Vadász- és Versenylap 39. évfolyam, 1895

1895-12-25 / 88. szám

?-din mi 88-dik számhoz. 1893. deczemb er 25. _ VADA,. BRSENY-LAP. ORSZÁGOS LÓTENYÉSZTÉS. Földmivelésügvi m. kir. min. 81925 II/1 sz. Vasvármegye törvényhatósági bizottságá­nak Szombathelyen f. évi augusztus hó 5-én és folytatva tartott közgyűlésén a vármegyei lótenyész-bizottsági elnökségről lemondott Reiszig Alajos helyébe lótenyész bizottmánvi elnökül Kiss Gyula keményegerszegi lakos vá­lasztatott meg. Budapesten, 1895. évi október hó 25-én. Miniszter megbízásából : Nagy Gábor. A folyó évi fedeztetés eredményé­ről és az 1896. évre megállapított fedeztetési állomásokról. Minden évben számot szoktunk adni olva­sóinknak az állami méntelepek ménjeinek fedezéséről ; a folyó évről az alábbiakban adjuk az ide vonatkozó adatokat. Az állami méntelepek 1895-ben össze­sen 2560 méntküldtek ki a fedeztetési állo­másokra. a mely mének mindössze 103064 kanczát fedeztek, vagyis egy-egy ménre átlag véve 40 kancza esett. Ez az állag ugyan nem mondható valami lulmagasnak, mer t az elözö esztendőkben több izben volt ennél kedvezőbb eredmény is ; de lia figyelembe veszsziik a folyó évi feltűnő zord telet és a késői kitavaszodást, megtaláljuk a magyará­zatát ennek a csökkenésnek. A kedvezőtlen tél ugyanis többé-kevésbbé gyöngébb condi­tióba hozta a kanczákat s e miatt később is kezdtek azok sárlani. Akkor pedig, midőn megkezdődött e sárlás, a mezei munka is kezdetét vetle és kivált a kisebb gazdák, semhogy elveszítsenek egy munkanapot, in­kább nem vitték ménhez a kanczájukat és igy sok fedeztetés elmaradt ; másrészt pedig a késői kitavaszodás azt is eredményezte, hogy a mének az első időben egy darabig annyira igénybe voltak véve, hogy a hozzá­juk vezetett kanczákat nem birták mind el­látni és igy azok egy részét vissza kelleti utasítani. De lia a fedeztetési átlag gyöngébb is volt valamivel, azért, ha a fedezeti kanczák számát tekintjük — az eredmény mégis impozáns, felül van a százezer kanczán. Ha a betede­zett kanczáknak csak fele hoz csikót, ez is ötvenezer darab — a mi elvitázhatlanul szép eredmény, ha figyelembe veszszük, hogy csakis fedeztetési állomásokra kiadott mének után, tehát a bérméneket és a magánméneket nem számítva, évenkint ennyivel gyarapodik az ország lóáilománya. De most térjünk át a részletekre. Legkedvezőbb volt a fedeztetési eredmény a sepsi-szent-gvörgyi méntelep területén, ahol egy-egy ménre átlag 43 kancza esett, ezután következik a nagy-körösi méntelep 41. a székes-fehérvári 40 és a debreczeni 39 kancza­átlaggal. A ménteleposztályok között első helyet fog­lalja el a sepsi-szent-györgyi, ahol minden mén átlagban 45 kanczát fedezett, 41 volt az átlag Békés-Csabán. 43 Palinban és Ho­moródon és végül 42 kancza esett átlag egy ménre a bábolnai, nagykörösi, a bajai és a eperjesi méntelep-osztály területén, legkisebb volt az átlag Deésen és Szatmár-Németiben, hol egy ménre csak 36 kancza jutott, továbbá Nagy-Atádon és Rimaszombatban, ahol az átlag 37 volt. A vármegyéket véve alapul, a legmagasabb volt az átlag Nagy-Kiiküllöben és Csíkban, 48 volt az átlag Abauj-Tornában, 47 Heves­ben, 46 Ungban és Háromszékben, 45 Brassó­ban, Komáromban, Esztergomban, Vasban és Zalában. A többi vármegye ezen az átlagon alul maradt. Leggyöngébb vármegye volt Máramaros, ahol a kiosztott 14 mén összesen | 324 kanczát, vagyis egy-egy mén