Vadász- és Versenylap 36. évfolyam, 1892

1892-11-06 / 67. szám

582 Vadasa es Veuí?e:a'-Lap 1892. november 6. képet nyújtott. A lakosság, mely még agarász­versenyre induló közönségben eddig nem gyö­nyörködhetett, nem lévén Uj helyen soha agár­verseny, most is a kitünö vécsei és pataki gyepekről csak a szálláshiány és rossz ellá­tás miatt, a mely pedig megölöje az élvezetes vadászatnak, lett ide áthelyezve a verseny, a szebbnél szebb hátaslovak, a kocsikon kivo­nuló nöi és férfitársaság látására ellepte a járdákat; a vadásztársaság türelmetlenül né­zegette a nagy templom órája mutatójának lassú mozgását ; a felnyergelt paripák tobor­zékolva, az agarak a szekereken nyihogva várták az indulás óráját. Végre 9 órakor el­indult az egész karaván a nagy sár miatt különböző utakon, hogy a Bereczki-révnél a Bodrog vizén tul, hol Zemplénnek romja kez­dődik. ismét összetalálkozzék. Tizenegy felé járt az idö, midőn a Bodrog töltésén a 38 kocsi a sport iránt érdeklődő nőkkel, a töltés aljában pedig 42 urlovas a hajsza megkezdé­sére összesorakozott. Huszonhárom éve járok és olvasok verseny-agarászatokról, de még ilyen szép képet sem nem láttam, sem leirva nem olvastam és szintén látni véltem, hogy társaim is ugy éreznek. Nyul- és szép futások­ban hiány nem volt, az egész nap verőfénye­sen telt el, egy-két bukást leszámitva minden incidens nélkül. A 6 órára kitűzött társas ebéden, mely a «Magyar király» külön termé­ben volt felszolgálva, 107-en vettek részt. Ebéd után pedig régi szokáshoz hiven, nem­csak a fiatalság, de az idősebbek is tánczra keltek és ropták a csárdást addig, mig a kö­vetkező versenynapra nemcsak felvirradtunk, hanem az indulás órája is elérkezett. Október 29., valamint 30-ika is igen szép meleg őszi nap volt, elegendő nyúllal, de ke­vésbbé jó futamokkal, mert most'már a jobb agarak páronként futottak s nem engedték, hogy a fülesek elszeleljenek. 30-án délután 3 órára a versenyt be is végeztük. 29-én 28 urlovas és 6 kocsi; 30-án 21 urlovas és 3 kocsi volt kint. A versenyben résztvettek gróf Andrássy Géza társulati elnök. Vladár Emil alelnök, gróf Andrássy Sándor, gr. Hoyos Sándor családjával, Hamersberg Jenő kúriai biró családjával, Dókus Gyula nejével. Molnár Leona, Szerviezky Ödön nejével, Molnár Béla képviselő nejével, Dókus Ernő képviselő, Talson Andor huszárszázados nejével, báró Sennyey Béla, br. Ghilányi Imre, Ambrózy Nándor családjával, Potoczky Dezső, báró Sennyey István, Spilenberg József családjával, Cseley Lajos és Zoltán nejeikkel, Thuránszky László nejével, Wieland Lajos nejével és sógornéjával, Meczner Béla családjával, Kulin Ödön és neje, Vályi István családjával, Barna Bertalan családjával, özv. Boronkay Györgyné leányával, Láczay László családjával, özvegy Szemere Gyuláné leányával, Liszy Viktor ne­jével és Coralie nővérével, Kosuth Lajos nejé­vel és Etelka sógornéjával, Tolcsvai Nagy Barna nejével, Keresztessy Irén, Balogh Gi­zella, Csuka Jolán és Margit, báró Vécsey Alfonz, gróf Hardenberg Aladár, Némethy József, Boronkay Farkas, id. Pilissy Ferdinánd, Kazinczy Arthur, Szemere Emil, Szemere Gáspár, Ganczaug Miklós, Horváth József, Nyomárkay Hugó, Slépán Gábor, Orosz György huszár-főhadnagy, Gsvercsek tüzér­százados, báró Horváth Ferencz, Moskovicz Geiza és fia