Vasvármegye Hivatalos Lapja, 1932. január-december (30. évfolyam, 1-53. szám)

1932-12-08 / 49. szám

349 — Az ájás javadalma a 62.000—1926. B. M. ez. rendeletben előirt fizetés és természetbeni lakás. A választást folyó évi december hó 28-án dél­után fél 2 órakor fogom megtartani Nemescsó köz­ségben a körjegyzői hivatalban. Kőszeg, 1932 december hó 7. Horváth Hndor sk„ főszolgabíró. Előfizetési felhívás Magyarország Helységnévtárának újabb kiadására. HAM. kir. Központi Statisztikai Hivatal az 1926. év folyamán adta ki utoljára Magyarország Helység­névtárát. A mű megjelenés® óta beállott számos vál­tozás, valamint a legutóbbi népszámlálás utján nyert újabb adatok múlhatatlanul szükségessé teszik újabb kiadás közrebocsátását; ezért a m. kir. miniszterelnök ur a Helységnévtárból újabb kiadás megjelenését ha­tározta el. Az uj Helységnévtár a M. kir. Központi Statisztikai Hivatal szerkesztésében az 1933. év tava­szán jelenik meg. Az uj kiadás nagyobb tartalmi bőségétől eltekintve, általában az 1926. évi Helységnévtár rendszerén épül fel és annak megfelelően három részre tagozódik; U. m.: I. Általános rész, II. Betűrend s rész, III. Az ^elszakított területeken lévő községek jegyzéke. I. Hz általános rész a közigazgatási beosztás szerint fogja feltüntetni a községeket a vármegyék betűrendes egymásutánjában, a vármegyéken belő' pe­dig a járások betűrendje szerint. Közli továbbá a községek, valamint a hozzájuk tartozó népesebb pusz­ták, telepek, majorok és külön elnevezéssel biró egyéb lakott helyek lélekszámút is az 1930. évi népszámlá­lás adatai alapján. < II. Ä betűrendes rész az eddigieknél részletesebb tájékozást fog nyújtani mindazokról a közérdekű vi­szonyokról, amelyek a korábbi Helységnévtárakban is szerepeltek, a Helységnévtár kinyomásáig felme­rülő minden változás figyelembevételével. \ lélekszám- na, házak számára, továbbá a lakosság felekezeti és nemzetiségi jellegére vonatkozó közlések az 1980. évi népszámlálás adatain alapulnak. A betűrendes részben a jelenlegi Magyarország te­rületén lévő községekre nézve a következő főbb ada­tok közöltéinek: 1. a község neve; 2. a község jellege (tj. vagy megyei város, nagy­község, kisközség); 3. annak a feltüntetése, hogy van-e a községben gyógyfürdő (uj -adat); i 4. a vármegye neve, ahol a község fekszik; 5. a járás neve, áhelybez a község tartozik; 6. a községhez tartozó lakott helyek (puszták, telepek, majorok, stb.) neve; 7. a községben lévő lakóházak száma; I 8. a községek lakosainak száma; 9. a lakosság anyanyelvének megjelölése; ! 10. a községben létező anyaegyházak megjelölése; I’ 11. a község területe; ; 12. a körjegyzőség; 13. az anyakönyvi kerület; : I 14. a pénzügyigazgatóság (uj adat); 15. a törvényszék; ; 16. az adóhivatal; 17. a járásbíróság; 18. a telekkönyvi hatóság; 19. a csendőrség, amelyhez a község tartozik; 20. a községben levő ipartestület, illetőleg ennek nemlétében megnevezése annak az ipartestületnek, amelyhez a község iparosai tartozrtak (uj adat); 21. annak megjelölése, hogy van-e a községben községi orvos, amennyiben nincs, a körorvos székhelye (uj adat); 22. annak megjelölése, hogy van-e a községben községi állatorvos, amennyiben nincs, a körállatorvos székhelye (uj adat); 23. a községben működő kisdedóvó intézetek, elemi-, közép-, szak- és főiskolák száma jelleg sze­rint (uj adat); 24. a községben levő gyári üzemek felsorolása (uj adat); 25. a község saját vasúti és gőzhajóállomása; 26. ha nincsen vasúti állomás, annak közlése, hogy a község lakosai melyik vasúti állomást hasz­nálják (uj adat); 27. a községben levő posta-, távírda-, távbaszéiő- állomás, illetőleg az utolsó posta- és utolsó távirda- állomás; 28. a postahelyeknél a vasúti vonal feltüntetése, azoknál a postahelyeknél pedig, amelyek nem fek­szenek vasúti vonal mentén, a vasúti vonal íeitünta- tésén kivül annak a vasúti állomásnak a megnevezése, ahonnan a közúti postajárat kiágazik; 29. annak a megjelölése, hogy az illető postahe­lyen szednek-e a postacsomagok közúti szállításáért szállítási pótdijat; 30. a távolsági távbeszélgetések és postai csoma­gok díjazásához szükséges dijnégyszögszám; 31. a postaigazgatóság. III. Hz elszakított területeken (Horvát-Szlavon- országok kivételével) lévő községekre nézve a régi és az uj elnevezés betüsoros rendjében egyaránt kö­zölte tnek: 1. a község régi hivatalos neve a trianoni bé­kekötés előtt; 2. a község neve jelenleg az illető állam’hiva­talos elnevezése szerint; 3. a vármegye neve, amelynek területén a köz­ség az elszakitás előtt feküdt; 4. az ország megjelölése, amelyhez csatoltatott; 5. a jelenlegi közigazgatási beosztás. Végül a Helységnévtár tartalmazni fogja: 1. a mozgó- és kalauzposták; 2. a pénzügyigazgatóságok; 3. a bányakapitányságok; 4. a rendőrkapitányságok; 5. a MÁV üzletvezetőségek; 6. a kereskedelmi és iparkamarák; 7. a mezőgazdasági kamarák; 8. az iparfeiügyelőségek; 9. a gazdasági felügyelőségek; 10. a tankerületi főigazgatóságok; 11. a tanfelügyelőségek; 12. a kir. ítélőtáblák; 13. az ügyvédi kamarák; , ^ 14. a közjegyzői kamarák; 15. esetleg más fontosabb szervek jegyzékét, területi beosztását, és a területi beosztást feltüntető térképet. Az uj Helységnévtárt kemény, egész vászonkötés- ben előfizetőknek — hivataloknak, hatóságoknak is — 8 pengőért, az előfizetési határidő lejárta után pedig 10 pengős bolti árért árusittatik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom