami Gyulát némileg megkülönbözteti a többi közönséges halandótól, az kissé sovány arcz szikár termettel, (elhizott költő non datur.) mélázó tekintet, elhanyagolt öltözék, (ez igen ajánlja a költőt!) égnek meredő össze-vissza kuszáit haj (no ez okvetlen szükséges kelléke a poétának l)

Gyula egy támlányba vetve magát, mereven nézett maga elé, majd elmólázott; úgy látszik vissza gondolt a szép virányokra, melyeken az imént költői lelkét legeltette.

— Hiába barátom — szólék megtörve a csendet — nincs már az életben semmi kölkrt; az 1876. évben 14 árva részére bentar- tatott tőkében 2360 frt, kamatokban 356 frt 24 kr. Az árvaértékek mindenütt telekkönyvi- leg biztosítvák.

Tan- és nevelésügy.

A dévai m. kir. ál. reáliskolai segélyzö-egylet.

Nemzetiségi érdekeink nem egyes vidé- | kék érdeke, hanem közösmindnyájunké, épen azért veszélyeztessék az bár az ország legtávolabb eső részében, kötelessége minden igaz honfinak síkra szállani. Ezen igazság vezérelt bennünket is, midőn hazánk délkeleti határain nemzeti szent ügyünknek emelt palladium érdekét magunkénak valljuk és mellette mint közösmindnyájunk érdeke mellett lapunk hasábjain is felszólalunk.

Kormányunk helyes elveknek hódolt, midőn a hunyadmegyei elnemzetietlenkedésnek gátot vetendő, még 1871-ben Déváu reáliskolát alapított, azt nagy nemzeti missióval.a ! megye és környéke anyagi és szellemi rege- ! neratiójával bízván meg. Az intézet élére hazafias szellemű igazgatót és tanári kart nevezett ki, de az országra súlyosan nehezedő j anyagi viszonyok akadályozták, hogy többet tegyen; pedig tekintve a lakosság borzasztó szegénységét s a borzasztó akadályokat, intézetet állítani és azt a szükséges tanerőkkel ellátni nem elég; hanem szükséges, hogy az intézet mennél több előtt hozzáférhetővé tétessék; szükséges, hogy kik anyagi körülményeik miatt az iskoláztatás kiadásait fedezni nem képesek, anyagilag is segélyeztessenek. Ezt a íennebb említett és mindenki előtt ismert okoknál fogva a kormánytól kívánni nem j lehet. Ezen szempont ösztönözte a nevezett j intézet hazafias tanári karát, midőn egy se- gélyző egylet alapítását határozta el és szíves adakozásra az ország összes lakosait felszólí- j tóttá. Lapunk örömmel vállalkozik a közvetítésre és elfogad bármely csekély adományt; megjegyezzük azonban, hogy a segélyző-egylet alapszabályai szerint állandó jóltevőkül azok tekintetnek, kik vagy legalább 25 rftuyi alapítványt tesznek, vagy 3 éven keresztül 3—3 frt évdíj lefizetésére kötelezik magukatMidőn ezen fontos ügyet t. olvasóink szives figyelmébe melegen ajánlanék, azon reményünknek adunk kifejezést, hogy lelkes polgárságunk azt fel fogja karolni; a segélyezendő növendékek pedig még felnőtt korukban is hálásan fognak emlékezni egykori jóltevőikre és hálájuknak a közős haza iránti tántoríthatlan ragaszkodásukkal kifejezést adni.

A VIDÉK.

Ajka, csingervölgyi széntelep, jan. 31-én 1877.

Tekintetes Szerkesztőség!

Ismét, a Bakony setét öléből, hol még pár évtizeddel ezelőtt a nemes vad, a szarvas bátran tanyázott, a karcsú őz háborítlanul tenyészett — hol az ordas farkas erőszakos- ságiról a közelmúltból is igazán megtörtént dolgokat beszól az öreg ajkai ember unokájának, innét irom becses lapjának e sorokat; — gondolván, tán nem lesz érdektelen a t. olvasó közönség előtt, ha e széntelepről mint ipar- vállalatról, tudtommal megyénkben a másotőiség, ma már a végtelenbe törő lélek útját is a kalmár mérleg lejtése jelöli ki.

— Igazat mondasz barátom — válaszola nagyot sóhajtva — prózai világban élünk, melyből hiányzik a szellemi fenköltség üde lehellete.

Irma nem bízva komolyságában, eltávozott, én pedig tovább legyezgettem Gyula gyengéit, reményelve, hogy belvilágának előttem ismeretien részeit födözhetem tel. Mellőzöm a társalgás leirását, mely bizon unalmas volt, a mire könnyű a következtetés, tekintve a tárgy lényegét.

Megkezdődött az eszmecsere köztem és Irma között. Mindig oly időben mentem Gyulához, midőn tudtam hogy nincs otthon.

Ne rójon meg a t. olvasó, ha törödel- mesen bevallom, hogy én bizon a főczélt sok- I szór háttérbe szorítottam Irma, azaz hogy j saját személyem előnyére. Igen tűrhető oksági : viszonyba tudtam én hozni a gyógyítási terveket a szép szemekkel; amazokról rendesen ezekre tértem át. Ily ügybuzgalom mellett természetesen nem sokra vihettük. Két hó j múlt el naponkint ismétlődő eszmecserékben, ! miket mi tanácskozásoknak neveztünk; s a sok terv egyikét sem fogadtuk még el. Végre mindkettőnknek engednünk kellett valamit. Én nem voltam ezután a dühös ellenzéki, ki minden javaslatot félre vet, csak hogy a tanácskozást meghosszabbíthassa. Irma pedig saját részéről annyit engedett, hogy terveimet ezután a szép szemekkel való viszonyuk mellőztével is elő teijeszthetem. (Köszönöm szépen az ily engedményt!)

