Vadász- és Versenylap 32. évfolyam, 1888

1888-01-19 / 4. szám

1888 január 19, 53 Végül még egy évszázados intézménynek nekrológját találjuk a budgetben, s ez a ló­tenyésztési jutalom-dijosztásokra eddig mindig megszavazott 17000 forintnak törlése! A lótenyésztési jutalom-dijosztások már II. József uralkodása alatt kezdettek és azóta folyton tartattak, sől 16 év előtt szélesebb alapra fektetve, minden egyes vármegyére ki­terjesztettek. S ez intézmény most egyszerre egészen megszűnjék ! Ha a képviselőház nem könyörül e régi intézményen, már ez évben sem fog egyetlen helyen sem tartatni állami jutalomdijosztás. Igaz, hogy egyes megyében ezélját tévesztette már ez az intézmény, a meny­nyiben a csekélyebb dijak nem vonzották már a legjobb tenyész-anyagot a dijosztásra, s •egyes helyeken többnyire ugyanazok a tenyésztők nyerték évről-évre a dijakat. Igaz az is, hogy vannak egyes oly előre haladt vidékek, hol a földmives tenyésztő már nem szorult épen a •dijosztás tanulságaira. Végre az sem tagadható, •hogy némely esetbennemrészesült elég figyelem­ben a földmives tenyésztők érdeke a dijosztások alkalmával. — De mindezek csak kivételek, s általában mégis a legtöbb vidéken igen ál­dásosnak bizonyult ez intézmény. Fentartotta mindenek előtt a kapcsolatot, az érintkezést a lótenyésztési bizottmányok, a méntelep tisztikara sa tenyésztők között,alkalmat nyújtott az össze­hasonlításra, a versengésre, példát és ösztön­zést képezett a lovak jobb tartására és felne­velésére, — s végre alkalmat adott az apalovak megítélésére elővezetett csikaik összehasonlítása által. Kár, igen kár tehát, hogy ez az intézmény megszűnik ! Pedig ez országszerle már ez évben biztosan megszűnik, mihhlyt az állami java­dalmazás megvonatik. Elégületlenséget is fog sok helyen kelteni a népnél e megszokott ünnepély elmaradása. Ha tehát a törvényhozás utolsó órában nem helyezné vissza jogaiba e régi intézményt, ugy jó lesz. ha lótenyészbizott • mányaink előre értesitik a földmives tenyész­tőket ez intézmény megszűntéről. * * * Nem igen örvendetes mindezek szerint országos lótehyésztésünkre nézve az 1888-ik ovi budget ! De ha van is sok, a mit sajná­lunk benne, mégis meg kell nyugodnunk abban, hogy legalább az állami lótenyészinlézetek lét­számának csorbítatlan fentartása még e szűkebb keretben is egyelőre lehetséges marad. Folyó évi 1-ső számunkban közöltük Doncaster és Verneuil képeit s azok leírását, melyre egy érdekes levelet kaptunk, melyből (közöljük az alábbiakat. «Régen foglalkozom lótenyésztéssel, s azok közé tartozom, kik elméleti ismereteket is óhajtottak szerezni. Németországban többször megfordulván, olvasmányaimat e téren a hires •német alaposságú könyvekből válogattam ki, s eme könyvekben igen nagy szerep jutott az úgynevezett «liniázásnak», a lovak arányai inéregetésének, s ez nagyon rám ragadt ; — barátaim sokszor egy-kis gunynyal mutatták meg egy-egy uj lovukat ama kijelentéssel : «No, gyere, az üj lovamat liniázd meg». Néha meg­jártam a liniázással, de gyakran jó hasznát vettem annak. A «Vadász- és Versenylap» első számá­ban sok minden között, Doncaster és Verneuil érdekes leírásánál találtam egy táblázatot, mely mindkét hires és drága apalovat centi­merekben mutatja be ez egy liniázó, ez az én emberem .... Roppant mennyiségű hó esett le, s ez az első tél, melyben lábszárfájdalmakat éreztem, és mig a 7 frtos