Iván, Szemere József, Pilissy Geiza, Bencsik István, Zalay Andor, Fáy Árpád, Téglássy Ferencz, Bessenyey László és Mihály, Thuránszky Tihamér és Zoltán, Kun Geiza, Pintér István, Dókus László, Ber­náth Aladár, Pintér Ferencz huszár-hadnagy, Kolos Jenő és Bogyay Béla honvéd-hadnagyok, Dombay Kálmán, Ferdinándy Géza, Kerekréty, Barthos József, Meczner Gyula nejével és fiával, Dókus Mihály és családja Valter László és neje stb. Nevezések. Szerviezky Ödön «Hektor» tigrisszinii kan. Gr. Andrássy Géza «Bob» fekete kan. Ugvanannak fekete szuka. Molnár Béla «Róka» sárga kan. Ugyanannak «Holló» fekete kan. Vladár Emil «Pletyka» veres szuka. Ugyanannak «Csipke» czirmos szuka. Ugyanannak «Párducz» tigris kan. Cseley Lajos «Dandár» czirmos kan. Ugyanannak «Fürge» veres szuka. Horváth László «Prezent I.» zsemlye szuka. Ugyanannak «Lepke» fehér-tarka kan. Nagy Barna «Urfi» fekete kan. Ugyanannak u. nevü. Cseley és Molnár «Kisasszony» fekete szuka. Ifj. Pilissy Nándor «Sárkány» tigris kan. Ugyanannak «Bodár» hamvas kan. Ugyanannak «Remény I.» czirmos kan. Téglássy Ferencz «Prezent II.» veres-tarka szuka. Ugyanannak «Remény II.» veres-tarka kan. Háró Vécsey Alfonz «Ficzkó» tigris kan. Thuránszky László «Daru» czirmos kan. Dókus Gyula «Kincsem» fekete szuka. Ugyanannak «Bolha» fekete kan. Ugyanannak «Czigány» fekete kan. Pletyka Hector Holló Párducz Ficzkó Lepke Swiet Róka Csipke Daru Bolha Danár Czigány Bodor Sárkány Remény II. Prezent I. Boh Remény Kisasszony Kincsem Úrfi Prezent II. Fürge I Pletyka ) 1 Párducz I- i i Ficzkó ) visszavonva 1 leröveszl i Swiet i > Pletyka 1 Swiet j Csipke j Danár j Bodor j Sárkány j Bob Csipke Pletyka ; Csipke Sárkány j Kisasszonyl j Kincsem j Fürge Bob Fürge CL Fürge eii'mztő A Vladár Emil által adott dijat Cseley Lajos saját tenyésztésű Fürgéjével, a gróf Andrássy Geiza által adott dijat pedig Vladár Emil saját nevelésű Pletykájával vitte haza. Birák voltak : Ganczaug Miklós, Szemere Emil, Thuránszky Tihamér és Orosz György. Gyepvezér : Thuránszky László. És ezzel befejeztük versenyeinket, mely nem­csak sport-szempontból, de kedélyességénéi fogva is emlékezetes fog maradni és marad­jon is oly élénken meg, hogy jövő évben még több agarászt üdvözölhessen S.-a.-Ujhely város, mely agarász-versenyekre leg jobbhely­nek Ígérkezik, — falai között. S.-a.-Ujhely, 1892. november 1. Dókus Gyula, titkár. VADASZAT ES LÖVÉSZET. Kis-Tapolcsánban, Károly Lajos föherczeg vadászterületén az első vadászat m. hó 27. rendeztetett, melyben résztvett a föherczegen és fenséges nején Mária Terézia föherczeg­asszonyon kivül október 27-én Migazzi Vilmos gróf, Révay Simon báró, Kazy János főispán és Schaafgotsch gróf főhadsegéd. Ezen a va­dászaton a föherczeg lött egy rókát, a föher­czegnö pedig megsebzett egy vaddisznót, azután teritékre hoztak még egy sörtevadat. A második vadászatot október 30-án tartot­ták meg: ezen a föherczegi vadászur nem vett részt, csupán a föherczegnö és a fent emiitett vendégeken kivül Zichy gróf Szent­Péterröl. E vadászaton a föherczegnö két hatos özet lött; Schaafgotsch gróf pedig le­teritett egy óriási vadkant, mely 186 kilót nyomott. * * * A yörgényi vadászatokon részt vesznek Hohenlohe herczeg, Teleki Samu, Teleki József és Majláth grófok. Bornemisza András, Bor­nemisza