Vadász- és Versenylap 52. évfolyam, 1908

1908-03-07 / 10. szám

EGYSZERSMIND AZ ORSZÁGOS LÓTENYÉSZTÉS LAPJA. A Magyar Lovaregylet, Az Urlovasok szövetkezete, A vidéki versenyegyletek, A Pozsonyi ügetöverseny egyesület Az Országos agarász szövetség s az összes iótenyészbizottmányok hivatalos közlönye. Előfizetési ára: egész évre 30 korona, fél évre 9S korona, negyedévre 10 korona. Az előfizetési pénzek a «Vadász és Versenylap» kiadóhivatalához (IV., Kossuth Lajos-utcza 1., Ferencziek bazárja III. lépcső I. emelet) czimezendök. 10. szám. Telefon-szám: 657. Budapest, 1908. szombat, márczius 7. Távirati czim: Versenylap, Budapest. 52. évfolyam. Megjelenik a budapesti, alagi, prágai, kottingbrunn! és bécsi lóversenyek ideje alatt minden versenynap előtti délelőtt egyébkor hetenkint egyszer HIYATALOS. Hirdetmény. Mindazon jockeyk, kik 1908. évben Ausztria és Ma. gyarországban lovagolni szándékoznak, az erre vo natkozó kérvényüket a név, lakás és azon suly megjelölésével, melyet lovagolni tudnak, 1908. márczius 18-ig a Magyar Lovaregylet vezértitkárságához vagy a Jockey-Club für Österreich versenytitkárságához nyújtsák be. A szerződéses lovászfiuk részére hasonló módon kötelesek a trainerek a lovaglási engedélyt 1908. márczius 18-ig, esetleg a szerződés becsatolása mellett kérelmezni. A lovaglási engedély a v./rsenyterekre belépti jegyül szolgál s igy az engedély tulajdonos arczkópével kell ellátva lennie. A trainerek versenytért belépti jegyet kspnak, mely hasonlóképpen arczképpel kell, hogy ellátva legyen s a folyó évre érvényes. Azon trainerek, jockeyk és lovászfluk, kik az 1907. évben versenytéri belépti jegygyei és illetve lovaglási engedólylyel birtak, tartoznak a belépti jegyet ós illetve engedélyt tartalmazó 1907. évi tárczát 3 korona kíséretében beküldeni. A tárcza az uj versenytéri beléptijegygyei, illetve lovaglási engedólylyel ellátva, visszaadatik. Azon trainerek, jockeyk és lovászfluk, kik az 1907. évben versenytéri belépti jegygyei s illetve lovaglási engedólylyel nem birtak, tartoznak a kérvényhez egy visit alakú fényképet s egy uj tárcza kiállítási költségére 5 koronát beküldeni. Folyó évi márczius 18. után beérkező kérvényekre a versenytéri belépti jegy és illetve lovaglási engedély csak a «közös segélyalap» javára beszolgáltatandó 50 korona birság mellett fog kiadatni. Budapest, Wien, 1908. márczius 4-én. A Jockey Club für Osterreich A Magyar Lovaregylet igazgatósága igazgatósága. URLOVASOK SZÖVETKEZETE. Nevezések. Pozsonyi verseny 1908. Első nap. Csütörtök, április 30. IV. Nagy pozsonyi akadályverseny. Tdij. 10000 K. 5000 m. 1. Aresin Fatton J. fhd 4é p k Marquee 2. Czernin A. hdgy 4é s in Athos £3. Egyedi L. ur id stp m Veruda 4. Gr. Esterházy A. hdgy 5é s h Botha 5. Geist£G. ur 4é s m Tarok 6. — 4é"p k Panasz 7. — 4é p k Szikra 8. Haber L. ur 5é p k Szeleburdi 9. Jankovich B. Gy. ur 4é p k Faras 10. — 4é p k Aranyos III. 11. Liptay B. ur 4é p m Sipista 12. — 4é p k Excellenze 13. — 6é stp m Futár 14. Markovits I. fhgy 5é s h Tatagyöngye 15. — 5é stp k Titi 16. — 4é 8 li Tiny Tim 17. Mattausch* H. úr 5é s h Goal 18. - 6é p m Péda 19. — 4é s k Originell 20. — 4ó stp k Napsugár 21. Mautner V. ur lé p m Per chance 22. — 5é p h Timur 23. Gr. Meran J. 4é p m Iúrény 24. Hg. Moruzi G. 4ó p m Why ? 