A sok terv közül végre elfogadtunk egyet,

! dikról, — mert a megye keleti részén, Szápáron létezik egy ilyen, — egyetmást megtudni alkalma lesz.

Tudományos vagy is földtani szempontból N. Hantken Miksa földtani igazgató úr, már elég bőven megismertette, részint a földtani társulat évkönyveiben, részint hirlapilag, az ajkai kőszén képződésének korát és minőségét. _

Én csak mint iparvállalatot akarom bemutatni s a helybeli viszonyokat ismertetni!

Keletkezésének ideje 1870-ik évre esik, midőn t. i. a magyar nyugoti vasút építése kormányilag engedélyeztetett. Ugyanis tekintetes Puzdor Gyula úr, mint földbirtokos, kinek tagosított erdőbirtokán épült a telep, már rég ez idő előtt — ha jól tudom, a 60-as években talált szénkitöréseket s ennek feltárására nem csekély fáradságot és pénzösszeget áldozott. Ámde akkor gyárak és vasutak hiányában a szenet nem értékesíthetvén, Puzdor úr, a bányászatot abbanhagyta, 1870-ik évben a I fehérvár - gráezi vasútépítés megkezdésével a széniparra is szebb kilátások nyíltak; miután mindenre azon időben, úgy az itteni szén feltárására hamar alakult Pesten egy Consortium, Neumann, Hursch, nagy kereskedő s Kőben testvér urakban, kik a szenet szakértők vezetése alatt két év alatt feltárván, oly ipar- j vállalatnak adtak életet, mely megyénkben az elsők soraiban foglal helyet.

A széntelep Ajka község határában a községtől és a nyugoti vasúttól délnek, egy órányi távolságra, az úgy nevezett Csinger- völgyben fekszik,gyönyörű völgy ez főkép nyáron, két magas bérez övezi kelet és nyugat felől, e bórczeket több százados óriási terjedelmű ős bükk- és csererdő koszorúzza, melynek forrásainál nem egyszer vígan tanyázhattak még a hires Szt.-Gáli királyi vadászok is, mert hajdanta idáig terjedvén ezeknek még ma is roppant terjedelmű erdő-birtokuk.

Á szénképződés és lerakodása oly gazdag, lévén a rétegek 6—8 láb vastagok, hogy kiszámíthatlan időig van kilátás a szén termelésre, miután kiterjedése is nemcsak csupán az ajkai határra szorítkozik, hanem délnyugot- nak tartva rokút és a cséknti határokba is átcsap.

A szén részint aknázás által gőzgépek segedelmével, részint tárna-művelet által nye- retik s hozatik napfényre, mondom a rétegek oly gazdagok hogy egy Q öl tériméből egész 160—200 vámmázsa tiszta szén nyeretik, minőségre kitűnő, belterjes tüze oly erős, hogy ehhez hasonlóval kevés szén ér fel, hamií procentuma a nálunk ismeretes Stájerországi úgynevezett lignitekével aránylag nagyon csekély, s ez csalhatlan jele kitűnőségének, mert sok benne a tűzanyag.

Jelenlegi birtokosa a vállalatnak az úgynevezett szén-ipar-egyesiilet, mely Bécsben székel, ott van központi irodája s az igazgató tanács, lévén neki az ajkai bányán kívül több országokban is bányájuk és másnemű ipar- vállalatuk.

Van ez üzletnek saját száray-vasútja, az ajkai indóháztól délnyugotnak, a bódéi határon át a telepig Vio méter hosszú. Ezen eszközli a társulat a szénszállítást saját mozdonyával Ajkáig.

Jelenlegi igazgatója Wiesner Raj mund úr, mindent elkövet, hogy a vállalatot minél nagyobb virágzásba hozza; de nem csak üzletre, vagyis az anyagi haszon kiaknázására fordítja élénk figyelmét, hanem az erkölcsös nevelésnek is gyújtott fáklyát itt a Bakonynak

mely nézetünk szerint legkönnyebben kivihetőnek mutatkozott. A terv kiviteléhez egy harmadik személy is kivántatott, s ezt csakhamar feltaláltam Zárai Ernő barátomban. A terv kivitelére legalkalmasabbnak látszott egy házi mulatság rendezése, mely meg is történt.

Nem fogom untatni a t.v olvasót egy házi mulatságnak leírásával, hisz ismeretes az édes mindnyájunk előtt.

A kisded vendégkoszorunak Gyulára nézve legérdekesebb virága Vári Adél volt, kit igen szeretett ideáljának nevezgetni. Fölösleges is említenem, hogy Gyula az egész estély alatt Adéltiek udvarolt. Tíz óra körül lehetett, midőn egyik barátom, kit a terv- titkába szintén beavattam, azon indítványnyal lépett föl, hogy kik a szavalás terén magukban tehetséget éreznek, kötelességüknek tartsák a hölgyeket ezzel is mulattatni. Az indítvány tetszett; egyik szavalat a másikat követté, természtesen sok lámpalázzal, minek a hölgyek jót nevettek. De ime most Zárai Ernő lép elő zilált öltözetben összekuszált hajzattal. A cy- nikus alakot mindnyájunk hahotája fogadta.

— Nos? Mit nevettek? — Kérdó határozatlanul forgatva szemeit, arczára a lelki küzdelmek s költői fenköltség jeleit erőszakolva.

— Szavaljon! kiáltá egy női hang feléje.

— Igen, igen szavaljon, — ismétlék többen.

— A költő — úgymond Záray, hangját a búskomorság legalsóbb fokára szállítva — nem szaval!! A költő megírja isteni művét a késő századoknak, de maga nem árulja.

— Ugyvan, helyes! — kiáltá Gyulaiéi* kesülteu,