Vadász- és Versenylap 32. évfolyam, 1888

1888-01-19 / 4. szám

1888 január 19, 53 Végül még egy évszázados intézménynek nekrológját találjuk a budgetben, s ez a lótenyésztési jutalom-dijosztásokra eddig mindig megszavazott 17000 forintnak törlése! A lótenyésztési jutalom-dijosztások már II. József uralkodása alatt kezdettek és azóta folyton tartattak, sől 16 év előtt szélesebb alapra fektetve, minden egyes vármegyére kiterjesztettek. S ez intézmény most egyszerre egészen megszűnjék ! Ha a képviselőház nem könyörül e régi intézményen, már ez évben sem fog egyetlen helyen sem tartatni állami jutalomdijosztás. Igaz, hogy egyes megyében ezélját tévesztette már ez az intézmény, a menynyiben a csekélyebb dijak nem vonzották már a legjobb tenyész-anyagot a dijosztásra, s •egyes helyeken többnyire ugyanazok a tenyésztők nyerték évről-évre a dijakat. Igaz az is, hogy vannak egyes oly előre haladt vidékek, hol a földmives tenyésztő már nem szorult épen a •dijosztás tanulságaira. Végre az sem tagadható, •hogy némely esetbennemrészesült elég figyelemben a földmives tenyésztők érdeke a dijosztások alkalmával. — De mindezek csak kivételek, s általában mégis a legtöbb vidéken igen áldásosnak bizonyult ez intézmény. Fentartotta mindenek előtt a kapcsolatot, az érintkezést a lótenyésztési bizottmányok, a méntelep tisztikara sa tenyésztők között,alkalmat nyújtott az összehasonlításra, a versengésre, példát és ösztönzést képezett a lovak jobb tartására és felnevelésére, — s végre alkalmat adott az apalovak megítélésére elővezetett csikaik összehasonlítása által. Kár, igen kár tehát, hogy ez az intézmény megszűnik ! Pedig ez országszerle már ez évben biztosan megszűnik, mihhlyt az állami javadalmazás megvonatik. Elégületlenséget is fog sok helyen kelteni a népnél e megszokott ünnepély elmaradása. Ha tehát a törvényhozás utolsó órában nem helyezné vissza jogaiba e régi intézményt, ugy jó lesz. ha lótenyészbizott • mányaink előre értesitik a földmives tenyésztőket ez intézmény megszűntéről. * * * Nem igen örvendetes mindezek szerint országos lótehyésztésünkre nézve az 1888-ik ovi budget ! De ha van is sok, a mit sajnálunk benne, mégis meg kell nyugodnunk abban, hogy legalább az állami lótenyészinlézetek létszámának csorbítatlan fentartása még e szűkebb keretben is egyelőre lehetséges marad. Folyó évi 1-ső számunkban közöltük Doncaster és Verneuil képeit s azok leírását, melyre egy érdekes levelet kaptunk, melyből (közöljük az alábbiakat. «Régen foglalkozom lótenyésztéssel, s azok közé tartozom, kik elméleti ismereteket is óhajtottak szerezni. Németországban többször megfordulván, olvasmányaimat e téren a hires •német alaposságú könyvekből válogattam ki, s eme könyvekben igen nagy szerep jutott az úgynevezett «liniázásnak», a lovak arányai inéregetésének, s ez nagyon rám ragadt ; — barátaim sokszor egy-kis gunynyal mutatták meg egy-egy uj lovukat ama kijelentéssel : «No, gyere, az üj lovamat liniázd meg». Néha megjártam a liniázással, de gyakran jó hasznát vettem annak. A «Vadász- és Versenylap» első számában sok minden között, Doncaster és Verneuil érdekes leírásánál találtam egy táblázatot, mely mindkét hires és drága apalovat centimerekben mutatja be ez egy liniázó, ez az én emberem .... Roppant mennyiségű hó esett le, s ez az első tél, melyben lábszárfájdalmakat éreztem, és mig a 7 frtos buza-ár, összehatásukban arra az elhatározásra birtak, hogy ezen a télen ne hagyjam el gazdaságomat és házamat : igy elég időm volt eme táblázatoknak minden oldalról való összehasonlítására, sőt még a mellékelt képeket is össze-vissza forgattam eme számításaimnál, mindkét apalovat láttam Kisbéren, s rám, megvallom, Verneuil sokkal nagyobb hatást tett, s a mint a táblázatot végig nézem, mindenben Verneuil nagyobb méreteit találtam, csak «a hátsó nadrág körfogatá»-nál a kisebb Doncaster 3 centimeterrel jobb, ez már maga nagy előny Doncasterre nézve. Ezenfelül Verneuil 174, Doncaster 167 centimeter magas, tehát a különbség 7 centimeter; az «első» szárcsont ho-sza Verneuilnél 34), Doncasternél 32 «A csüd hossza» Verneuilnél 13), Doncasternél 10) 48 lent. 42) tehát a térdtől a patáig Verneuil 5) centimeterrel magasabb Doncasternél, s ezen a különbözeten kivül Verneuil csak 1) centimeterrel magasabb; — az én lótenyésztői hosszú praxisomban határozattan azok a lovak lettek jók és különösen kitartók, melyeknél — rövid csüdön kivül — ugy első, mint hátsó szárcsontjai, aránylag a lehető legrövidebbek voltak. A telivér-tenyésztő s versenyző uraknál, sokkal nagyobb kedveltségben van Doncaster, mint Verneuil ; mint félvér kisebb tenyésztő részemről, a két ló megszemlése után, én inkább Verneuilnek adtam előnyt ; de a közlött táblázat után, most minden tekintetben Doncastert helyezem fölibe. Nagyon szeretném, ha lapjában közöltetnék a Kisbéren levő apalovak mindegyikének mérete,» stb.* * Egész készséggel közölnénk ez összeliasonlitó táblázatot, haa parancsnok ur lesz oly szíves s e méreteket eszközölteti s lapunknak beküldi ; — a két apaló méreteinek a táblázata elsó' számunkban található. Szerk. TÁRCZ A. A jégről. (Második korcsolya-verseny Budán. — A «Budapesti koiosolya-egylet» gyenge verseny-propositiója. — Verseny díjazás és amateur-gentleman-ség. — Legjobb korcsolyázóink. — Iskola- és műkorcsolyázás.) Az «I. kerületi polgári kör» most már 3-dik éve sikerült korcsolyaversenyeket rendez. Január 15-én d. u. 3 órakor tartatott a 2 ik napi korcsolyaverseny ; versenybírósága : elnök : Komlóskeresztesi báró Fejérváry Géza honvédelmi minister, az I. ker. polg:ri kör tiszteletb. tagja. Helyettes : Babarczi dr. Schwartzer Ottó, az I. ker. polgári kör elnöke. Versenybírák: Dr. Országh Sándor, az I. ker. polg. kör tiszteletb. tagja, Sárkány János Ferencz, barátosi Porzsolt Gyula, Terbócz István, dr. Fischer Samu, dr. Péchy János és Ferdinády Béla. Versenytitkár: Beivinkler Károly, a jégpálya igazgatója. Időmérők : Dr. Orlay Antal. Turnóvszky Gyula és Márton Géza. Handicaper : Ferdinándy Béla. Térmérő és verseny intéző : Zsingor Mihály. Indító : Ocherolly János. (A pálya egyszer kürül 260 meter.) I. Megnyitó verseny-handicap. 550 meter. Tiszteletdíj az elsőnek és másodiknak. Nyitva mindamaz urkorcsolyázók számára, kik az első versenynapon indultak. Handicap a startvonaltól számitandó térelőny vagy térhátrányban adatik, de az első és utolsó induló közt a térkülönbség 100 meternél nagyobb nem lehet. Tükörsima jégen indultak : Ferdinándy Bertalan 10 meter térelőnynyel Alkér Ernő 30 « « Líntner Géza 35 « « Richter Antal start-vonalon Kis Ernő 5 meter térelőnynyel Dr. Maimer Arthur 15 « « A versenyszalagoktól tarkálló ifjúság egy csomóban előre száguldott, az első malheur Ferdinándyt érte, mindkét Halifaxát elvesztvén, kénytelen volt a versenyt feladni. Igy a sugár növésű és kitűnő corditióban állott Alkérnek könnyű volt az elsőséget kivívni. Record : 1-ső Àlkér 1 p. 26