25. — 4é s m Pomali 26. Gr. Trauttmansdorff L. id s m Nugommorw 27. Vida T. ur 5é p m Oyama 28. — id s her, Nikita Törlések. Alagi versenyek 1908. Első tavaszi meeting. Első nap. Vasárnap, márczius 29. III. Rákosi dij. Gátverseny. Handicap. 10000 K. 2800 m. Törölve: Antus, Camelia, Éjfél, Goal, Nászuram, Silesia, Sárga csikó. Állva maradtak: 4ó Koryphäe 72} 4é Panasz 64} 4ó Formidable IL 72 4é Comme qui dirait 63} 4é Soros 69} 4é Pallos 63} 6é Claymore 69 4é Réve 62 4é Folderol 69 4é Aranyos III. 62 4é Pomali 68 5ó Galmiche 62 id. Bátor 68 4ó Szikra 61 6ó Péda 66} 4é Ilfracombe 60 4é Originell 66} 4é Why? 60 4é Tiny Tim 65} Ötödik nap. Vasárnap, április 5. III. Alagi nagy akadályverseny. Tdij és 16000 K 4300 m. Goal, Off, Pártütő, Törölve: Berlin Silesia. Állva maradtak 4é Marquee 4é Panasz 4é Szikra 6é Claymore 4é Faras 4é Sipista 4ó Tiny Tim 6é Péda II., Tüstént 4é Sárga csikó 4é Originell 4é Formidable II. 4é Why ? 4é Ilfracombe id. Nugommorv id. Prineipessa TELIVEREK ES VERSENYEK, Gondolatok. Irta : Lossonczy Hemer. I. A Vadász- és Versenylap januári számaiban illusztris kezektől lótenyésztésünkről szakavatott czikkek jelentek meg, melyek figyelmünket felhívják azon tulszárnyalási veszedelemre, mely lótenyésztésünket a nagy arányokban fejlódó német lótenyésztés, részéről fenyegeti. Honalapító elődeink nomád pásztoréletet folytatva telepedtek le ott, a hol nyájaik legeltetésére kedvező talajt találtak, s édes hazánk földje ma is — kevés kivétellel — az állattenyésztésre, ugy éghajlati viszonyai, mint tápdus füveinél fogva igen alkalmas. Már azon történeti időben is a ló volt a magyar legkedvesebb állatja. A magyar ló volt a kitartóság, szívósság, fürgeség példája, de egyúttal a kiváló harcziló mintája is. Hisz ennek köszönhették nem egy nyert csatájukat a győzelmes magyarok' Már ekkor fölényes volt lótenyésztésünk. Annál inkább kell erőinket összeszedni, hogy e fölényt fentartsuk, gyengülni ne engedjük. A haladó gazdasági belterjesség, sajnos, a lótenyésztés terén is érezteti káros befolyását s ma még rajtunk áll, hogy korlátok elé állítsuk e lótenyésztési irányt s ezzel oly bajok elejét vegyük, melyek bár csak késóbb jelentkeznek, de annál súlyosabbak. Elég tanulság lehetne, hogy mire pl. a ritka becses tulajdonu magyar fehér igás ökröt becsülnitanultuk, majdnem meg is szűnt e magyar marha tenyésztése. Ki8zoritotta ezt is a nyugatról jövó marha. Haladni kell, mert a ki nem halad, azt a fejlődés eltiporja, de e fejlődésnek mindenkor és mindenhol törvényei vannak, a fejlődós csak okozata számos oknak, körülménynek. A hol a fejlődésnek alapkellékei közül akár csak egy is hiányzik, a fejlődés végeredménye nem azonos. Tudom méltatni és elismerem, hogy a hidegvérű ló, mely ma divat — s a melytől