átlag 23 kanczát fedezett; nem sokkal jobb az ered­mény Liptóban, ahol az átlag huszonöt (lel volt állítva mindös-ze öt mén). Ezután jön Zólyom barminczegyes, Turócz és Gömör pedig barminczkettés átlaggal. Ez utóbbi három megye eredménye azonban az egész átlagon nem sokat változtat, mert Zólyomban esak nvolcz, Turóczban pedig hat állami mén fedezett. Mint már fentebb emiitettem, az átlagos fedeztetési eredmény kedvezőtlenebb volt a mult évinél és igy mind a négy méntelep átlaga is mögötte maradt az elözö évinek. Legnagyobb volt a viszaesés Nagy-Körösnél, ahol az állag 47-röl leszállott 4f-re ; Székes­Fehérvárnál négyet, a debreczeni és sepsi­szent-györgyi méntelepeknél pedig csak ket­töt-kettöt tesz ki a visszaesés. Ha a ménteleposztályok működési terüle­tének átlagait veszszük az összehasonlításnál alapul, már az eredmény helyenként kedve­zőbb szinben tűnik fel, mert két olyan mén­teleposztályt találunk, melynek fedeztetési átlaga magasabb volt 1895-ben mint 94-ben. Így Turia-Remetén az eredmény hárommal. Palinban pedig egvgyel emelkedett. Legerő­sebb visszaesés mutatkozik a verseczi osz­tálynál, ahol az átlag 51-röl leszállt 38-ra. vagyis átlagban véve minden mén 13 kan­czával fedezett kevesebbet, mint tavaly. Ver­secz után következik e tekintetben Nagy-Alád nyolez minussal : a székes-fehérvári és békés­csabai osztályok területén öt-öt volt a vissza­esés, Nyitra-Rajnánál és Dorozsmánál pedig négy-négy. A többi ménteleposztálynál vagy épen annyi volt az átlagos eredmény mint tavaly, vagy pedig egygvel-kettövel csökkent. A vármegyék közt legszebb eredményt mutat Ung, ahol 1894-ben 30, 95-ben pedig 46 volt az átlag — tehát az idén 16-tal több. Szolnok-Doboka vármegye területén 9-czel. Vas­ban hattal. Szepesben öttel, Kis-Küküllöben négygyei, Mosonban hárommal, Zalában. Ár­vában, Borsodban és Hontban kettő-kettővel. Zemplén és Zólyomban pedig egvgyel-egygyel fedezet' minden mén többet, mint tavaly Leg­nagyobb volt a visszaesés Temes vármegyé­ben, ahol az átlag 53-ról leszállt 39-re, vagy­is tizennégygyei ; Szilágyban és Fogaras vármegyében 13—13 volt a visszaesés, Ugo­csában tizenkettő, Tolnában tizenegy, Somogy­ban, Liptóban és Máramarosban pedig tiz­tiz. A többi, itt nem emiitett vármegyében vagy ugyanannyi volt az eredmény mint tavaly, vagy pedig nehánynyal kevesebb. * * * Miután a folyó év fedeztetési eredményé­ről a fentebbiekben beszámoltunk, nem tart­juk érdektelennek röviden, a jövő évre felállí­tandó fedeztetési állomásokról és az azokra beosztandó mének számáról is röviden meg­emlékezni. A folyó decz. hó elején Budapes­ten tartott értekezleten következőkben álla­píttatott meg a jövö évi fedeztetési állomá­sok és mének száma: Fehér 31 — 83 Zemplén 16 — 43 I Sopron 11—30 Hajdú 13 - 50 Veszprém '26 — 62 J.-N.-K-Szolnok 34 —111 Pozsony 17-48 Bereg 8—22 Mosón 11 — 20 Szabolcs 21 — 76 Győr 15 — 42 Ung 11 — 28 Komárom 25 — 61 Borsod 11 — 35 Esztergom 8 — 21 Gömör 8 — 26 Bars 11-29 Hont 4-13 Nyitra 17 — 58 Nógrád 9 — 30 Trencsén 6 — 20 Zólyom 4 — 8 Baranya 27 — 68 Bihar 26 — 66 Somogy 35 — 76 Máramaros 6 — 11 Tolna 28 — 84 Szatmár 19 — 51 Vas 14 — 39 Szilágy 6 — 16 Zala 42 —111 Ugocsa 4—10 Heves 24 — 67 Alsó-Fehér . 