Veszprém - hetilap, 1865-1866 (1. évfolyam, 1-25. szám)

1866-12-16 / 23. szám

■"«MAflP 186 iAJVuvw

nyit mondok, hogy 48-ban honvédek voltunk én is s Yidacs János is a 61-iki országgyűlési képviselő. Ez volt nekem kapitányom, én meg neki őrmestere. Világos után bujdosnunk kellett s mivel az én szülőföldem közelebb esett, az én jó kapitányom nálam talált kün a tanyán biztos menedéket, több hónapon át. Ez volt csak a gonosz idő! Innen ismerkedtem meg testvérével is a gépészszel.

— Ez derék. Hanem mivel már dél elmúlt — szóltam felállva — menjünk ebédelni s legyen kigyelmed ma az én vendégem.

— Nem tehetem uram, én most Jókai Mórt akarom meglátogatni, ha oly szives lenne s megmutatná, hol lakik.

— Szívesen, de mit akar Jókainál?

— Sok jó napot csinált az már nekem munkáival, kezét akarom érte csak megszorítani.

Kellemesen fájó érzetet támasztott bennem e tiszta kegyelet s ez embernek általában életesorsa.

Mutattam neki Jókai közelfekvő lakását s a találkát másnap reggeli fél tiz órára tűztem ki neki a lánchíd kapujához, hogy onnan a várba, a Helytartótanácshoz elvezessem.

Másnap fél tízkor a lánchidhoz menék s félórai várakozás után, mi alatt emberem nem jött elő, ott ha- gyám a tért.

Pár nap múlva haza jöttem s emberemet nem is láttam többé. — (Folyt, köv.)

_________ R. E. K;

Ál

ló s hordozható gőzgépekről

r

Szentgyörgyi Horváth Ágostontól.

E szerint egy 6 ló erejű hordozható gépnek megszerzésére fordítandó költségek kerék számmal 100 L.-vel mennek többre, s ezen arányban növekednek a lóerők szaporodtával, ámbár a lóerők száma minél erősebb: a gép ára annál alább csökkenik.

Az osztrák birodalomban több hordozható, mint álló gépek vannak működésben, hihetőleg azon okból, mivel az előbbiek készen találtatnak, holott az utóbbiak előle- ges alkalmazást, fölvételt stb. szükségeinek. Nekünk azonban úgy látszik, hogy itt az idő az illetőket az álló gőz- és cséplőgépek előnyeire figyelmeztetni, s megragadjuk ezen alkalmat, habár angol tapasztalásokból kell is az egybevetési számokat kölcsönöznünk. De tán éppen ez okból fontosabbak is azok. Az angol gazdasági társulat minden esetre jót áll azoknak helyességéről.

A következő számítások angolhonnak különféle vidékein több évek során át működött hordozható s álló gépeknek bizonyos számára vonatkoznak. — Némely álló gépek 20 évig, a hordozhatók közül némelyek 8 —12 évig dolgoztak.

Az álló gépek rendszerint egyébb javítások mellett minden 10, vagy 15-ik évben uj gőzkazánt igényelnek.

Több, — évenként 6 hónapig dolgozó álló gépeknek javítási költségei közép számitással 10°/o száztolit tettek. A hordozható gépek javítási költségei pedig tetemesekül ismertetnek, s 20% száztolira rúgnak.

Ezen szám minden esetre magasnak látszik, e mellett azonban jól megjegyzendő, hogy oly gépeknek, melyek egy helytől a másikra vándorolnak, rendszerint folyton működésben vannak, többet is kell szenvedniük, mint oly gépeknek, melyek egy major számára lévén szánva, kevesebbet működnek, s gondosabban ápoltatnak.

Hordozható gépek ritkán kivánnak ugyan az első évben sok javítást, ha egyszer azonban a javítás szüksége bekövetkezett, akkor nincs is vége a javítgatásoknak. A tüzláda, a csők stb. a hordozható gépeknél hamarább elhasználtatnak, s azonkívül kijavítások is sokkal költségesebb, mint ugyan ezeké az álló gépeknél, elannyira, —• hogy mint a tapasztalás mutatja, — 20° száztoli föntar- tási költségek alig elégségesek, s igy a számítás alapjául elfogadhatók.

Az álló gépek vétárát s javitási költségeit a hordozható gépek vétárával s javitási költségeivel összehasonlítván a következő különbség mutatkozik :

Egy 6 lóerejü álló gőzgép ára . . . 200 L.

Föntartási költségek 10% .... 20.

Összesen : . 220 L.

Egy 6 lóerejü hordozható gőzgép ára: . 300 L.

Föntartási költségek 20% .... 60.

Összesen: . 360 L.

Ezen föltevés szerint a vételi s föntartási költségek az álló s hordozható gépekre nézve oly arányban állanak, mint 2 a 3-lioz, s az ezeknek megfelelő föntartási kiadások mint 1 a 3-hoz, mi által az állógépek alkalmazásánál nevezetes megtakaritás mutatkozik.

A különbség tettleg oly nagy, hogy a hordozható géppeli cséplés legtöbb gazdaságoknál két annyiba kerül, mint egy álló géppel.

Oly gépnél, mely csak egy major használatára van szánva, ha nem használtaik az egyúttal őrlésre s más egyéb munkára is, a fentartási kiadások tétele 20% száztolinál valamivel alább szállítható.

Oly gazdaságnál, mely 1400—3000 mérő gabonát állít elő, sokkal több hasznot igér egy állógép fölállítása, mint egy hordozható gépnek kibérlése.

Egy angol gazda, ki rendesen 1900—2800 mérő gabonát termeszt, több évek folytán át egy 6 lóerejü gépet bérőlt ki cséplésre, a gabona mérejétöl 10 o. krt. számítva. A gép tulajdonosa egy gépvezetőt és fűtőt állított ki, kiket a bérlő gazda az egész munka folytán át fizetés nélkül tartozott szállással s élelemmel ellátni.

A gép, melyet közép számítás szerint körülbelül egy német mértföld távolságról kellett oda szállítani, mindent egybevéve 110 vámmázsát nyomott s vontatásához 6 ló igényeltetett.

A gép csépelt ugyan néhakoron 190 mérőt is, de 95 mérő búza, — 95—145 mérő árpa és 145—236 mérő zabnál többet igen ritkán. Voltak azonban oly napok is, melyeken semmi, vagy csak csekély munkát lehetett végezni, még pedig oly gyakran, hogy 20 napi közép számítás szerint különféle gabona nemeket egybevéve, naponkint nem ment többre 95 mérőnél.

Naponként 12 férfinak s 3 gyermeknek munkabérére 1 L. 10 Sh: vagyis 15 L. kivántatott.

A hol a szalmához emelő alkalmaztatik, ott 3 emberrel kevesebb szükségeltetik.

E szerint egy kibérlett gép költségei nap és mérő- szám ekként állnak:

A gépért járó haszonbér 95 mérő után: L. 1.

Munkások bére: ..............................L. 1. Sh. 10.

Sz

én és vizhordás:.............................. Sh. 10.

Összesen: L. 3. . .

Ez tészen körülbelül 32 krt o. é. egy mérőnél.

(Folyt, és vége.)