megvallom, féltem régi hirü köztenyésztésünk — igen becses igás állat, alkatának, természetének megfelelő terepen használva, de össze sem hasonlítható ez az oly sokoldalulag hasznosítható magyar lóval, mely izmai megfeszítésével képes terhes szekeret, ekét kitartóan húzni, de ha kell, üget is kitartóan. A hidegvérű igás ló, igaz ugyan, hogy számos oly hibánál, melylyel a falusi tenyésztő lovát a katonai sorozó bizottság már nem veheti meg, még mindig biztos husérték, de ez a husérték is drága lehet, ha az egyoldalú használati értékéhez hozzá számítjuk a kisebb termékenységet, a sokkal bővebb takarmányozást, nagyobb gondozást, mit ezen igényesebb lófaj megkíván s hány százalékkal vásárolhatna többet a katonai lóavató bizottság, ha a harmadféléves csikójobban lenne felnevelve, a mikor is esetleges hibái kevésbé fejlődhetnének ki. Kancza adja a csikót, ennek kell elsőbben is megfelelő tenyészegyednek lenni s mivé lesz köztenyésztésünk, ha évente kanczaanyagunk javát három és fél éves korában elviszi a katonai lóavatás, mi fogja pótolni a köztenyésztés kiöregedő jó kanczaanyagát ? Módot kellene reá találni, hogy a katonalovak közül a kanczák tenyészképességük teljében, hét-nyolcz éves korukban befedeztetvén, minden nyerészkedést kizáró cautelák mellett adatnának ki köztenyésztésre, anyagi garantia nyújtására képes egyéneknek oly kötelezettséggel, hogy az ellendő csikót három és féléves koráig okszerűen jól felnevelve állítsák a lóavató bizottság elé. Lennének módok, melyek a katonai kincstárt minden károsodástól mentesítenék s évente, mily értékes anyák, ismert, kipróbált tehetséggel biztosítanák a köztenyésztés fejlődését, hogy ezzel a hadsereg kiváló lóállománya is mai magas színvonalán legyen tartható. A köztenyésztés érdekében hathatósan kell fejlesztenünk telivér lótenyésztésünket. Angliából plántálódott át hozzánk az angol telivérió, Anglia lesz mindig a legkiválóbb tenyészanyag forrása, mig klimatikus viszonyai meg nem változnak. A klima, talaj, viz befolyása óriási. Mily soká tart az ily lóimport akklimatizálódása s hány esetben csak az importált kancza honi származókai lesznek a tenyésztés kiváló egyedjei. Ezek örökítik utódaikra nagy képességeiket, mig az importált képességeinek kifejlődését az uj klima, táplálék, viz sajátosságai akadályozzák. Németország áldozatkészsége jó anyakanczák vásárlásában példátlan, állam, társadalom működik hatékonyan össze, hogy az egyes német tenyésztő oly jutányosán kaphatja meg évente e jó kanczákat. Elég e tekintetben a német Zuchtverein 1907. importjára mutatnom, mely méltatja ama számos rizikót, mely a telivértenyésztó vállait nyomja. Az idomítás, versenyzés, utaztatás költségei tetemesek s kényszeritik az ownert fiatal állatjainak mielőbbi hasznosítására, de a költségeknek megfelelóleg lefelé nyomódnak az idomitásba vett csikók beállítási, beszerzési költségei Legközelebbi számunk szombaton Jelenik meg. — A mai szám ára 40 fillér. l ITADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP EGYSZERSMIND