Elemér, Vay Sándor, Vay Elemér, Kemény Kálmán bárók, Vay báróné, Macskási István, Pausinger József fővadászmester. Hoos Ernő. Pelsim Lajos föerdészek, Körösy Albert főszolgabíró, Meizner jószágigazgató, Melka festő, több uradalmi tisztviselő. A kasvári és karbonási erdőségekben Körösy főszolgabíró, Bodor erdörendezö, egy-egy kifejlett vaddisznót lőttek. A vadásztársaság a loposnyai pagony­ban folytatja a medvevadászatot. ATHLETIKA,TESTGYAKORLAT. Táv-vasparipázás Bécsb öl Budapestre. Hulin ur, Somossy Károly ur veje, ki angol szivósággal teljesen magyarrá áclimatizálta magát nálunk, néhány nappal ezelőtt igen szép recordot ért el Bayliss-Thomas féle Safety-jével. Bécsből 37 óra alatt ért le Buda­pestre. (291 kilometer). Első nap alatt kedvező időben és lapályos utakon, egész Győrig haladt; rossz szállásán alig aludt valamit és már haj­nalban újra gépére ugrott, hogy Esztergomig meg se álljon ; itt már várt reá hü famulusa Dezső, a mind rosszabbá vált utakon innen együtt száguldottak tovább, közben megkap­ták a Vértesek hideg ellenszelét, gépeiket a sáros rossz talajon sokat tolták ; egész Leányvárig tartott elemekkel való küzdelmük ; a finish-re azonban szép utat kapván, friss conditióban értek a Somossy-orpheum elé, az inter­nationalis sport-társaság hangos hurráhjai által fogadtatva. A hatalmas Coventry-gép kitűnő­nek bizonyult. Hulin ur a «Hunnia velocipéd­egylet» egyik legbuzgóbb tagja, állandó trai­ning alatt áll, hosszabb tourjai közben — mint ez év nyarán Münchentől Pörcsachig ; — kevés hust és cognacot szokott használni. Sport-toilette-je a szokásos térd-nadrág, bőröv és kis zubbonyból állott, gépén semmi terhet nem vitt. Példaadó tourjához gratulálunk. .Jules. A becsvágy. Svájcz egyik városában egy gazdag háziurat rendkivül boszantotta az, hogy házának egyik lakója, egy becsületes asztalos­mester, minden athletikai ünnepély alkalmával többrendbeli dijat szokott elhóditani. A házi ur, ki szenvedélyes tornász volt, titkon házá­hoz fogadott egy akrobatát, hogy öt a birkózás nemes művészetében oktassa. A háziúr szor­galmasan tanulgatta a különféle mesterfogá­sokat. melyekkel az ellenfelet könnyebb szerrel lehet a porba teperni s alig várta az alkalmat, hogy lakójával, a markos asztalossal, megbir­kózzék nyilt versenyben. Az alkalom nem hiányzott, mert Svájczban minden népünne­pélyen, a testgyakorlás minden neme és igy a birkózás is elmaradhatatlan száma a pro­gramúinak. A háziúr egy ily ünnepségen kihivta az asztalost birokra, ki az eléje dobott keztyü t fölvéve, kölcsönösen abban állapodtak meg, hogy négy tourt csinálnak s a tourok mindegyikének a dija az asztalos negyedévi házbére lesz. Az adott alkalommal a háziúr és lakója a nyilvánosság porondjára léptek, az asztalos szerényen, de nyugodtan, a háziúr a diadal előérzetével, mosolygó ajkkal. Összeölelkeznek. Az asztalos méltó ellen­felére talált, mert a háziúr, erősen tartotta magát a lábán; de a szegény asztalos lelkét az ingyen-házbér reménye Lelkesítette s összeszedve minden erejét, végre is a földhöz teremtette ellenfelét. Még három tour volt hátra. Ezek azonban nem jártak oly nagy fáradsággal. A vérszemet kapott asztalos könnyen elbánt a háziurral mind a négy izben s a négyszeri földhöz

Next

/
Oldalképek
Tartalom