Vadász- és Versenylap 31. évfolyam, 1887

1887-12-01 / 55. szám

508 VADASZ- ÉS VERSENY-LAP 1887 deczeinber 1 előjegyzések beiktatására s a gazdasági üzlet külön­böző momentumainak följegyzésére. E része a nap­tárnak oly beosztással bir, mely lehetővé teszi, hogy a gazda a helyesen bevezetett adatokat ínég hosszú idő múlva is mindig könnyen megtalálhatja. Egy a naptárban helyet talált rövid «útmutató» lényegesen megkönnyíti a jegyzőkönyv használatát, a boríték belső lapjára alkalmazott fehér lap pedig, melyről a czeruza-irás könnyen letörölhető, lényegesen emeli a naptár használhatóságát. A naptár csinos kiállítá­sáért dicséret illeti a Budapesli részvény-nyomdát, melynek nyomdájában az készült. Könnyű, de erős vászonkötésben a naptár alakra és terjedelemre olyan, hogy daczára tartalom gaz­dagságának — zsebben könnyen hordható ; kényelmes kezelésű és ára csak 1 frt 60 kr. Megrendelhető a «Gazdasági Lapok» szerkesztő­ségénél (Budapest. Köztelek) vagy az Eggenberg-féle Hoffmann és Molnár könyvkereskedésben (Budapest Ferencziek-tere. Az Eggenberger-íéle könyvkereskedésben Budapes­ten épen most jelent meg és kapható: «Orvosi szoba­gymnaslika vagyis az Egészségi és gyógy-gymnastikai szabadgyakorlatok rendszere, minden életkorú és mind­két nembeli egyének számára. Irta dr. Schreber M. G. D. Magyarra fordította és sulyzó-gyakorlatokkal bővítette dr Gognár Antal, 59 ábrával ; ára fűzve 1 frt, vászon­kötetésben 1 frt 20 kr.» — Hazai irodalmunk mind­eddig nélkülözött oly kézikönyvecskét, mely korunk nevelési eszközeinek egyik legfontosabbikát, a test egészségének fentartását és helyreállítását előmozdító testgyakorlatot, a gymnastikát, tárgyalná. Nem szorul különös fejtegetésre, hogy a testi és szellemi erőt oly nagy mérvben igénybe vevő modern élet már a gyermekkortól kezdve egészen az előhaladott férfikorig — sőt szorosan véve még ezen tul is — mennyire szükségessé teszi, sőt mulhatlanu! követeli a testgya­korlatokat, mint a test edzésére, az erőfejlesztés gyarapítására, az egészség fentartására, sőt gyakran az elveszett egészség visszanyerésére szolgáló legal­kalmasabb eszközt. Eme követelménynek minden tekintetben és oly módon megfelelni, hogy minden külön időveszteség és költség nélkül, eszközök és készülékek mellőzésével, bárhol és bármily körülmé­nyek közt váljék lehetségessé a testgyakorlatok esz­közlése, képezi a «szoba gynmastika» cziinii miivecs­kének feladatát,melynek segélyével intézetekben épugy, mint a családi körben a legczélszerübb módon végez­hetik, gyermekek ugy, mint fölserdült egyének, a szoba­gymnastika terén előforduló valamennyi szabad gym­nastikai gyakorlatot. Tekintetbe véve ama körülményt, hogy az uta­sítások a gyakorlatok eszközléséhez legpontosabban, legszabatosabban és a czél által megkívántató rövidség­gel vannak előadva, nemkülönben hogy az egyes bántalmak ellen használandó gyakorlatok szigorú, lelkiismeretes pontossággal kijelölvék, továbbá azt, hogy a két nembeli egyének viszonyaira a gyakorlatok­nál külön útmutatások és megjegyzések alakjában kiváló figyelem fordíttatott ; ha végre meggondoljuk, hogy minden egyes gyakorlat kivitele és esetleges módositás — és pedig ugy a szabad gymnastikai gya­korlatok, valamint a kiegészitő sulyzó-gyakorlatok tárgyalásánál — megfelelő ábra által van illustrálva, akkor ama meggyőződéshez jutunk, hogy a közön­ség oly általánosan szükséges, de egyszersmind oly általánosan használható és czélszerü müvecskét nyert, melyet gyermekek és felserdült egyének, férfiak és nők egyaránt czélszerüen fognak használhatni és mely­nek tehát egyetlenegy családban sem volna szabad hiányoznia. TÁRCZA. Lótenyésztés, lovaglás, idomítás, istállókezelés. (Folytatás.) A nyírás jótékony 1 latása vadászlovaknál jukkereknél vagy egyéb oly használati lovak­nál, melyeknek ácsorgó szolgálatot nem kell teljesitenök, hanem sebes menetben végzik föladatukat, kétségbevonhatatlan. Mi vadász­lovaglást nyiratlan lovakon alig képzelhetünk, nem is említve, hogy a hosszú szőr bosszantja a szemet. A ló nyírott állapotban könnyebben mozog hosszas galoppozásnál, nem jö oly nagy izzadásba, mely erejét apasztja, a fölmelege­dett szőr gyorsan megszárad s nem oly köny­nyen idéz meghűlést elő; az istállóban az utóizzadás nem következik be s az ápoló az erős munkát végzett nyírott ló gondozásával egy félóra alatl készen van, mig a nyiratlan nedves bőr két óráig tartó erős munkát kö­vetel, mig megszárad és rendbe hozható s igy a ló sokkal később élvezheti a szükséges nyu­galmat és étkezést. Ha egyfelől jótékony hatású az oly lovak megnyirása, melyek sebes menetben végzik szolgálatukat s jó iégmérsékletü istállóban vannak elhelyezve, másfelől kegyetlenség azo­kat megfosztani téli szőrüktől, melyek hivatá­suknál fogva kénytelenek kemény télen gyak­ran órákig egy helyen állani. Az állatvédő­egylet tökéletesen megfelel hivatásának, ha bérkocsi- és f'uvaroslovaknak stb., megnyiratá­sát tilalmazza. Ezek a szánalomraméltó állapotok egész nap állomáshelyükön vesztegelnek s elszomorító látvány, midőn csupasz testrészeikkel össze­gémberedve, behúzott farkkal állnak, kitéve hidegnek, hózivatarnak. Egy mindig jó condi­tióban levő bírkocsi-ló nincs ama veszélynek kitéve télen, ha hosszú szőrrel egyik város­részből a másikba futkos, hogy túlságos izza­dásba jő s e miatt nagyobb fokú meghűlés­nek -lenne kitéve, mivelhogy a hosszú szőr lassabban szárad meg; ellenkezőleg tekintetbe veendő, hogy a sok pokrócz mellett a meg­nyírt nyak, lias, far és lábak zártan nem ta­karhatok el s a hideg ellen kellőleg nem véd­hetők s a szegény állat fedetlen részei — bármennyire védje is a hátát és oldalát a meleg takaró •— a hidegtől rendkivül szenved­nek. Ily lovak tulajdonosainak kísérletet kellene tenniök huszonkét foknyi hidegnél bekecsbe öltözködve, de csupasz lábbal és karral künt ácsorogni s ama meggyőződésre jutnának, hogy a födetlen részek kegyetlenül fáznak s ennek következtében az ezekkel összeköttetésben álló elfödött testrészek is. Minthogy a lovassági szolgálat nem kizá­rólag gyors menetnemből áll, hanem a körül­ményekhez képest télen át órákon át egy helyben állni, sőt olykor a szabadban tanyázni kényszerül, katonai szolgálati lovaknál a nyirás czélszerüsége igen kétséges. Vannak lovak, melyek zabjukat érintet­lenül hagyják a jászolban, mig szénájokat a rácsból nagy étvágygyal fogyasztják el. Az ily lovak gyakran jó evők, s gyakran éjen át az alom egy részét is megrabolják, szokássá válván nálok, hogy gyomrukat durva tápszer­rel töltik meg s nem jöttek rá, hogy a zab Ízletesebb tápszer. Ezeket az állatokat iparko­dunk a saját javuk belátására kényszeríteni, mert magtápszer nélkül lehetetlen a tisztessé­ges testalkatot és conditiót megszerezniük, ily esetben tehát mindaddig zabot teszünk eléjük, mig az éhség arra ösztönzi ezeket, hogy à zabot megegyék s habár több napig is kell várnunk, mig azt elfogyasztják, bizonynyal nem pusztulnak el éhen, föltéve, hogy száj fájásban nem szenvednek, a mi gátolja őket abban, hogy a zab gyönge szúrását rágásközben ki­VEGYES. A sodronyfonatu szűk szájkosár a lég szabad ki- és belélegzését nem akadályozza és ennélfogva a bőrből készültnél előnyösebb s éjjel-nappal a lovakon hagyható a széna és szalma túlságos fogyasztása ellen, kivéve azt az időt, a melyben zabot kap, miközben rö­vidre kötendő a fék. Az ekkép abrakra kény­szeritett lovak kiváló zabevőkké válnak gyakran, csakhogy egy ideig tanácsos még а szájko­sarat rajtok hagyni éjjel, sőt nappal is, ha a szénaadagjukat elfogyasztották. Általában nem keli engedni, hogy a ló a lassú evésre szokjék s lia egy óra alatt az eléje tett zabot meg nem etle, el kell azt tőle vennünk. Ha a zab egyik etetéstől a másikig a ló orra előtt áll, elmúlik az étvágya az ujabb adagtól, 'természetesen eme rendszabály csak akkor érvényesíthető, lia a ló rendkívüli erő­feszítést nem tett, mert egy erős parforce­vadászat után szivesen hagyjuk a zabot a jászolban s nagyon örülünk, lia ezt reggel üresen találjuk. (Folytatása következik.) Gr. líunyady Imre. Mr. J. Waugh közvetítése utján Newmarketben megvette a 3éves Dale p mént, melynek apja Cymbal, anyja pedig a Dutch Skater­től származott Gelderland. * * 7 Gr. Esterházy Miklós nordkiicheni ménesében Stronzian, az 1884. évi Észak-Német Derby győztese, telivér kanczákat 200 márkáért fedez, félvéreket pe­dig 100 márkáért. — A tatai ménesben közhasználatra Vederemo és Conqueror vannak fölállítva; előbbinek a fedezési dija 150 frt telivér kanczáknál s 50 frt félvér kanczáknál ; utóbbi pedig telivéreket 25 frtért, félvéreket 15 frtért fedez. A Blaskovics Miklós ur által tenyésztett Bitorló (ap. Bálvány a. Csalogány) és Kísérlet (ap. Bálvány a. Kedves) Newmarketer, a James Waugh idomár intézetében vannak. * * * Angol lapok hire szerint, monarchiánk egyik na­gyobb versenyistállója E. Martint, az előnyösen is­mert angol jockeyt, szerződtetni óhajtja, mely czél­ból J. Reeves marcheggi idomárt megbizta, hogy vele alkudozásba bocsátkozzék. Agnat jelenleg a pavforce-vadászaton. tulajdonosa gr. Esterházy Miklós alatt, igen jó szolgálatot tesz. A mén pompás conditióban van s a jövő évben metierjében remélhetőleg a legszebb sikereket fogja aratni a versenypályákon. * * * Edgárt a jövő fedezési idényben tenyésztője, Capt. Violet, fedező ménül szándékozik fölállítani. E mént tulajdonosa az akadálypályán való kihasználás végeit Sehosberger Nándor uvnak engedte volt át, s a mén igen figyelemreméltó képességet mutatott. A sikpályán is jó versenyló-képességet tanusitott. ugy hogy vele a ménesben való kisérlet jutalmazó lehet, annyival is inkább, mert Edgar kétségkívül egyik legjobb Ostreger­ivadék azok közt, mely nálunk neveltetett. Anyja Veile, Teddingtontó) számozott s Kisböskében is nagyon hasznos ivadékot adott. Hir szerint idegen kanczákat is fog fedezni 150 frtért. * * Mameluk, gr. Stubenberg József eme 2éves mène, kiheréltetvén, jövő évben, hirszerint, akadály-pályán használtatnék ki. 7 * * Cognac (ap Carnival a Lady of the Loke), mely hasznos apaménnek bizonyult a versenytéreken fu­tott ivadékaiban, közelébb kimult. 7 7 * Gr. Hoyos Ernő visszatért északamerikai vadá­szati kirándulásaiból. Két szürke medvét, nyolcz wapiti­szarvast s tömérdek más vadat ejtett vadászzsákmá­nvul a Rocky-hegységben e szenvedélyes vadász. * * Kisbér, mely tudvalevőleg a harzburgi ménesben van fölállítva, 300 márkáért fog fedezni. Ugyanott Emilius 200, s Savernake 500 márkáért fedez telivér kanczákat. i * * * Az őszi képtárlat második sorozata élénk vonzó­erőt gyakorol a budapesti közönségre, mely a villa­mos világitásnál naponkint nagy számmal gyönyör­ködik a kiállított képekben. Múltkori számunkban a sport-köréből vett képek közül kifelejtettük Bruckner Miksa ur «A budapesti lóverseny-téren» tárgyú festmé­nyét ; a festő ezt saját észleletei után a lefolyt augusz­tusi meeting alalt kezdte : a kép az első osztályú helyen ily alkalomkor összegyűlő s igen tarka életet akarja ábrázolni ; 50—60 alak, divatos urak,hölgyek, katonatisztek, jockeyk stb. Nagy feladat volt ez, s a festőnek kevés ideje jutott az elkészítésre. Legújabban a következő képek adattak el: Forti Ede Furfangos tanoncz-а, megvette Harkányi Károly ; Sala aquarelleej Velencze. megvette ifj. gr. Ésterházy Móricz; Vecsey Tivadar Tanyája, megvette Mészáros Ferencz. Továbbá vevőkre találtak még : Martinetti Konyhdcskdja. : Aggházy Gyula Veteményes kertje, Molnár József Csorbái tó-ja s Jendrassik Jenő Visszatérés aratásról czimü képe. * * * Greaves trainer Gödről Angliába ment, már ré­gebben, mindjárt a bécsi utolsó meeting idején, s máig sem tudni : visszatér-e ? Az urak, kiknek lovait addig idomitá, s kik elégedetlenek voltak vele : lo; vaikat Tatára — Peasnallhez adták idomitásba, ki uj istállót bérelt ott magának. * * * Captain Violet kilépett a Söllinger-féle szövetség­ből. s egy pár lèves és 2évest Mr. Hattonhoz adott idomitásba. * * * Angliában is, épugy, mint Francziaországban a kemény fagy akadályzzólag hat a verseny-sportra. A noi'thamptoni meeting megtartásáról a szigorú idő­járás miatt végkép le is mondtak. * 7 7

Next

/
Oldalképek
Tartalom