Vasvármegye Hivatalos Lapja, 1923. január-december (21. évfolyam, 1-51. szám)

1923-05-17 / 20. szám

146 — Másolat: M. kir. belügyminiszter szám: 41429—1923. VI. b. Valamennyi Alispánnak, a m. kir. állami rendőrség valamennyi kerületi főkapitányának, valamennyi m. kir. csendörkerületi Parancsnokságnak. A köz- élc-lmezési m. kir. miniszter úrhoz az ország különböző részeiből ismételten érkeztek panaszok amiatt, hogy a rendőrhatóságok, illetőleg a m. kir. csendőrség és a m. kir. állami rendőrség közegei egyes vasúti állomáso­kon az ország belső területén utazó utasok podgyászát átvizsgálják és ha úgy találják, hogy az utasnál levő közszükségleti cikkek — főleg élelmicikkek mennyisége — a felfogásuk szerinti személyes szükséglet mérté­két meghaladja, vagy egyéb nem megfelelő indító ok alapján gyakran a készletet lefoglalják és annak elkob­zása iránt intézkednek, sőt többnyire az illető utast is őrizetbe veszik. A rendőrhatóságok, illetve az eljáró biztonsági közegek eljárásukat azzal szokták indokolni, hogy ellenőrizniök kell, nem követnek-e el az utasok árdrágító üzérkedést (1920. XV. te. 1. §. 4. pontja) illetőleg 3678/1917. M. E. számú rendelet 24. §-ába üt­köző kihágást (hatósági engedély nélkül való kereskedés)- — Egyes esetekben pedig arra is hivatkoznak, hogy a határszéli körzetből való kiszállításoknak csak szállítási igazolvánnyal van helye. Ami az ellenőrzésnek az 1920. XV. te. 1. §-a 4. pontjára alapított részét illeti, (amivel kapcsolatos a 3678/1917 M. E. számú rende­let 24. §-ára alapított ellenőrzés is) ez alapjában véve helyes gondolatból indul ki. Ennek az ellenőrzésnek a gyakorlatban való alkalmazási módja ellenben olyan, amit a legnyomatékosabban kifogásolni kell. — Első­sorban ugyanis már magában véve azt nem lehet helyeselni, hogy a közbiztonsági közegek a vonatokon utazó személyzet podgyászát vizsgálják. Ez az eljárás a Közélelmezésügyi m. kir. miniszter ur nézete szerint a je­lenlegi viszonyok között már nemcsak teljesen idejét multa, fölösleges zaklatás jellegét viseli magán, de a vasúti szolgálat zavartalan ellátását is nagymértékben nehezíti. Ez az ellenőrzés ezenfelül a legtöbb esetben érdemben is súlyos tévedéseket tüntet fel. Nevezetesen nem veszi tekintetbe azt, hogy a 3678/1917. M. E. rendelet 22 §-ának 3-5 pontjai értelmében nem kell iparűzésre szóld hatósági engedély: a) a mező és erdő- gazdaság, az ezzel kapcsolatos és az ipari állathizlalás körébe nem eső állattenyésztés a kertészet és a gyü­mölcstermelés, a baromfitenyésztés, a méhészet, a vadászat és a halászat nyers termékeinek a termelő által való forgalomba hozatalára, b) a fél háztartásában való használatra vagy fogyasztásra rendelt tárgyaknak eladására, c) a nyerészkedési szándék nélkül történő árusításra. Továbbá különösen széles körben értelmezik helytelenül az ellenőrző hatóságok és közegek az iparűzésre (kereskedésre) szóló jogosultság (iparigazolvány, hatósági engedély) jellegét t. i. azt, hogy az iparigazolványnál (hatósági engedélynél) csak az árusítás van helyhez, (valamely városhoz, vagy községhez) kötve, a bevásárlás ellenben nincsen. Eszerint tehát az, akinek bárhova szóló iparigazolványa (hatósági engedélye) van, az ország egész területén bevásárolhat és a bevásárolt készletet szabadon szállíthatja telephelyére. A kir. Curia még azt sem tekinti üzérkedésnek, ha — amennyiben ez az illető szakmában rendes kereskedelmi szokásnak felel meg — a kereskedő (pl. terménykereskedő) a székhelyén kívül eső helyeken megbízottak utján végzi a bevásárlást- (Curia 1922. szeptember 19-én B. II. 4225/1922.) Ami pedig azt a fel­fogást illeti, hogy a határszéli körzetből csak szállítási igazolvánnyal lehet élelmicikkeket az ország belsejébe behozni, ez teljesen téves, mert az 1354/1922. M. E. számú rendelet szerint a szállítási igazolvány-kényszer csak az ország belterületéről a határszélen fekvő állomásokra való szállításra és a határszéli állomások egy­másközti forgalmában rendelhető el, a határszélről az ország belsejébe tehát teljesen szabadon, szállítási iga­zolvány nélkül lehet élelmicikket szállítani. Az élelmicikkek szállításának a most részletezett téves alapokon való feltartóztatása komoly hátrányokat von maga után. Egyrészt az illető utast sújtja méltánytalanul, sőt teljesen igazságtalauul, nagy anyagi kárral, gyakran még személyes szabadságának az időleges elvesztésével is, ami alkalmas arra, hogy a közönség előtt önkénykedés látszatát ébressze. Másrészt ezt az eljárást a köz­élelmezés szempontjából is nyomatékosan rosszalni kell, mert a nagyobb városok élelmezése okozza a köz­ellátás legfőbb gondját és mindenképen azon kell lenni, hogy a városokba irányuló felhozatal minél inkább előmozdittassék, ne pedig hátráltatva és nehezítve legyen. Miután a rendőrhatóságok intézkedéseinek s a közbiztonsági közegek eljárásának törvényességét a jogbiztonság megszilárdítása érdekében minden téren biztosítani kívánom, a Közélelmezésügyi m. kir. Miniszter ur átirata folytán arra kérem Méltóságodat szíves­kedjék az alája rendelt I. fokú rendőrhatóságokat a legnyomatékosabban figyelmeztetni, hogy törvényes hatás­körük korlátáihoz alkalmazkodva, az árdrágító üzérkedés ellenőrzése körében a fölösleges zaklatást jelentő és a közellátásnak, valamint a zavartalan vasúti forgalomnak érdekeit sértő rendelkezések kiadásától, illetve ily eljárásoktól a legszigorúbban tartózkodjanak, erre a végrehajtó szolgálatban résztvevő közegeiket is haladék­talanul és legerélyesebben utasítsák. Amennyiben ezen intézkedéseim ellenére a jövőben az árdrágító üzér­kedés és a határszéli áruforgalom ellenőrzése körül szabálytalanságot tapasztalnék, a fennforgó vétségeket a legszigorúbban fogom megtorolni. Budapest, 1923. évi március hó 26-án. A miniszter helyett: Nádossy s. k. országos főkapitány. 7793(1923. szám. Határidő május 30. Valamennyi j. Főszolgabíró és városi Polgármester urnák. (Kőnyomatos példányban is kadatott.) Szigorú alkalmazkodás és megfelelő eljárás végett azzal adom ki, hogy a rendeletben foglaltak pon­tos végrehajtásáért Címeteket személyesen is felelőssé teszem és utasítom címeteket, hogy a végrehajtást sze­mélyesen is őrizzék ellen. Tett intézkedéseikről május 30-ig és a végrehajtás eredményéről október 1-ig jelentést várok. Szombathely, 1923. május 3. Herbst sk., alispán.

Next

/
Oldalképek
Tartalom