5—2 .ra —joí- r osaras z 7 Temes 32 — 74 Honvad 3 — « Torontál 42 —1U2 Kis-K íi küllő à — 13 Krassó-Szörény 8—21 Maros-Torda 5 — 20 Arad 20 — 42 Nagy-Küküllu 28 - 75 Békés 21 — 62 Sieben 13 — 33 Csanád 19 — 45 Brassó 14 — 42 Bács-Bodrog 51 —131 Csík 2 — 6 Csongrád 10 — 42 Háromszék 11—41 Abauj-Torna 16 — 58 Udvarhely 5 — 14 Árva 2—6 ten.r. »-Sie : 2 — 6 Liptó 1 — 3 Kolozs 5 — 17 Sáros 7—19 Szolnok-Doboka 4 — 13 Szepes 4 — 11 Torda-Aranvos 4 14 Turócz 2 — 5 Összesen 945 —2285 Megjegyzem azonban, miszerint eme táb­lázat a rendelkezé.-re álló mének számában beálló változás, vagy egyéb előre nem látott körülmények bekövetkezte folytán némi mó­dosulást is szenvedhet, nagyban és egészben véve azonban megfelelő tájékozást nyújt a jövő évben létesítendő fedeztetési állomásokról. A ménes-gyakorlat köréből Kisbéren *) . Állategészségügyi adatok Az utóbbi években különösen a járványos betegségek fokozatosan ritkábban fordulnak elö Kisbéren. Ez a körülmény részben a kedvező időjárásnak tudható lie, de főleg a czelszeriien keresztül vitt állategészségügyi rendszabályoknak : elkülönítés, fertőtlenítés és tisztaságnak köszönhető. Az elkülönítés figyelmen kivül hagyása volt korábbi időben valószínű okozója valamely föllépett ragályos betegség gyors elterjedésének, mert ragályos betegek még a kőristállókban sem különillet­tek el, hanem együtt tartattak a különböző ménesekből bekerült egyéb betegekkel, amelyek egyrésze, felgyógyulásuk után. a be­tegséget minden irányban széthurczolta. Ra­gadós betegségeket leginkább a fedeztetés czéljából ide hozott magántulajdont képező kanczák hoztak magukkal, ezek köziil azok melyek betegség miatt bekerültek a kórházba, innét terjesztenék a bántalmat ugy hogy a méne­sek is rövid idö alatt fertőzve lettek. Ez állandó veszélyes összeköttetés volt oka azon helytelen felfogásnak is, hogy minden egyed czélszerü, lia a betegségen keresztül megy, és ez természetesnek látszott, mert a fertőzés lehetősége folytonosan lennálván : a betegségen még keresztül nem ment egyedek megbetege­dése előre láthatólag mindig bekövetkezett. Ilyen felfogás következtében némely ragadós betegségek néha egyik évről a másikra fen­tarlattak. Jelenlegi kezelés melleit a betegek lehetőleg a megbetegedés helyén kiilönittel­nek el, mi által meggátoltatik a bánlalom szét­terjedése. Mindennemű megbetegedésnél, le­gyen az fertőző vagy egészen különálló (illetve nem fertőző betegség), a bántalom felismerése után a beteg mielőbb elkülönittetik az egész­ségesektől. ]a hol szükséges, a fertőtlenítés nyomban foganatosittatik. ily módon több esetben sikerül a bajt még csirájában el­fojtani. *) Mutatvány a kisbéri ménes állatorvosának Pöschl Károlv urnák nemsokára megjelenő s a Vad és Vers.-lap által kiadandó müvéből, melyet a kisbéri föállatorvos (a szakmájában országszerte elismert] Weiser Gyula utmutatása szerint irt. — A többi ré­sze a műnek a lovak betegségeit és orvoslási mód­ját tartalmazza, köztük a nagyfontosságú csikó­bénaságot is — egészen uj kórtünetek nyomán — az állatorvosi tudomány és az ott telt gyógyítások felsorolásával, melyet szintén közölni fogunk, s igy ezek a ménestartó gazdának érdekes olvasmányul, hogy ne mondjuk tanulmányul szolgálhatnak a téli estékre. Nemkülönben nagy szolgálatot tesz e mü azzal is. hogy egyik fejezetében leírja egy ménes beren­dezés egészség-biztonsági kellékeit, ugy amint az Kis­béren van. s amiből a kanczáikat odaküldó tulaj­donosok — megnyugtatással láthatják — minő elő­vigyázat tehet ott. A főszerk. Z

Next

/
Oldalképek
Tartalom