buza-ár, összehatásukban arra az elhatározásra birtak, hogy ezen a télen ne hagyjam el gazdaságomat és házamat : igy elég időm volt eme táblázatoknak minden oldalról való összehasonlítására, sőt még a mellékelt képeket is össze-vissza forgattam eme számításaimnál, mindkét apalovat láttam Kisbéren, s rám, megvallom, Verneuil sokkal nagyobb hatást tett, s a mint a táblázatot végig nézem, mindenben Verneuil nagyobb méreteit találtam, csak «a hátsó nadrág kör­fogatá»-nál a kisebb Doncaster 3 centimeterrel jobb, ez már maga nagy előny Doncasterre nézve. Ezenfelül Verneuil 174, Doncaster 167 centimeter magas, tehát a különbség 7 centi­meter; az «első» szárcsont ho-sza Verneuilnél 34), Doncasternél 32 «A csüd hossza» Verneuilnél 13), Doncasternél 10) 48 lent. 42) tehát a térdtől a patáig Verneuil 5) centi­meterrel magasabb Doncasternél, s ezen a különbözeten kivül Verneuil csak 1) centi­meterrel magasabb; — az én lótenyésztői hosszú praxisomban határozattan azok a lovak lettek jók és különösen kitartók, melyek­nél — rövid csüdön kivül — ugy első, mint hátsó szárcsontjai, aránylag a lehető leg­rövidebbek voltak. A telivér-tenyésztő s versenyző uraknál, sokkal nagyobb kedveltségben van Doncaster, mint Verneuil ; mint félvér kisebb tenyésztő részemről, a két ló megszemlése után, én inkább Verneuilnek adtam előnyt ; de a közlött táblázat után, most minden tekintetben Doncas­tert helyezem fölibe. Nagyon szeretném, ha lapjában közöltet­nék a Kisbéren levő apalovak mindegyikének mérete,» stb.* * Egész készséggel közölnénk ez összeliasonlitó táblázatot, haa parancsnok ur lesz oly szíves s e méreteket eszközölteti s lapunknak beküldi ; — a két apaló mére­teinek a táblázata elsó' számunkban található. Szerk. TÁRCZ A. A jégről. (Második korcsolya-verseny Budán. — A «Budapesti koiosolya-egylet» gyenge verseny-propositiója. — Verseny díjazás és amateur-gentleman-ség. — Legjobb korcsolyázóink. — Iskola- és műkorcsolyázás.) Az «I. kerületi polgári kör» most már 3-dik éve sikerült korcsolyaversenyeket rendez. Január 15-én d. u. 3 órakor tartatott a 2 ik napi korcsolyaverseny ; versenybírósága : elnök : Komlóskeresztesi báró Fejérváry Géza honvédelmi minister, az I. ker. polg:ri kör tiszteletb. tagja. Helyettes : Babarczi dr. Schwar­tzer Ottó, az I. ker. polgári kör elnöke. Ver­senybírák: Dr. Országh Sándor, az I. ker. polg. kör tiszteletb. tagja, Sárkány János Ferencz, barátosi Porzsolt Gyula, Terbócz István, dr. Fischer Samu, dr. Péchy János és Ferdi­nády Béla. Versenytitkár: Beivinkler Károly, a jégpálya igazgatója. Időmérők : Dr. Orlay Antal. Turnóvszky Gyula és Márton Géza. Handicaper : Ferdinándy Béla. Térmérő és verseny intéző : Zsingor Mihály. Indító : Ocherolly János. (A pálya egyszer kürül 260 meter.) I. Megnyitó verseny-handicap. 550 meter. Tiszteletdíj az elsőnek és másodiknak. Nyitva mindamaz urkorcsolyázók számára, kik az első versenynapon indultak. Handicap a start­vonaltól számitandó térelőny vagy térhátrány­ban adatik, de az első és utolsó induló közt a térkülönbség 100 meternél nagyobb nem lehet. Tükörsima jégen indultak : Ferdinándy Bertalan 10 meter térelőnynyel Alkér Ernő 30 « « Líntner Géza 35 « « Richter Antal start-vonalon Kis Ernő 5 meter térelőnynyel Dr. Maimer Arthur 15 « « A versenyszalagoktól tarkálló ifjúság egy csomóban előre száguldott, az első malheur Ferdinándyt érte, mindkét