Vi mp. 2-ik Richter Antal 1 p. 26

2/i mp. * * * II. Hölgyek dija. 1609 meter. Arany érem és tiszteletdíj az elsőnek, ezüst érem és tiszteletdíj a másodiknak, bronzérem a harmadiknak. Az arany érem csak abban az esetben adatik ki, ha a nyertes a verseny távolságot 3 perez és 40 másodpercz alatt, vagy ezen belül futja meg. ellen esetben részére is csak ezüst érem jár. Tét 3 frt. Nyitva minden urkorcsolyázó számára. A legsebesebb iramban indultak : Greszmaryk Aladár, ifj. Sándy Gyula; az első vezetett, de a 2-ik körnél Sándy elhagyta és szabályos futással szépen győzőit. Record : (1-ső Sándy) 4 p. 33 p. Az arany érmet tehát nem nyerhette meg. * * * III. Ifjak versenye. 550 meter. Tiszteletdíj az elsőnek, másodiknak és harmadiknak. Nyitva oly 15—18 éves ifjak számára, kik egyúttal pályatagok. 7 nevezett közül indultak : Rogulja Károly, Telkessy Gyula, Standner Gyula, Schmidt Jenő és Makry Béla. Vezetett Schmidt. Jenő, Rogulja de ügyesen elvette útját és a kör belső felén átvette a vezetést és szépen győzött. 1-ső Rogulja 1 p 33) mp. 2-ik Schmidt 1 p 34 mp, ez utóbbi protestet emelt, hogy meglökték, de a jury, miután az elkerülés szabályosan történt, ezt figyelmen kivül hagyta. * * * IV. Record-verseny. 550 meter. Arany érem az elsőnek, ezüst érem a másodiknak, bronzérem a harmadiknak. Tét 1 frt. Nyitva magyarhoni urkorcsolyázók számára. Az aranyérem csak az esetben, ha 1 perez 15 másodpereznyi időrecord éretik el. ellenesetben a győztes is csak ezüst érmet kap. Indultak : Ludvik Elemér, Kemény István, Greszmaryk Aladár, Ferdinándy Bertalan, dr. Makucz Arthur, Brtoun Adorján és utónevezés mellett Altman Gusztáv. A 7 erőteljes ifjú küzdelme a legnagyobb érdeklődés között folyt le. Vezetett Ludvig, 2-ik körnél Makucz és Greszmaryk, a mig a legszívósabb Ferdinándy lassan felebb-felebb nyomulhatott, hogy aztán az elsőséget végig meg is tarthassa. 1-ső Ferdinándy 1 p 31f mp. 2-ik Greszmaryk 1 p 31) mp. 3

:ik Kemény. Az arany érmet nem nyerhették el. * * * V. Nagy akadályverseny. 800 meter. Ezüst érem és tiszteletdíj az elsőnek, bronzérem és tiszteletdíj a másodiknak. Tét 2 frt. Nyitva magyarhoni urkorcsolyázók számára. Hat akadály 2 meter 0.50 meter magas maximalis méretekkel. Indultak Wein Dezső, Kelety Gábor és a jeles athléta Sándor Ákos (egyenruhában). Sándor vezetett, de az első kör végén, közvetlen a nagy hó akadály előtt Kelety elvágta Sándor útját, ugy hogy ez utóbbinak feltétlen el kellett buknia és önhibáján kivül időt és igy az esetleges győzelmet elveszítenie. Ily körülmények között a jury a versenyt futás közben rögtön beszüntette. A későbbi indításnál is Sándor vezetett, de idegen korcsolyával és a feltűnő training hiányában lehetetlen volt két könnyű ellenfelével küzdenie. Az utolsó akadálynál Wein és Kelety is felbuktak, de Kelety hirtelen felszökött és az utolsó fordulónál előre nyomult és a nézők lelkes tapsai között győzött. t-ső Keleti 2 p 14) mp. 2-ik Wein 2 p 20 mp. * * * VI. Müverseny. Ezüst érem és tiszteletdíj az elsőnek, bronzérem a másodiknak. Nyitva minden urkorcsolyázó számára. Tét 2 frt. (2 —2 perczig iskola és 5—5 perczig műkorcsolyázás.)