Vasvármegye Hivatalos Lapja, 1932. január-december (30. évfolyam, 1-53. szám)
1932-12-08 / 49. szám
349 — Az ájás javadalma a 62.000—1926. B. M. ez. rendeletben előirt fizetés és természetbeni lakás. A választást folyó évi december hó 28-án délután fél 2 órakor fogom megtartani Nemescsó községben a körjegyzői hivatalban. Kőszeg, 1932 december hó 7. Horváth Hndor sk„ főszolgabíró. Előfizetési felhívás Magyarország Helységnévtárának újabb kiadására. HAM. kir. Központi Statisztikai Hivatal az 1926. év folyamán adta ki utoljára Magyarország Helységnévtárát. A mű megjelenés® óta beállott számos változás, valamint a legutóbbi népszámlálás utján nyert újabb adatok múlhatatlanul szükségessé teszik újabb kiadás közrebocsátását; ezért a m. kir. miniszterelnök ur a Helységnévtárból újabb kiadás megjelenését határozta el. Az uj Helységnévtár a M. kir. Központi Statisztikai Hivatal szerkesztésében az 1933. év tavaszán jelenik meg. Az uj kiadás nagyobb tartalmi bőségétől eltekintve, általában az 1926. évi Helységnévtár rendszerén épül fel és annak megfelelően három részre tagozódik; U. m.: I. Általános rész, II. Betűrend s rész, III. Az ^elszakított területeken lévő községek jegyzéke. I. Hz általános rész a közigazgatási beosztás szerint fogja feltüntetni a községeket a vármegyék betűrendes egymásutánjában, a vármegyéken belő' pedig a járások betűrendje szerint. Közli továbbá a községek, valamint a hozzájuk tartozó népesebb puszták, telepek, majorok és külön elnevezéssel biró egyéb lakott helyek lélekszámút is az 1930. évi népszámlálás adatai alapján. < II. Ä betűrendes rész az eddigieknél részletesebb tájékozást fog nyújtani mindazokról a közérdekű viszonyokról, amelyek a korábbi Helységnévtárakban is szerepeltek, a Helységnévtár kinyomásáig felmerülő minden változás figyelembevételével. \ lélekszám- na, házak számára, továbbá a lakosság felekezeti és nemzetiségi jellegére vonatkozó közlések az 1980. évi népszámlálás adatain alapulnak. A betűrendes részben a jelenlegi Magyarország területén lévő községekre nézve a következő főbb adatok közöltéinek: 1. a község neve; 2. a község jellege (tj. vagy megyei város, nagyközség, kisközség); 3. annak a feltüntetése, hogy van-e a községben gyógyfürdő (uj -adat); i 4. a vármegye neve, ahol a község fekszik; 5. a járás neve, áhelybez a község tartozik; 6. a községhez tartozó lakott helyek (puszták, telepek, majorok, stb.) neve; 7. a községben lévő lakóházak száma; I 8. a községek lakosainak száma; 9. a lakosság anyanyelvének megjelölése; ! 10. a községben létező anyaegyházak megjelölése; I’ 11. a község területe; ; 12. a körjegyzőség; 13. az anyakönyvi kerület; : I 14. a pénzügyigazgatóság (uj adat); 15. a törvényszék; ; 16. az adóhivatal; 17. a járásbíróság; 18. a telekkönyvi hatóság; 19. a csendőrség, amelyhez a község tartozik; 20. a községben levő ipartestület, illetőleg ennek nemlétében megnevezése annak az ipartestületnek, amelyhez a község iparosai tartozrtak (uj adat); 21. annak megjelölése, hogy van-e a községben községi orvos, amennyiben nincs, a körorvos székhelye (uj adat); 22. annak megjelölése, hogy van-e a községben községi állatorvos, amennyiben nincs, a körállatorvos székhelye (uj adat); 23. a községben működő kisdedóvó intézetek, elemi-, közép-, szak- és főiskolák száma jelleg szerint (uj adat); 24. a községben levő gyári üzemek felsorolása (uj adat); 25. a község saját vasúti és gőzhajóállomása; 26. ha nincsen vasúti állomás, annak közlése, hogy a község lakosai melyik vasúti állomást használják (uj adat); 27. a községben levő posta-, távírda-, távbaszéiő- állomás, illetőleg az utolsó posta- és utolsó távirda- állomás; 28. a postahelyeknél a vasúti vonal feltüntetése, azoknál a postahelyeknél pedig, amelyek nem fekszenek vasúti vonal mentén, a vasúti vonal íeitünta- tésén kivül annak a vasúti állomásnak a megnevezése, ahonnan a közúti postajárat kiágazik; 29. annak a megjelölése, hogy az illető postahelyen szednek-e a postacsomagok közúti szállításáért szállítási pótdijat; 30. a távolsági távbeszélgetések és postai csomagok díjazásához szükséges dijnégyszögszám; 31. a postaigazgatóság. III. Hz elszakított területeken (Horvát-Szlavon- országok kivételével) lévő községekre nézve a régi és az uj elnevezés betüsoros rendjében egyaránt közölte tnek: 1. a község régi hivatalos neve a trianoni békekötés előtt; 2. a község neve jelenleg az illető állam’hivatalos elnevezése szerint; 3. a vármegye neve, amelynek területén a község az elszakitás előtt feküdt; 4. az ország megjelölése, amelyhez csatoltatott; 5. a jelenlegi közigazgatási beosztás. Végül a Helységnévtár tartalmazni fogja: 1. a mozgó- és kalauzposták; 2. a pénzügyigazgatóságok; 3. a bányakapitányságok; 4. a rendőrkapitányságok; 5. a MÁV üzletvezetőségek; 6. a kereskedelmi és iparkamarák; 7. a mezőgazdasági kamarák; 8. az iparfeiügyelőségek; 9. a gazdasági felügyelőségek; 10. a tankerületi főigazgatóságok; 11. a tanfelügyelőségek; 12. a kir. ítélőtáblák; 13. az ügyvédi kamarák; , ^ 14. a közjegyzői kamarák; 15. esetleg más fontosabb szervek jegyzékét, területi beosztását, és a területi beosztást feltüntető térképet. Az uj Helységnévtárt kemény, egész vászonkötés- ben előfizetőknek — hivataloknak, hatóságoknak is — 8 pengőért, az előfizetési határidő lejárta után pedig 10 pengős bolti árért árusittatik.