Halifaxát elveszt­vén, kénytelen volt a versenyt feladni. Igy a sugár növésű és kitűnő corditióban állott Alkérnek könnyű volt az elsőséget kivívni. Record : 1-ső Àlkér 1 p. 26 Vi mp. 2-ik Richter Antal 1 p. 26 2/i mp. * * * II. Hölgyek dija. 1609 meter. Arany érem és tiszteletdíj az elsőnek, ezüst érem és tisz­teletdíj a másodiknak, bronzérem a harmadiknak. Az arany érem csak abban az esetben adatik ki, ha a nyertes a verseny távolságot 3 perez és 40 másodpercz alatt, vagy ezen belül futja meg. ellen esetben részére is csak ezüst érem jár. Tét 3 frt. Nyitva minden urkorcsolyázó számára. A legsebesebb iramban indultak : Greszmaryk Aladár, ifj. Sándy Gyula; az első vezetett, de a 2-ik körnél Sándy elhagyta és szabályos futással szépen győzőit. Record : (1-ső Sándy) 4 p. 33 p. Az arany érmet tehát nem nyerhette meg. * * * III. Ifjak versenye. 550 meter. Tiszteletdíj az elsőnek, másodiknak és harmadiknak. Nyitva oly 15—18 éves ifjak számára, kik egyúttal pályatagok. 7 nevezett közül indultak : Rogulja Károly, Telkessy Gyula, Standner Gyula, Schmidt Jenő és Makry Béla. Vezetett Schmidt. Jenő, Rogulja de ügyesen elvette útját és a kör belső felén átvette a vezetést és szépen győzött. 1-ső Rogulja 1 p 33) mp. 2-ik Schmidt 1 p 34 mp, ez utóbbi pro­testet emelt, hogy meglökték, de a jury, miután az elkerülés szabályosan történt, ezt figyelmen kivül hagyta. * * * IV. Record-verseny. 550 meter. Arany érem az elsőnek, ezüst érem a másodiknak, bronz­érem a harmadiknak. Tét 1 frt. Nyitva magyar­honi urkorcsolyázók számára. Az aranyérem csak az esetben, ha 1 perez 15 másodpereznyi időrecord éretik el. ellenesetben a győztes is csak ezüst érmet kap. Indultak : Ludvik Elemér, Kemény István, Greszmaryk Aladár, Ferdinándy Bertalan, dr. Makucz Arthur, Brtoun Adorján és utónevezés mellett Altman Gusztáv. A 7 erőteljes ifjú küzdelme a legnagyobb érdeklődés között folyt le. Vezetett Ludvig, 2-ik körnél Makucz és Greszmaryk, a mig a legszívósabb Ferdinándy lassan felebb-felebb nyomulhatott, hogy aztán az elsőséget végig meg is tarthassa. 1-ső Ferdinándy 1 p 31f mp. 2-ik Greszmaryk 1 p 31) mp. 3 :ik Kemény. Az arany érmet nem nyerhették el. * * * V. Nagy akadályverseny. 800 meter. Ezüst érem és tiszteletdíj az elsőnek, bronzérem és tiszteletdíj a másodiknak. Tét 2 frt. Nyitva magyarhoni urkorcsolyázók számára. Hat aka­dály 2 meter 0.50 meter magas maximalis méretekkel. Indultak Wein Dezső, Kelety Gábor és a jeles athléta Sándor Ákos (egyenruhában). Sándor vezetett, de az első kör végén, közvetlen a nagy hó akadály előtt Kelety elvágta Sándor útját, ugy hogy ez utóbbinak feltétlen el kellett buknia és önhibáján kivül időt és igy az esetleges győzelmet elveszítenie. Ily körülmények között a jury a versenyt futás közben rögtön beszüntette. A későbbi indításnál is Sándor vezetett, de idegen kor­csolyával és a feltűnő training hiányában le­hetetlen volt két könnyű ellenfelével küzdenie. Az utolsó akadálynál Wein és Kelety is felbuktak, de Kelety hirtelen felszökött és az utolsó fordulónál előre nyomult és a nézők lelkes tapsai között győzött. t-ső Keleti 2 p 14) mp. 2-ik Wein 2 p 20 mp. * * * VI. Müverseny. Ezüst érem és tiszteletdíj az elsőnek, bronzérem a másodiknak. Nyitva minden urkorcsolyázó számára. Tét 2 frt. (2 —2 perczig iskola és 5—5 perczig mű­korcsolyázás.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom