Vasvármegye Hivatalos Lapja, 1922. január-december (20. évfolyam, 1-52. szám)
1922-07-06 / 27. szám
204 — I. A községi ttizoltószerek használhatóságának ellenőrzése. A községi tiizfecskendő és egyéb tüzoltószerek és eszközök használhatóságáról az elöljáróság meggyőződni és a mutatkozó szükséghez képest a megfelelő intézkedéseket oly időben kellőleg megtenni, hogy a hordás megkezdésekor teljesen használható fecskendő és kellő mennyiségű tömlő álljon rendelkezésre. A) A közős szérű kijelölése és őrzése. 1. Mindazokban a községekben (r. t. városokban), amelyek gabona termeléssel foglalkoznak, az 1920. XVI11. te. 1. §-a értelmében megalakított községi mezőgazdasági bizottság haladéktalanul és legkésőbb az aratás megkezdéséig a 2. §-ban foglalt rendelkezések figyelembevételével köteles a közös szérűket kijelölni. Ahol ez a bizottság bármi okból még nem volna megalakítva, a közös szérű kijelöléséről a községi elöljáróságnak kell gondoskodnia. 2. Azokban a községekben, amelyeknek határa kiterjedtebb és igy nagyobb mennyiségű termésről van szó, a helyi viszonyoknak megfelelő és a termelési területről könnyen megközelíthető, legalább két, illetőleg a község terméséhez arányban több és pedig lehetőleg a község (r, t. város) ellentétes oldalain, de mindenesetre egymástól megfelelő távolságban jelölendő ki a közös szérű. A közös szérű helyéül elsősorban a rendelkezésre álló közterületet kell igénybe venni. Amennyiben közös szérű céljaira alkalmas közterület nem áll rendelkezésre, az ahhoz szükséges területek a 2434 — 1918. M. E. számú rendelet (B. K. 1918. évf. 526. lap) 2. §-ában előirt módon igénybe vehetők. A közös szérű kijelölésénél a tüztávlatok betartására és különösen arra kell figyelmet fordítani, hogy a szérű az épületektől, valamint a vasútvonalaktól legalább 103 (Egyszáz) méter távolságra legyen. A szérűn az osztagokat úgy kell elhelyezni, hogy az uralkodó szél irányába azok szélessége és na hosszúsága jusson és hogy tűz esetén az uralkodó szél iránya a szikrákat ne a község felé vigye. 3. Mindenki köteles a részére kijelölt szérűt igénybe venni és terményeit cséplés céljából más szérűre nem hordhatja. 4. A kijelölt közös szérűket a hordás megkezdésétől a cséplés befejezéséig állandó felügyelet alatt kell tartani. E célból az elöljáróság által megfelelő számban nappali és éjjeli őr alkalmazandó. Emellett azonban a szérűt igénybe vett termelők is kötelesek a fent jelzett idő alatt az előirt intézkedések pontos betartásának ellenőrzéséről a maguk körében is soros felügyelet utján gondoskodni. 5. A közös szérűk őrzésével, valamint annak a tűzoltáshoz szükséges eszközökkel való ellátásával felmerülő kiadások a termelőket, — termésük arányában, illetőleg a kicsépelt gabona és takarmány magvak mennyiségének arányában terhelik. A költségeknek a termelők közt való felosztása iránt, — amennyiben az vitássá válnék, a községi mezőgazdasági bizottság illetőleg a járási mezőgazdasági bizottság javaslata alapján az elsőfokú közigazgatási hatóság határoz. A jogerős határozat közigazgatási utón végrehajtható. B) A belterületre való hordás és cséplés megengedhetősége. 6. Minthogy az ország némely részében az érvényben levő megyei tüzrendászeti szabályrendeletek a község belterületére való betakarítást és cséplést az előirt feltételek mellett megengedik, ily helyeken az eddigi törvényes gyakorlat továbbra is fentartható azzal a megszorítással, hogy a község belterületére csak azok hordhatják be saját termésüket és ott azt csak azok csépelhetik ki, ajciknek erre a célra olyan földterület áll rendelkezésre, amely a szomszéd osztagától és a gazdasági vagy lakóépületétől legalább 50 (Ötven) méter távolságra van. A belterületre való hordáshoz azonban előzőleg hatósági engedély szükséges, illetőleg a közös szérűre való hordás kötelezettsége alól a felmentést csak a helyi hatóság adhatja meg. Az ilyen irányú kérelmekre nézve a községi illetőleg járási mezőgazdasági bizottság véleménye minden esetben meghallgatandó. Önként értetődik, hogy az ilyen szérűkre nézve is kötetezők az előirt tűzbiztonsági intézkedések, melyek a kiadandó engedélyben a helyi viszonyoknak megfelelően részletesen felsorolandók. C) Tűzbiztonsági intézkedések. 7. A közös szérűn, ha az legyőzhetetlen akadályba nem ütközik, lehetőleg bő víztartalmú egy, esetleg több mezei kutat kell létesíteni, melyeket az élet és vagyonbiztonság, valamint a víznek a hulladékoktól való mentesítése céljából megfelelőig be kell fedni. 8. Ezenfelül minden gazda köteles terményei behordásának megkezdésekor a tűzoltásra saját osztag* mellé elhelyezendő kádban vagy hordóban legalább 200 liter vízről és állandóan vízzel telt vödörről gondoskodni. A közös szérűn állandóan nagyobb mennyiségű és több helyen elosztott porhanyitott földet, valamint megfelelő számú ásót, kapát, gereblyét készletben kell tartani. A közös szérűkön az egyes osztagcsoportok között legalább 15 méter széles utak hagyandók. 9. A közös szérűkön használandó gőzcséplőgép a szérűre csak akkor helyezhető el, ha annak tüzelő és szikrafogó szerkezete a tűzbiztonsági követelményeknek megfelel. Azoknál a cséplőgépeknél, amelyeknek hamuládája nem úgy van szerkesztve, hogy a kihulló salak vízbe kerülve, azonnal elaludjék, a cséplés tartama alatt a hamuláda alá megfelelő nagyságú, állandóan vízzel teli gödröt kell ásni. Különös gondot kell fordítani arra, hogy erősebb szél esetében, amennyiben a helyi körülmények azt esetleges tűzvész megelőzése érdekében megkövetelik, a cséplőgép működése szüneteljen.
